Back to top

Örökerdőkkel a klímaváltozás negatív hatása ellen

A klímaváltozással az ökoszisztéma is komoly kihívások elé került. Bár vannak ökológiailag érzékenyebb területeik, de Csontos Dömötör véleménye szerint éppen az örökerdők azok, amelyek bizonyos stabilitással rendelkeznek.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője elmondta, a klímaváltozás elleni küzdelem fontos része a folyamatos erdőborítottság. Az örökerdő sokkal kedvezőbb hatással van a környezetre, a különböző korú, több fafajból álló erdőnek nagyobb az állékonysága is. „2014 telén megtapasztaltuk, azokon a területeken volt a legnagyobb a jégtörés, melyeken 20-60 év közötti egykorú faállományok álltak” - mutatott rá a szakember, a jég egy vegyes korú és fafaj összetételű, többszintes erdőben nem okozott ekkora kárt.

Csontos Dömötör
Fotó: viniczai

Egyre több tudományos kutatás hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Ennek hatására a szárazságtűrő fafajok kerülnek előtérbe, az érzékenyebbek vagy visszaszorulnak, vagy a hegyekben a magasabb régiókba húzódnak.

Nyomukban megjelentek az invazív fafajok, amelyek egyre nagyobb problémát okoznak, utalt az erdészetvezető a bálványfára, a zöldjuharra. Közös erőfeszítést igényel ezek visszaszorítása, hogy érezhető eredményei legyenek.

A császárfa terjedése is tud meglepetéseket okozni. A Visegrádi Erdészet területén is van néhány példa rá, hogy parkolóban telepítették. A tulajdonosok csak azokat a pozitívumokat nézik, hogy gyorsan nő, nagy a levele, árnyékot biztosít. Ugyanakkor kivadult a parkolóból, és megjelent már a hegyvidéki erdőben is. Szerencsére ennek megszüntetésére közös megoldásban tudtak gondolkodni, az erdészet kérésére kivágták, és őshonos fafajokra – berkenyére – cserélték.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

Magyarországon telelő erdei szalonka

Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében, egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.