Back to top

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter kb. két kilométer hosszú, majdnem egy kilométer széles, egyik oldalán 85 méter mély szakadék van. A Batagaika termikus karszt, vagyis olyan földterület, amelyet a permafroszt, azaz az örökfagy olvadása alakított ki (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van).

Mindez a klímaváltozás következménye.  A helyi jakutuk a furcsa geológiai képződményt a Pokol kapujának nevezik.

A Batagaika az 1960-as években kezdett kialakulni, miután a területén lévő erdőt kivágták. Ezt követően a föld megsüllyedt, és ez a folyamat napjaikban felgyorsult a hőmérséklet drasztikus emelkedésének következtében, azaz a Pokol kapuja egyre szélesebbre nyílik.

Az eredmény egyrészt páratlan természetes laboratórium a tudósok számára, akik meg akarják érteni az éghajlatváltozás által veszélyeztetett permafroszt környezetet.

Fotó: siberiantimes.com

A kráter falában lévő 70–80 méter széles fagyott állapotban lévő rétegek lehetővé teszik a tíz- vagy akár százezer évekre való visszatekintést is. Tavaly például egy 42 000 évvel ezelőtt élt csikót találtak a jégbe fagyva. A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a kráter alsó rétegeiben a fagy 650 000 évvel ezelőtti állapotában őrizte meg az üledéket.

A kráter szélei évente körülbelül 20–30 méterrel tágulnak. A szabadon maradt és időjárásnak kitett jégrétegek fokozatosan megolvadnak. A keletkező víz elpárolog vagy elfolyik, a talaj és az üledék - amelyet a jég tart meg, összeomlik.

Fotó: siberiantimes.com
A kráter tanulmányozása megmutatja a tudósoknak a globális felmelegedés permafosztra gyakorolt hatását.

Mivel az örökfagy keresztmetszete több százezer évet fog át, tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan reagált a korábbi természeti környezet az éghajlatváltozásokra.

Ez viszont megválaszolja azt kérdést, hogy milyen következményekkel jár az emberiség által előidézett globális felmelegedés.

A tudósokat aggasztja az örök fagy olvadása - és nem csak azért, mert ez egy fontos ökoszisztéma pusztulását és elvesztését jelenti. Hanem azért, mert az üvegházhatású gázok, beleértve a metánt is csapdába estek a jégrétegekben, most pedig a nagymértékű olvadás gázokat bocsát ki a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Lassan szikkad a talaj

A múlt hét jelentős esőzései után a héten már országszerte száraz, egyre melegebb időjárási körülmények között szikkadhattak a talajok, így lassan folytatódhat a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok sár miatt félbe maradt vetése. A száraz idő a hétvégéig folytatódik, szombattól kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, főként délen és keleten lehet számítani kisebb esőkre, záporokra.

A természet szolgálatában - Ötven éves a Bakonyerdő Zrt.

Hazánk legjelentősebb faiparral rendelkező erdőgazdasága kiterjedt erdeivel, történelmi emlékhelyekkel, lenyűgöző vadállományával méltán kedvelt turisztikai célpont. A Bakonyerdő Zrt. 50 éves fennállásának alkalmából ünnepélyes megemlékezést tartottak az erdőgazdaság huszárokelőpusztai vendégházában.