Back to top

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Ott már évezredes hagyománya volt ennek, de e fajt fogságban felettébb nehéz volt tenyészteni, viszont a vadonban bőséggel akadt belőlük, így onnan egyszerűbb volt befogni az állatokat. A házi ló és szamarunk ősei olyan területen éltek, ahol hajdanán vadbőség volt, azonban az ott élő emberek száma idővel felszaporodott, amiből egyenesen következett a vadászható nagyvad számának csökkenése.

Fotó: Bagosi Zoltán

Ez arra késztette őket, hogy lakhelyük környékén biztonsági tartalékot alakítsanak ki, azaz állatokat tartsanak minél nagyobb számban és minél tovább – ezzel indult el lényegében az állattenyésztés.

Az akkori éghajlatváltozások is elősegítették ezt a folyamatot. Tehát nem a civilizáció fejlődése hozta magával az állattenyésztést, hanem az állattenyésztés indított el jelentős szellemi fejlődést a zordabb, fejletlenebb vidékeken. Az ezekről a területekről szár­mazó kész házi lovat és házi­ szamarat már sokkal egyszerűbb volt a fejlettebb társadalmakkal rendelkező országokban is használni – azaz például Mezopotámiából is kiszorították idővel a házi lovak az onágereket.

Érdekesség, hogy a türkmének ma is úgy tartják, hogy világhírű lófajtájuk, a szélsebes akhal-teke annak az évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak az ered­ménye, amely során cseppvér-keresztezésre időnként oná­gert használnak.

A zebrák Afrikában honosak, és egészen a XIX. század elejéig hihetetlen vadbőség volt a fekete kontinensen. Az itt élők nem voltak rákényszerülve arra, hogy háziasítsák a nagy testű növényevőket. A XIX. században azonban a gyarmatosítóknak hadászati szem­pontból elemi érdekükké vált, hogy olyan lóállománnyal rendelkezzenek, amelyet a trópusokon, az álomkórral fertőzött területeken is használni lehessen. Hatalmas lendülettel indult meg a kísérletezés, amit aztán az első világháború előkészületei még jobban felgyorsítottak. A zebrákat ezerszám próbálták szelídíteni. De arra nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, így alakítsanak ki olyan vérvonalakat, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálnak.

Ezért az álomkór-rezisz­tenia érdekében a zebrákat kezdték el keresztezni házi lovakkal.

A világra jött zebroi­dok éppúgy tömgesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így a nagyhatalmak inkább a motorizációra koncentráltak. Ennek köszönhetően úszta meg a zebra a háziasítást. Ma Magyarországon legjobb tudomásom szerint zebroidot nem tartanak, de állatkertjeinkben, mint például a fővárosiban, meg­figyelhetünk szaporodó csoportot.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.