Back to top

Sombereken immár ötödik alkalommal várják a búzával teli zsákokat a Magyarok Kenyere program keretében

Mint Rittlinger József a NAK Baranya megyei szervezetének elnöke elmondta, az elmúlt esztendőben Baranyában két helyszínen összesen 36,7 tonna gabona érkezett a gazdáktól, idén már eddig közel negyven tonna felajánlás érkezett, miközben még javában zajlik az aratás.

Kitért arra is, hogy ősszel megfelelő volt az időjárás a búza vetéséhez, időben kizöldült a határ, egészséges volt a növény. azonban idén kevés hó takarta a földeket, kevés volt a csapadék is, tavasszal ehhez egy aszályos időszak is társult. A gazdálkodók ezért a talaj nedvességtartalmát hengereléssel, a tápanyag-utánpótlást fejtrágyázással és műtrágyával segítették, mindez időben megtörtént és az eső is megérkezett. Mindezeknek köszönhetően

Baranyában jó közepes termésátlagot várnak a gabonából. Az őszi árpa 17.000 hektáron került a földbe, a növénynek kedvező időjárás eredményeként kimagaslóan jó, hektáronkénti 7,2 tonnás átlagot ért el.

Az idei az árpa évének is tekinthető. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően a gabonafélék és a repce aratása összeért.

Szabó Attila, Papp Zsolt, Őri László, Jakab István
A 60.000 hektáron termesztett gabona a jelenleg betakarított területeken kapott adatok alapján 6 tonna hektáronkénti átlaggal lehet számolni. A repce idén nem tartozott a siker növények közé, a Baranyában jelenleg 19.000 hektáron termesztik, 1-3 tonna közötti átlagot hozott, nagy volt a területenkénti szórás, a megyei átlaga 2,2 tonna körül mozog hektáronként.

- Az elmúlt esztendőben 36,7 tonna gabonát ajánlottak fel a gazdák, az ebből őrölt 13 tonna lisztet osztották szét Baranyában 11 szervezett részesült belőle, gyermek- és szociális intézmények egyaránt.

A Magyarok Kenyere program egy évtizede indult útjára Baranyából civil kezdeményezésre, ebben az esztendőben első alkalommal már nemzetközi méretűvé szélesedett, ugyanis Horvátországból is érkeztek felajánlások, Szabó Attila, a HMDK Gazdakör elnöke és társai már évek óta gyűjtik a gabonát és a belőle őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláinak ajánlják fel.

- A Horvátországi Magyar Demokrata Közösség Gazdaköre 2013. februárjában alakult, s már azon a nyáron mi is elkezdtük a búza gyűjtését - mondja Szabó Attila. - Az elmúlt esztendőben három tonna körüli mennyiség gyűlt össze, idén várhatóan több lesz.

A programban átlagosan a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó 40-50 tagunk vesz részt a százból, a többiek többek között gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoznak.

Az általunk összegyűjtött búzából őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláiba juttatjuk el, valamint a több gyerekes magyar ajkú családok is részesülnek belőle.

Őri László a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke arról szólt, hogy a 2010-ben indult Magyarok Kenyere programra akkor tíz tonna búza gyűlt össze, amelyet a Böjte Csaba vezetett dévai Szent Ferenc gyermekotthon 1000 lakója kapott meg, akiknek az ebből őrölt liszt négy havi kenyerét jelentette. Rá hamarosan már országossá szélesedett a program, aztán Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrejöttét követően még tovább terebélyesedett, immár az egész Kárpát-medence magyarok lakta települései csatlakoztak hozzá.

Szólt arról is, hogy a baranyai gazdálkodók mindig jelentős mennyiségű gabonát ajánlottak fel, ennek is köszönhetően jó esély van arra, hogy a kezdeti 10 tonnának a négyszerese gyűljön össze idén.

- A Kárpát medencei összefogásnak kettős jelentősége is van - emelte ki Őri László. - Az egyik, hogy ez egy olyan mozgalom, amelyben ma már több ezren vesznek részt, s megjelenik benne a magyar föld szeretete, e mellett fontos része a jótékonykodás, a szegények segítése. A másik az, hogy amikor kezdetét vette egy szimbolikus gesztus volt a magyar gazdák, a magyar búza felé, ma már igen komoly segítséget jelent a rászorulóknak, ez ma különösen fontos a koronavírus járványt követően, mert a sok nehéz helyzetben lévő gyermekintézménynek, idős otthonnak, családnak komoly segítséget jelent. Bízom benne, hogy a program még hosszú éveken át működni fog, s egyre többen vesznek benne részt, amelynek eredményeként egyre több búza jön majd össze évről évre, a belőle őrölt liszt mind több rászorulónak jelent majd segítséget.

A mérsékelt égöv gabonája, a búza
Fotó: pixabay.com

- Baranyában indult útjára a Magyarok kenyere program és itt is tették sikeressé- mondja Jakab István a Magosz elnöke. - A 15 millió búzaszem lisztté őrölve egyesül. Amikor a NAK átvette a programot a Magosz is azonnal csatlakozott hozzá, mert mint a Parlament Nemzeti Összertartozás Bizottságának tagja fontosnak tartottam. Ezt az esztendőt pedig az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította.

A program jól jelképezi azt is, hogy jó ügy érdekében nem csak a magyar gazdák, de a Kárpát-medence magyarok lakta településein gazdálkodók is összefognak, csatlakoznak, mindannyian szeretnének az összegyűjtött búzából őrölt lisztből részesülni, ahogy az Amerikában élő magyarok is, akik ebből szeretnének kenyeret sütni.

Mint mondja, a Magosz működteti ma már a Magyarok Kenyere Alapítványt is, amelynek baranyai az elnöke Rittlinger József személyében, az öt fős kuratórium tagjai között ketten a határon túliakat képviselik.

Hangsúlyozta, az uniós viszonyok miatt egyre jobban ellégiesednek a határok, ennek is köszönhető, hogy a határon túlról is egyre többen csatlakoznak a Magyarok Kenyere programhoz. Az első esztendőben összegyűlt 10 tonna a tíz év alatt szinte megtízszereződött, tavaly már országosan 791 tonna gyűlt össze, idén várhatóan eléri a mennyisége az 1000 tonnát. Ennek is köszönhetően a beregszászi református egyház pékségét is el tudják látni annyi liszttel, hogy minden kárpátaljai magyarnak egész esztendőben jut majd kenyér. E mellett nagyon fontos az a fajta együttműködés, amelynek során az egyetemek, kutatóintézetek tudását, eredményeit is megosztják a határon túliakkal. Ez egy olyan program, ami civil kezdeményezésként indult útjára, a magyar gazdák saját önszántukból döntöttek arról, hogy részt vesznek benne, semmilyen támogatást nem vettek hozzá igénybe.

A Magyarok Kenyere Programhoz csatlakozva alakult meg Baranyában is a Magosz Ifjúsági Tagozatának baranyai egyesület.

Mint Papp Zsolt a Magosz Ifjúsági Tagozatának elnöke elmondta, a jövőben egyesületi formában működnek majd ezek az ifjúsági szervezetek, amelyen a generációváltás egyik fontos eszközei, ugyanis az agráriumban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, egy okos telefonnal ma már szinte minden megoldható.

A gabona összeöntésre Szarvason kerül sor a lóvontatású szárazmalomban, ahol a tervek szerint minden Kárpát-medencei település képviselője részt vesz majd.

A Magyarok kenyere- 15 millió búzaszem programot a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezte meg.

A gyűjtés célja, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyerek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt.

Az idén tíz éves programban országosan 89 ponton- Baranyában kettőn - gyűjtik a búzaadományokat, amit 20 malomban majd őrölnek meg. A Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepségére július 31-én Szarvason kerül sor.

A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát medence magyar lakta régióiból ajánlanak fel búzát a gazdálkodók, a határon innen és túli magyar gyerekeket segítő szervezetek számára. Külön aktualitása az idei Magyarok Kenyere programnak, hogy az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A magyarok kenyere alapítvány egyik célkitűzése pedig az, hogy a Kárpát medencei magyarok mellett a nyugati, tengerentúli diaszpóra magyarságát is bevonják az adományozásba. Az elmúlt esztendőben eső alkalommal a szórvány magyarsághoz New Yorkba, Calgaryba, Cork és Bécs magyar közösségeihez is eljuttatták a magyarok Kenyere jelképes lisztadományát.

Tavaly összesen 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 8000 tonna búzát adtak össze a hazai és a határon túli gyerekeknek és rászorulóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Együtt a mellrák ellen

Októberben világszerte különböző kampányokkal hívják fel a nők figyelmét mammográfiás szűrés fontosságára a mellrák elleni küzdelemben. Magyarországon évente mintegy nyolcezer új emlődaganatot diagnosztizálnak és mivel a korai stádiumban felismert betegség jó eséllyel gyógyítható, így a hangsúly nagyrészt a megelőzésen is van.

Úton a digitális forradalom felé

Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja. Egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának. A koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak.

Árutőzsde - Növekvő tendencia

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.