Back to top

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Ott már évezredes hagyománya volt ennek, de e fajt fogságban felettébb nehéz volt tenyészteni, viszont a vadonban bőséggel akadt belőlük, így onnan egyszerűbb volt befogni az állatokat. A házi ló és szamarunk ősei olyan területen éltek, ahol hajdanán vadbőség volt, azonban az ott élő emberek száma idővel felszaporodott, amiből egyenesen következett a vadászható nagyvad számának csökkenése.

Fotó: Bagosi Zoltán

Ez arra késztette őket, hogy lakhelyük környékén biztonsági tartalékot alakítsanak ki, azaz állatokat tartsanak minél nagyobb számban és minél tovább – ezzel indult el lényegében az állattenyésztés.

Az akkori éghajlatváltozások is elősegítették ezt a folyamatot. Tehát nem a civilizáció fejlődése hozta magával az állattenyésztést, hanem az állattenyésztés indított el jelentős szellemi fejlődést a zordabb, fejletlenebb vidékeken. Az ezekről a területekről szár­mazó kész házi lovat és házi­ szamarat már sokkal egyszerűbb volt a fejlettebb társadalmakkal rendelkező országokban is használni – azaz például Mezopotámiából is kiszorították idővel a házi lovak az onágereket.

Érdekesség, hogy a türkmének ma is úgy tartják, hogy világhírű lófajtájuk, a szélsebes akhal-teke annak az évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak az ered­ménye, amely során cseppvér-keresztezésre időnként oná­gert használnak.

A zebrák Afrikában honosak, és egészen a XIX. század elejéig hihetetlen vadbőség volt a fekete kontinensen. Az itt élők nem voltak rákényszerülve arra, hogy háziasítsák a nagy testű növényevőket. A XIX. században azonban a gyarmatosítóknak hadászati szem­pontból elemi érdekükké vált, hogy olyan lóállománnyal rendelkezzenek, amelyet a trópusokon, az álomkórral fertőzött területeken is használni lehessen. Hatalmas lendülettel indult meg a kísérletezés, amit aztán az első világháború előkészületei még jobban felgyorsítottak. A zebrákat ezerszám próbálták szelídíteni. De arra nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, így alakítsanak ki olyan vérvonalakat, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálnak.

Ezért az álomkór-rezisz­tenia érdekében a zebrákat kezdték el keresztezni házi lovakkal.

A világra jött zebroi­dok éppúgy tömgesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így a nagyhatalmak inkább a motorizációra koncentráltak. Ennek köszönhetően úszta meg a zebra a háziasítást. Ma Magyarországon legjobb tudomásom szerint zebroidot nem tartanak, de állatkertjeinkben, mint például a fővárosiban, meg­figyelhetünk szaporodó csoportot.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Interjú Kassai Lajossal a Lovasíjásszal

Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban: itt van a lovasíjászat bölcsője és világközpontja is. "Igyekeztem minél többet áthozni őseink kultúrájából, amelyeket a XXI. századi ember használhat. Az őseink hagyatéka óriási. Ez nemcsak a harcművészetükre, hanem az állattartástól kezdve a természetes életmódig, sok mindenre vonatkozik." -vallja Kassai Lajos a Lovasíjász.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.