Back to top

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter kb. két kilométer hosszú, majdnem egy kilométer széles, egyik oldalán 85 méter mély szakadék van. A Batagaika termikus karszt, vagyis olyan földterület, amelyet a permafroszt, azaz az örökfagy olvadása alakított ki (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van).

Mindez a klímaváltozás következménye.  A helyi jakutuk a furcsa geológiai képződményt a Pokol kapujának nevezik.

A Batagaika az 1960-as években kezdett kialakulni, miután a területén lévő erdőt kivágták. Ezt követően a föld megsüllyedt, és ez a folyamat napjaikban felgyorsult a hőmérséklet drasztikus emelkedésének következtében, azaz a Pokol kapuja egyre szélesebbre nyílik.

Az eredmény egyrészt páratlan természetes laboratórium a tudósok számára, akik meg akarják érteni az éghajlatváltozás által veszélyeztetett permafroszt környezetet.

Fotó: siberiantimes.com

A kráter falában lévő 70–80 méter széles fagyott állapotban lévő rétegek lehetővé teszik a tíz- vagy akár százezer évekre való visszatekintést is. Tavaly például egy 42 000 évvel ezelőtt élt csikót találtak a jégbe fagyva. A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a kráter alsó rétegeiben a fagy 650 000 évvel ezelőtti állapotában őrizte meg az üledéket.

A kráter szélei évente körülbelül 20–30 méterrel tágulnak. A szabadon maradt és időjárásnak kitett jégrétegek fokozatosan megolvadnak. A keletkező víz elpárolog vagy elfolyik, a talaj és az üledék - amelyet a jég tart meg, összeomlik.

Fotó: siberiantimes.com
A kráter tanulmányozása megmutatja a tudósoknak a globális felmelegedés permafosztra gyakorolt hatását.

Mivel az örökfagy keresztmetszete több százezer évet fog át, tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan reagált a korábbi természeti környezet az éghajlatváltozásokra.

Ez viszont megválaszolja azt kérdést, hogy milyen következményekkel jár az emberiség által előidézett globális felmelegedés.

A tudósokat aggasztja az örök fagy olvadása - és nem csak azért, mert ez egy fontos ökoszisztéma pusztulását és elvesztését jelenti. Hanem azért, mert az üvegházhatású gázok, beleértve a metánt is csapdába estek a jégrétegekben, most pedig a nagymértékű olvadás gázokat bocsát ki a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

Helyes egyensúly, jobb termés: sokoldalú fenntarthatósági célok a BASF-nél

Négy pontban foglalta össze fenntarthatósági törekvéseit a BASF. Tavaly írták újra a cég mezőgazdasági stratégiáját, miután nemesítéssel és digitalizációval foglalkozó cégeket vásárolt meg a német nagyvállalat. Online sajtótájékoztatón a cég képviselői kiemelték: rendkívül összetett feladat az egészséges élelmiszerek megtermelése, amit innovatívan és a fenntarthatóság szem előtt tartásával lehet elérni.

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Az őszi településfásítás befejeződött, de tavasszal folytatják!

Országszerte 475 település csatlakozott az Agrárminisztérium által meghirdetett Településfásítási programhoz. A KEFAG Zrt. által csemetekertjében felnevelt sorfák igénylésében az EGERERDŐ Zrt. működési területén lévő települések közül is több, mint 20-an sikeresen vettek részt.

Országszerte fagyok jönnek

Bár az elmúlt egy hét során az ország nagy részén nem sok csapadék hullott, inkább csak szitálás, illetve gyenge eső fordult elő, de a talajok nem sokat száradtak, szikkadtak, továbbra is igen sáros felszín nehezíti a mezőgazdasági munkákat a keleti országrészben, és a Dunántúlon is többfelé.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Ingyen osztogatták a szarvasgombát

Három kiló fehér szarvasgombát osztottak szét ingyen a járókelőknek, így tiltakoztak a vendéglők hirtelen bezárása ellen az olasz Marche régió vendéglátói.

Madárodúk az arborétumban

A NYÍRERDŐ Zrt. is részt vesz a 2021-es "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás országos madárodú kihelyezési programjában. Ennek részeként a Debreceni Erdészet által fenntartott Erdőspusztai Tájháznál, az Arborétum területén raktak ki madárodúkat és etetőket. Ebben a Debrecen-Bánki Református Általános Iskola 2. osztályos tanulói is segítettek.

Az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el a 2020 utáni uniós Erdészeti Stratégiáról

Magyarország üdvözli a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása és javítása érdekében tett uniós intézkedéseket. Annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott módon éljünk az erdő nyújtotta előnyökkel, biztosítanunk kell a fenntartható erdőgazdálkodást. Az erdők azzal, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti célokat szolgálnak, egyszerre több funkciót is betöltenek.

Rendhagyó születésnap a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál

Éppen száz évvel ezelőtt, 1920. november 14-én indult el az első fával rakott szerelvény a - mai nevén - Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) fővonalán a Garadna völgyéből a miskolci Fáskertbe. A csaknem 18 kilométeres szakasz alig 9 hónap alatt készült el. A koronavírus járvány miatt sajnos nincs lehetőség az évforduló nagyszabású megünneplésére.