Back to top

MAZARS: Jó, ha tudjuk, melyek a legfontosabb Tbj. törvény változások

A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is. A MAZARS összefoglalójában azokról a fontos változásokról olvashat, amikre érdemes odafigyelni.

H. Nagy Dániel, Mazars adóigazgató
„Az új Tbj. törvény egységes szerkezetbe foglalja a korábban hatályos törvényben és az annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt szabályokat.

Amellett, hogy az említett jogszabályok számos rendelkezése változatlan maradt, érdemes odafigyelni a lényegi változásokra.”

– hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

  • A szociális hozzájárulási adót két százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentették.
  • Az egységes, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék felváltja a korábbi 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási- és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot. Ugyanakkor, a 10 százalékos nyugdíjjárulék továbbra is alkalmazható bizonyos esetekben: például az álláskeresési támogatásban részesülő személy továbbra is nyugdíjjárulék fizetésre köteles társadalombiztosítási járulék helyett. Ugyanez a fizetési kötelezettség vonatkozik egyes családtámogatási ellátásokra is.
  • Az új elnevezés új adónemkódot jelent és a befizetési kötelezettségeket is új számlaszámra kell teljesíteni, erre az utalásoknál oda kell figyelni.
  • Kedvező hír a családosoknak, hogy az új törvény kiterjeszti a családi járulékkedvezmény tekintetében figyelembe vehető járulékmértéket. Az egységes társadalombiztosítási járulékmérték bevezetésével a járulékalapot képező jövedelem 17 százaléka helyett 18,5 százalék mérték vehető figyelembe a járulékkedvezmény érvényesítése során.
  • Az eddigi szabállyal ellentétben nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatott, hanem valamennyi dolgozó nyugdíjast megilleti a járulékmentesség, valamint lehetőség van az elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapítási eljárások során.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódóan szigorítás lépett életbe: abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a fizetendő járulék összegének háromszorosát, a TAJ szám érvénytelenné válik, és az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe mindaddig, míg a fizetési kötelezettség visszamenőlegesen is teljesítésre kerül.
  • Az új törvény szerint egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás csak egy előzetes egészségügyi állapotfelmérés után köthető, és a felmérés során feltárt betegségre vagy egészségkárosodásra a megállapodás nem terjedhet ki.
  • A járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módja is pontosításra, valamint részben módosításra került az új jogszabályban. Ez a változás olyan esetekre vonatkozik, amikor Magyarországnak az adott jövedelemre vagy annak egy részére nem terjed ki adóztatási joga.
  • Lényeges változás, hogy az új törvény hatályba lépésével a megállapodás alapján fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 22 százalékra módosult.
  • Beemeltek az új jogszabályba számos olyan rendelkezést, amely jelenleg csak a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezményekből, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekből volt eddig visszakövethető. Például az új törvény rögzíti, hogy kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazhatóságának feltétele az, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. A jelentős gazdasági tevékenység megítéléséhez szükséges szempontokat is rögzítették.

A COVID–19 világjárvány jelentősen megváltoztatta a makrogazdasági helyzetet, Magyarországon a Kormány rendeleti szintű jogszabályai számos alkalommal a fellépő nehézségek elsimítására irányultak. A gazdaság szereplői pedig a gazdaságvédelmi akciótervre fókuszálva igyekeznek a gyorsan változó gazdasági, egyben jogszabályi környezethez idomulni.

„A rövid távú változtatási szükséglet, és a közelmúlt szabályai nem jelenthetik azt, hogy a hosszú távú változásokra – a már régebb óta ismert szabályok alapján – nem kell felkészülni.” – véli H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

9,9 milliárd forint többletforrás a NAK tájékoztatási szolgáltatásához

A kormány az eddigieken felül 9,9 milliárd forint forrást biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

A fenntarthatóság jegyében működik együtt az amerikai tejipari színe-java

Az USA tejiparának Innovációs Központja a napokban számolt be a „Net Zero Initiative” elnevezésű kezdeményezéséről, mellyel az ország tejüzemeit kívánják segíteni a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú új technológiák bevezetésében és jó gyakorlatok alkalmazásában. A projektben a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé is remek lehetőségeket lát.

Már a parlament előtt családi gazdasági rendszer reformjáról szóló törvényjavaslat

Már az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők. Miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a családi gazdaságokról szóló törvénytervezetet, a jogszabályi javaslatot október 13-án, benyújtották az Országgyűléshez.