Back to top

Almamagból értékes olaj

Az alma feldolgozásakor a gyümölcs körülbelül 20 százaléka melléktermékként megmarad, ennek csökkentésére a bolzanói NOI Techpark élelmezési laboratóriumának kutatócsoportja kidolgozott egy új módszert.

A fenntartható élelmiszertermelés megköveteli, hogy a hulladék mennyiségét a lehető legkevesebbre szorítsuk vissza. Az alma feldolgozásakor a gyümölcs körülbelül 20 százaléka melléktermékként megmarad, ennek csökkentésére a bolzanói NOI Techpark élelmezési laboratóriumának kutatócsoportja kidolgozott egy új módszert: az almamagból olajat vonnak ki, amelyet aztán az élelmiszer- és kozmetikai ipar is felhasználhat.

Kémiai oldószerek hozzáadása nélkül, szuperkritikus állapotú (a gáz és a folyadék halmazállapot határán lévő) szén-dioxid felhasználásával nyerik ki az almamagokból az aromás olajat.

A magokat először 40 °C-on szárítják 12 órán keresztül, ezután megőrlik, az őrleményt az olajprés hengerébe töltik, majd körülbelül 30 perc elteltével az olaj kifolyik. 80 gramm olaj kinyeréséhez körülbelül 400 gramm almamagra van szükség. A Matteo Scampicchio által vezetett laboratóriumokban további módszereket kutatnak a magas tápanyagtartalmú vegyületek kivonására élelmiszeripari melléktermékekből természetes extrahálási folyamatok útján.

Az almamagból kivont olaj már elérhető a piacon, jelenleg elsősorban kozmetikai termékekhez használják,

magyarázza Giovanna Ferrentino, a módszer szakértője. A termék újdonsága abban áll, hogy amíg a hagyományos kivonási eljárásokhoz szükség volt szerves oldószerekre, a kutatócsoport szuperkritikus állapotú szén-dioxidon alapuló extrakciójával a kapott olaj jobb minőségű lesz. Főként azért, mert nem tartalmaz mérgező cianidalapú vegyületet, amely kis mennyiségben az olajban marad, ha azt oldószerrel extrahálják. Szén-dioxiddal történő extrahálás után az almamagolaj közvetlenül felhasználható, adalékanyagként alkalmazható az élelmiszertermelésben is. Az olaj kiváló táplálkozási tulajdonságokkal rendelkezik, mivel sok telítetlen zsírsavat és antioxidánst tartalmaz.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/hortidaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvenc körtéink

A körte nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsök közé, különösen a koronaalakítását és a szüreti idő meghatározását tekintve. Ráadásul páraigénye is nagyobb, mint a többi hazai gyümölcsfajnak, és érzékeny a nem kiegyenlített vízellátásra.

Kávé íz, koffein nélkül: növényi pótkávék

Többféle pótkávé kapható a bioboltokban, melyek lényege a kévészerű íz, a koffein hatása nélkül. Ezek gyerekeknek is adható italok. Néhány közülük házilag is elkészíthető, sokszor olyan növényekből, amire nem is gondolnánk...

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

A ricapirítótól a Kunsági Édenig

Többszöri tulajdonosváltással jött létre a mára Kunsági Éden márkanevű étolajat előállító üzem. Most 190 ember dolgozik benne, alapvetően helybeliek és az üzem 30 kilométeres körzetéből bejáró munkások. A cég vezetője Papula László, a növényolajos körökben határainkon túl is jól ismert szakember, aki operatív vezérigazgatóként irányítja a gyárat és a most zajló nagyléptékű beruházást.

Tengeri hulladékból csinálnának fehérjeforrást a tudósok

Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Sikerült elhajolni a koronavírus ütése elől

A Master Good-cégcsoport 72 millió csirke feldolgozását tervezte az idén, és az év első két hónapjában még semmi jele nem volt, hogy ez a cél veszélybe kerülhet. Márciusban a koronavírus közbeszólt, a mezőgazdaságot is érintette.