Back to top

Sombereken immár ötödik alkalommal várják a búzával teli zsákokat a Magyarok Kenyere program keretében

Mint Rittlinger József a NAK Baranya megyei szervezetének elnöke elmondta, az elmúlt esztendőben Baranyában két helyszínen összesen 36,7 tonna gabona érkezett a gazdáktól, idén már eddig közel negyven tonna felajánlás érkezett, miközben még javában zajlik az aratás.

Kitért arra is, hogy ősszel megfelelő volt az időjárás a búza vetéséhez, időben kizöldült a határ, egészséges volt a növény. azonban idén kevés hó takarta a földeket, kevés volt a csapadék is, tavasszal ehhez egy aszályos időszak is társult. A gazdálkodók ezért a talaj nedvességtartalmát hengereléssel, a tápanyag-utánpótlást fejtrágyázással és műtrágyával segítették, mindez időben megtörtént és az eső is megérkezett. Mindezeknek köszönhetően

Baranyában jó közepes termésátlagot várnak a gabonából. Az őszi árpa 17.000 hektáron került a földbe, a növénynek kedvező időjárás eredményeként kimagaslóan jó, hektáronkénti 7,2 tonnás átlagot ért el.

Az idei az árpa évének is tekinthető. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően a gabonafélék és a repce aratása összeért.

Szabó Attila, Papp Zsolt, Őri László, Jakab István
A 60.000 hektáron termesztett gabona a jelenleg betakarított területeken kapott adatok alapján 6 tonna hektáronkénti átlaggal lehet számolni. A repce idén nem tartozott a siker növények közé, a Baranyában jelenleg 19.000 hektáron termesztik, 1-3 tonna közötti átlagot hozott, nagy volt a területenkénti szórás, a megyei átlaga 2,2 tonna körül mozog hektáronként.

- Az elmúlt esztendőben 36,7 tonna gabonát ajánlottak fel a gazdák, az ebből őrölt 13 tonna lisztet osztották szét Baranyában 11 szervezett részesült belőle, gyermek- és szociális intézmények egyaránt.

A Magyarok Kenyere program egy évtizede indult útjára Baranyából civil kezdeményezésre, ebben az esztendőben első alkalommal már nemzetközi méretűvé szélesedett, ugyanis Horvátországból is érkeztek felajánlások, Szabó Attila, a HMDK Gazdakör elnöke és társai már évek óta gyűjtik a gabonát és a belőle őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláinak ajánlják fel.

- A Horvátországi Magyar Demokrata Közösség Gazdaköre 2013. februárjában alakult, s már azon a nyáron mi is elkezdtük a búza gyűjtését - mondja Szabó Attila. - Az elmúlt esztendőben három tonna körüli mennyiség gyűlt össze, idén várhatóan több lesz.

A programban átlagosan a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó 40-50 tagunk vesz részt a százból, a többiek többek között gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoznak.

Az általunk összegyűjtött búzából őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláiba juttatjuk el, valamint a több gyerekes magyar ajkú családok is részesülnek belőle.

Őri László a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke arról szólt, hogy a 2010-ben indult Magyarok Kenyere programra akkor tíz tonna búza gyűlt össze, amelyet a Böjte Csaba vezetett dévai Szent Ferenc gyermekotthon 1000 lakója kapott meg, akiknek az ebből őrölt liszt négy havi kenyerét jelentette. Rá hamarosan már országossá szélesedett a program, aztán Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrejöttét követően még tovább terebélyesedett, immár az egész Kárpát-medence magyarok lakta települései csatlakoztak hozzá.

Szólt arról is, hogy a baranyai gazdálkodók mindig jelentős mennyiségű gabonát ajánlottak fel, ennek is köszönhetően jó esély van arra, hogy a kezdeti 10 tonnának a négyszerese gyűljön össze idén.

- A Kárpát medencei összefogásnak kettős jelentősége is van - emelte ki Őri László. - Az egyik, hogy ez egy olyan mozgalom, amelyben ma már több ezren vesznek részt, s megjelenik benne a magyar föld szeretete, e mellett fontos része a jótékonykodás, a szegények segítése. A másik az, hogy amikor kezdetét vette egy szimbolikus gesztus volt a magyar gazdák, a magyar búza felé, ma már igen komoly segítséget jelent a rászorulóknak, ez ma különösen fontos a koronavírus járványt követően, mert a sok nehéz helyzetben lévő gyermekintézménynek, idős otthonnak, családnak komoly segítséget jelent. Bízom benne, hogy a program még hosszú éveken át működni fog, s egyre többen vesznek benne részt, amelynek eredményeként egyre több búza jön majd össze évről évre, a belőle őrölt liszt mind több rászorulónak jelent majd segítséget.

A mérsékelt égöv gabonája, a búza
Fotó: pixabay.com

- Baranyában indult útjára a Magyarok kenyere program és itt is tették sikeressé- mondja Jakab István a Magosz elnöke. - A 15 millió búzaszem lisztté őrölve egyesül. Amikor a NAK átvette a programot a Magosz is azonnal csatlakozott hozzá, mert mint a Parlament Nemzeti Összertartozás Bizottságának tagja fontosnak tartottam. Ezt az esztendőt pedig az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította.

A program jól jelképezi azt is, hogy jó ügy érdekében nem csak a magyar gazdák, de a Kárpát-medence magyarok lakta településein gazdálkodók is összefognak, csatlakoznak, mindannyian szeretnének az összegyűjtött búzából őrölt lisztből részesülni, ahogy az Amerikában élő magyarok is, akik ebből szeretnének kenyeret sütni.

Mint mondja, a Magosz működteti ma már a Magyarok Kenyere Alapítványt is, amelynek baranyai az elnöke Rittlinger József személyében, az öt fős kuratórium tagjai között ketten a határon túliakat képviselik.

Hangsúlyozta, az uniós viszonyok miatt egyre jobban ellégiesednek a határok, ennek is köszönhető, hogy a határon túlról is egyre többen csatlakoznak a Magyarok Kenyere programhoz. Az első esztendőben összegyűlt 10 tonna a tíz év alatt szinte megtízszereződött, tavaly már országosan 791 tonna gyűlt össze, idén várhatóan eléri a mennyisége az 1000 tonnát. Ennek is köszönhetően a beregszászi református egyház pékségét is el tudják látni annyi liszttel, hogy minden kárpátaljai magyarnak egész esztendőben jut majd kenyér. E mellett nagyon fontos az a fajta együttműködés, amelynek során az egyetemek, kutatóintézetek tudását, eredményeit is megosztják a határon túliakkal. Ez egy olyan program, ami civil kezdeményezésként indult útjára, a magyar gazdák saját önszántukból döntöttek arról, hogy részt vesznek benne, semmilyen támogatást nem vettek hozzá igénybe.

A Magyarok Kenyere Programhoz csatlakozva alakult meg Baranyában is a Magosz Ifjúsági Tagozatának baranyai egyesület.

Mint Papp Zsolt a Magosz Ifjúsági Tagozatának elnöke elmondta, a jövőben egyesületi formában működnek majd ezek az ifjúsági szervezetek, amelyen a generációváltás egyik fontos eszközei, ugyanis az agráriumban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, egy okos telefonnal ma már szinte minden megoldható.

A gabona összeöntésre Szarvason kerül sor a lóvontatású szárazmalomban, ahol a tervek szerint minden Kárpát-medencei település képviselője részt vesz majd.

A Magyarok kenyere- 15 millió búzaszem programot a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezte meg.

A gyűjtés célja, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyerek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt.

Az idén tíz éves programban országosan 89 ponton- Baranyában kettőn - gyűjtik a búzaadományokat, amit 20 malomban majd őrölnek meg. A Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepségére július 31-én Szarvason kerül sor.

A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát medence magyar lakta régióiból ajánlanak fel búzát a gazdálkodók, a határon innen és túli magyar gyerekeket segítő szervezetek számára. Külön aktualitása az idei Magyarok Kenyere programnak, hogy az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A magyarok kenyere alapítvány egyik célkitűzése pedig az, hogy a Kárpát medencei magyarok mellett a nyugati, tengerentúli diaszpóra magyarságát is bevonják az adományozásba. Az elmúlt esztendőben eső alkalommal a szórvány magyarsághoz New Yorkba, Calgaryba, Cork és Bécs magyar közösségeihez is eljuttatták a magyarok Kenyere jelképes lisztadományát.

Tavaly összesen 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 8000 tonna búzát adtak össze a hazai és a határon túli gyerekeknek és rászorulóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együtt a mellrák ellen

Októberben világszerte különböző kampányokkal hívják fel a nők figyelmét mammográfiás szűrés fontosságára a mellrák elleni küzdelemben. Magyarországon évente mintegy nyolcezer új emlődaganatot diagnosztizálnak és mivel a korai stádiumban felismert betegség jó eséllyel gyógyítható, így a hangsúly nagyrészt a megelőzésen is van.

Úton a digitális forradalom felé

Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja. Egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának. A koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak.

Árutőzsde - Növekvő tendencia

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Magas termésátlaggal takarítják be a kukoricát Tolnában

A júliusi és augusztusi esőknek köszönhetően magas termésátlaggal, hektáronként 8,9 tonna kukoricát takarítottak be az aratás feléhez közeledve Tolna megyében - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)megyei szervezete. A 71 ezer hektáros termőterület 42 százalékán végeztek a betakarítással, a kukorica egészséges, de a csapadékos időjárás növelheti a fuzáriumos fertőzést.

Már a parlament előtt családi gazdasági rendszer reformjáról szóló törvényjavaslat

Már az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők. Miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a családi gazdaságokról szóló törvénytervezetet, a jogszabályi javaslatot október 13-án, benyújtották az Országgyűléshez.

Hatékonyabbá teszi a növénytermesztést a nitrátrendelet módosítása

A gazdálkodók hatékony munkavégzése elől gördít el akadályt a nitrátrendelet most megjelent módosítása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy két éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel, segítve a szükséges üzemi kísérleteket, ennek is köszönhető a szabályozás kedvező változása.

Korrigáltak a piacok

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése szünetel, a nemzetközi árutőzsdéken lehet tájékozódni a gabonafélék és az olajmagok jegyzéséről.

Elindult az egységes kérelmeket érintő adategyeztetés

A Magyar Államkincstár (MÁK) 2020. október 7-én megkezdte a területalapú egységes kérelmeket érintő adategyeztető végzések kiküldését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai által beadott kérelmeknél ebben az évben is alacsonyabb volt az adategyeztetésben érintett kérelmek aránya, mint az egyénileg benyújtott kérelmeknél.

Az ALDI törekszik minél több magyar beszállító bevonására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az ALDI vezetőivel egyeztetett arról, hogy tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Az áruházlánc nyitott újabb hazai termelők, élelmiszer-előállítók befogadására, a kamara pedig segíti a kapcsolatok létrehozását.

A kormány elfogadta a családi gazdasági rendszer átfogó reformját

Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot.  A korábbi tervezet néhány ponton módosult.