Back to top

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

A farkasok támadásai a juhtartóknál számottevő termelési veszteséget, és e ragadozókkal szembeni további védekezési költséget eredményez, amelyeket az állam csak részben kárpótol, figyelmen kívül hagyva a tenyésztőknek okozott stressz hatását is. A farkasok okozta károk így erősen befolyásolják ezen állattartók gazdasági eredményeit.

A támadásokkal érintett régiók mezőgazdasági kamarái kilenc, főleg juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaság adatai alapján kiszámították a farkastámadások kártételeit. Ezekben a vizsgálatba vont gazdaságokban keletkezett veszteségek alapján, amelyek a régió többi gazdaságaihoz nagyon közel működnek, lehetőség nyílt összegezni a védelmi eszközök beépítésével, az állatállományban és a termelésben okozott veszteségekkel kapcsolatos plusz költségeket. A végeredmény lesújtó képet mutatott, mivel a kompenzáció ellenére 4600–12 100 euró többletköltséget mutattak ki gazdaságonként.

Az 1992-ben Pacában megjelenő farkasok 2340 támadást követtek el a vizsgált időszakban és 11 900 juhot öltek meg.

Ez az 1360 juhtartóra, azaz támogatási kérelmezőre vetítve átlagosan 1,7 támadást és 8,8 megölt juhot jelent. Mi több, ezek a számok nem tartalmazzák azokat a támadásokat, károkat, amelyek a Rhône-Alpes-ban történnek a vándoroltatott állományok ellen.

A védekezés költségei

Az államilag támogatott védelmi eszközök a megerősített őrzést, a védőkutyákat, továbbá a nappali és/vagy éjszakai pihentető karám elkészítését foglalják magukban. A megerősített biztonság megköveteli egy éjjeliőr alkalmazását 2,5-6 hónap időtartamra, valamint a munkaidő meghosszabbítását is. Körülbelül 3 órás túlórát igényel naponta a tenyésztőtől az éjszakai karám felállítása, az ellenőrzés miatt az állatállomány átcsoportosítása, valamint az őrzőkutyák ellátása. A támadások gyako­riságától függően egy további juhász felvétele szükséges, évente mintegy 2-8 hónapos időszakra. A támogatások levonása után a mezőgazdasági termelőnek évente 900-2400 eurót kell kifizetnie a (kiegészítő) őrző juhász béreként, továbbá 2200-8800 euró közötti összegre tehető a juhász túlóráinak költsége.

A védőkutyák, mint például a pireneusi hegyikutya (patous), szintén beszerzési és gondozási költségeket generálnak, továbbá időt igényel a kiképzésük is. A tenyésztők átlagosan 2-10 kutyát tartanak.

Amennyiben a kutyák beszerzését és gondozását 80%-ig támogatja az állam, akkor ez évente 700-1200 euró további költséget von maga után. Ugyanez vonatkozik az elektromos kerítések és a karámok elkészítéséhez szükséges beruházásokra, amelyet szintén 80%-ig támogatnak államilag. Ez esetben is a tenyésztőknek 500-3000 euró plusz költséget kell vállalniuk.

Csökken az anyák termékenysége

A fenti, nem megtérített költségek tovább nőnek a juhok elvesztésével és a termelékenység visszaesésével. A farkasok támadásai fokozottan és tartósan megzavarják az állomány nyugalmát, azaz stresszes állapotban tartják az anyajuhokat. A tanulmányban a paca-i szakemberek a termékenység csökkenését 5-15% nagyságrendre becsülik, ez mintegy 14-80 meg nem született bárányt jelent.

Az elhullott és a meg nem született állatok közötti bruttó árrés tenyésztőnként 1200-ról 2900 euróra, azaz egy anyajuhra vetítve 4-6 euróra romlik még a legjobb feltételezés esetében is. Az ilyen veszteségeket a kártalanítások (az esettől függően 1000 és 5300 euró között) általában jól kompenzálják. De ha az állomány termelékenységének visszaesése nagyobb, azaz a 15%-ot is eléri, úgy 3600-6600 euró (egy juhra vetítve 10-16 euró) csökkenéssel kell számolni, és így a kilencből nyolc esetben nem elegendő a kompenzáció. Összességében elmondható, hogy nem sok tenyésztő részesül a kártalanító rendszer előnyeiből. És ha még egyesek részesülnek is, a többség sokat veszít, sokan elbátortalanodnak, mások pedig lemorzsolódnak, felhagynak a juhtartással.

Anélkül, hogy számszerűsítenénk a farkasok támadásai okozta kártételeket, a helyi szakemberek nem feledkeznek meg a támadások által okozott stresszről sem – ezek a lelki zavarok jelentősen befolyásolják a tenyésztők és a pásztorok életminőségét. Ronthatja továbbá az állattartó döntéshozó képességét és a munkaerejét is, és oda juttathatja, hogy kevésbé jól vezesse a gazdaságát. – A stressz által okozott veszteségek felbecsülhetetlenek – állítja Maxime Marois, neves szakember. – Nincs erre létező vizsgálati módszer, és ezen károk felmérése nem megvalósítható.

– A farkasok zsákmányszerzésre irányuló támadásai csüggedtséget, levertséget idéznek elő a gazdákban, amely akár gazdaságuk elhanyagolásához vezethet – tette hozzá Rémi Leconte, rámutatva a genetikai fejlődés elmaradására vagy a juhhodályokra fordított csökkenő beruházásokra.

– Nem is szólva arról, hogy eltelhet egy év támadások nélkül, majd a következő évben a korábbi támadásoknak akár a tízszerese is bekövetkezhet – hozzátéve.

A kártérítés mértéke

Egy 0-100 egyedet számláló anyajuhnyáj támadása esetében az átalánydíj 100 euró.

Támadás 101-300 egyedes juhnyáj esetében: 260 euró.

Támadás több mint 300 anyajuh esetében és ötnél kevesebb áldozatot követelő állományon: az első 300 anyajuh esetében 260 eurós átalánydíj, és a támadás idején jelenlévő többi juhra, legfeljebb 1200 juhlétszámig 0,4 eurós átalányösszeg.

Támadás több mint 300 anyajuh esetében és ötnél több áldozatot követelő állományon: 260 euró átalányösszeg az első 300 anyajuhra és 0,4 euró a többi juhra, amelyek a támadás idején jelen voltak.

Cédric Breissand, az Alpes-de-Haute-Provence egyik juh- és szarvasmarhatartója nyilatkozott a farkastámadások kapcsán.

– A 2013. októberi első farkastámadások óta fokozatosan csökkentettem az állományomat. Az anyajuhállományomat 400-ról 130-ra apasztottam, és tehénre cseréltem őket. Az első támadás éjjel történt, miközben az állomány egy karámban éjszakázott, ahol a négy fiam, jól elkészített elektromos kerítés és néhány pireneusi hegyikutya őrizte az állatokat. Az eredmény 10 elhullott juh és több megsebesített anya. Négy nappal később egy második támadás során négy juhot öltek meg a farkasok. Mivel a támadásokra két héten át az ellési időszak előtt került sor, abban az évben a 400-as anyaállományból 60 vetélés történt. Talicskával hordtam ki az elvetélt bárányokat az anyák közül. A történtek után a legkisebb zajra, a megmozduló ág látványára a juhok menekülni kezdtek. Mindezt én is megszenvedtem. Egy hónappal a történtek után szívrohamot kaptam. Ez teljesen ellehetetlenítette az gazdaságom vezetését.

A támadások kivédésére vásároltam egy juhászkutyát, de a 400 anya őrzéséhez ez nem volt se elegendő, se kifizetődő. Ráadásul egy kutyát egyedül, „magányosan”, nehéz egy fix helyen megtartani. A következő évben már négyre növeltem a pireneusi hegykutyák létszámát a juhállomány őrzésére.

Minden kutyát a beszerzést követően be kellett tanítani és telepíteni az éjszakai karám közelében. A kutyák jelenléte ellenére még mindig eltűnt évente 10-20 juh. Nyáron fájó szívvel hajtottam be a karámba a juhokat, hogy menedéket nyújtsak a farkas­támadások ellen. Volt, hogy már 8 órakor, amikor csak éppen kezdenék élvezni a legelőt. Már nem a tenyésztési elképzeléseim voltak a fontosak, hanem, hogy ne legyenek a juhaim stressz alatt. Az éghajlat vagy a különféle más veszélyek okozta körülmények között már van éppen elég bizonytalanság a gazdálkodásban, és ha ez még kiegészül a farkasok okozta támadásokkal, az már nagyon nehezen elviselhető. Végül is 130-ra csökkentettem az anyajuhok létszámát, amelyek most a szomszédos réteken tartózkodnak, és egész éjszakán át zárt épületekben vannak. Szarvasmarhára való váltás esetén nem vagyok biztos abban, hogy a tehenek ugyanolyan eredményesen fenntartják a 330 hektáros gazdaságomat, mint a juhok. A farkas még mindig itt van, és már nem is rejtőzködik. Néha csak kb. 50 méterre ólálkodik az otthonunktól. Viszont eddig csak egyszer támadtak szarvasmarhára, az is egy frissen született borjú volt – me­séli az állatartó.

Egy vándoroltató juhász esete

A cikk elején említett, vizsgálatba vont 9 jellemző eset közül bemutatunk egy vándoroltató juhtartással foglalkozó tenyésztőt, akinek az állománya 460 hústípusú fajtával keresztezett merino arles anyajuhból áll, és hodályos bárány-előállításra szakosodott. A takarmányt önmaga állítja elő, így művelt rétekkel, gabonaföldekkel, továbbá helyi és alpesi nyári legelőkkel is rendelkezik. Kisegítő bojtárt alkalmaz 4 hónapra, amely 8400 eurót jelent, így a 6720 eurós támogatás levonása után 1680 euró költsége marad fenn. Ezen felül 4 hónapon át napi háromórás őrzést végez. Ebben az esetben a 2700 eurós állami támogatás nem fedezi az eltöltött túlóráért fizetett 7100 eurót. Hasonlóképpen a hét őrzőkutya után nyújtott 4900 euró támogatás szintén nem fedezi a kutyák költségeként jelentkező 6125 eurót. Ha egy mobilkarám tíz év alatt amortizálódik, a vezetékek csak 2 évig üzembiztosak, az elektromos egység 5 év alatt használódik el, így az éves 2800 eurós beruházást ugyancsak nem téríti meg a 2300 eurós támogatás.

Az állatok elvesztésének és a termelés veszteségének felmérése érdekében a regionális szakemberek egyetlen támadást feltételeztek, amely 3 elhullott, 3 megsebesített és 3 eltűnt juhot eredményez. De mivel a támadás különösen jelentős stresszt okoz az anyaállományban, ezért a termékenység 5-15%-kal romlik, azaz 24-72 bárány veszteséget eredményez. Mindent összevetve ez 2070-6090 euró bevételkiesést jelent. A tenyésztő azonban csak 1200 eurót kap a veszteségek megtérítésére, 240 eurót az eltűnt állatokra és 320 eurót a közvetett károkra, vagyis összesen 1760 eurót. A feltételezések szerint tehát ez a tenyésztő számára 310-4330 euró hiányt jelent.

Egyelőre úgy tűnik, hogy kilátástalan a juhtartók helyzete Franciaországban, amelyet tovább nehezít az állatvédők kitartó „munkája”.

Toldi Gyula PhD

ny. tudományos főmunkatárs

Kaposvári Egyetem,
Agrár- és Környezettudományi Kar

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.