Back to top

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Ott már évezredes hagyománya volt ennek, de e fajt fogságban felettébb nehéz volt tenyészteni, viszont a vadonban bőséggel akadt belőlük, így onnan egyszerűbb volt befogni az állatokat. A házi ló és szamarunk ősei olyan területen éltek, ahol hajdanán vadbőség volt, azonban az ott élő emberek száma idővel felszaporodott, amiből egyenesen következett a vadászható nagyvad számának csökkenése.

Fotó: Bagosi Zoltán

Ez arra késztette őket, hogy lakhelyük környékén biztonsági tartalékot alakítsanak ki, azaz állatokat tartsanak minél nagyobb számban és minél tovább – ezzel indult el lényegében az állattenyésztés.

Az akkori éghajlatváltozások is elősegítették ezt a folyamatot. Tehát nem a civilizáció fejlődése hozta magával az állattenyésztést, hanem az állattenyésztés indított el jelentős szellemi fejlődést a zordabb, fejletlenebb vidékeken. Az ezekről a területekről szár­mazó kész házi lovat és házi­ szamarat már sokkal egyszerűbb volt a fejlettebb társadalmakkal rendelkező országokban is használni – azaz például Mezopotámiából is kiszorították idővel a házi lovak az onágereket.

Érdekesség, hogy a türkmének ma is úgy tartják, hogy világhírű lófajtájuk, a szélsebes akhal-teke annak az évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak az ered­ménye, amely során cseppvér-keresztezésre időnként oná­gert használnak.

A zebrák Afrikában honosak, és egészen a XIX. század elejéig hihetetlen vadbőség volt a fekete kontinensen. Az itt élők nem voltak rákényszerülve arra, hogy háziasítsák a nagy testű növényevőket. A XIX. században azonban a gyarmatosítóknak hadászati szem­pontból elemi érdekükké vált, hogy olyan lóállománnyal rendelkezzenek, amelyet a trópusokon, az álomkórral fertőzött területeken is használni lehessen. Hatalmas lendülettel indult meg a kísérletezés, amit aztán az első világháború előkészületei még jobban felgyorsítottak. A zebrákat ezerszám próbálták szelídíteni. De arra nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, így alakítsanak ki olyan vérvonalakat, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálnak.

Ezért az álomkór-rezisz­tenia érdekében a zebrákat kezdték el keresztezni házi lovakkal.

A világra jött zebroi­dok éppúgy tömgesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így a nagyhatalmak inkább a motorizációra koncentráltak. Ennek köszönhetően úszta meg a zebra a háziasítást. Ma Magyarországon legjobb tudomásom szerint zebroidot nem tartanak, de állatkertjeinkben, mint például a fővárosiban, meg­figyelhetünk szaporodó csoportot.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.

Nagy érdeklődés a dióspusztai nyílt napon

Ismét sokan ellátogattak Dióspuszta nyár végi nyílt napjára. A huszonöt felvezetett yearlingből hét kivétellel mindegyik új tulajdonosra vagy bérlőre talált. Emellett az Eminens személyében Magyar Derby-nyerőt is adott Silver Frost első Magyarországon született csikóit is megcsodálhatták az érdeklődők.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.