Back to top

Tetszést aratott a fogadóépület a megnyitón

A Zalaerdő Zrt. július 23-án átadta a Budafai Arborétum új fogadóépületét.

A vendégeket Rosta Gyula vezérigazgató köszöntötte, aki beszédében kiemelte: az épület és a kapcsolódó parkolóhelyek kialakításának összköltsége 147 millió forint volt, amelyet a Zalaerdő Zrt. teljes mértékben az Agrárminisztérium mint tulajdonosi joggyakorló által a Társaság rendelkezésére bocsátott tőkeemelésből fedezett.

Rosta Gyula, Cseresnyés Péter, Süle Béla
Fotó: Gergely Szilárd/Zalakocka.hu

Elmondta azt is, hogy az épület terveit a Társaság által kiírt ötletpályázaton nyertes fiatal építész, Várnai Bence készítette el, a kivitelezést a zalaegerszegi székhelyű BMT Mérnöki Zrt. végezte. Társaságunk részéről a projektvezetési és műszaki ellenőrzési feladatokat Knausz Péter építési előadó kollégánk látta el.

A fogadótérben található installáció a tápiógyörgyei székhelyű Patkós Stúdió Kft. munkája. A kiállítás az erdei életközösség egy titokzatos elemét, a kalapos gombák világát mutatja be.

A vezérigazgatót követően Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa beszélt az említett program létrejöttéről, illetve céljairól. Hangsúlyozta, hogy a Mura Program célkitűzése, hogy a kormány támogatásával újra megerősítse a helyi, vidéki gazdaságot, fejlessze a megélhetési lehetőségeket, ezáltal növelje a térség népességmegtartó erejét. Feladata, hogy olyan összefogást teremtsen, amihez minél több szereplő képes kapcsolódni a térségből a háztáji termelőktől a feldolgozón át az értékesítőkig, a turisztikai szolgáltatókig és a vállalkozókig. Megköszönte a Zalaerdő Zrt. munkáját, amiért fontosnak tartja az általa kezelt lenyűgöző természeti környezetben a turizmus fejlesztését is, ami a – az agrárium mellett – a Mura Program másik alappillére.

A nemzeti színű szalagot Cseresnyés Péter államtitkár, Süle Béla, Kiscsehi polgármestere és Rosta Gyula vezérigazgató közösen vágták el.

A vendégek július 27-től az új épületen keresztül tudnak bemenni az arborétumba. A nyitva tartás és az árjegyzék itt érhető el.

További képek az avatóról itt!

Forrás: 
ZALAERDŐ Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.