Back to top

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter kb. két kilométer hosszú, majdnem egy kilométer széles, egyik oldalán 85 méter mély szakadék van. A Batagaika termikus karszt, vagyis olyan földterület, amelyet a permafroszt, azaz az örökfagy olvadása alakított ki (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van).

Mindez a klímaváltozás következménye.  A helyi jakutuk a furcsa geológiai képződményt a Pokol kapujának nevezik.

A Batagaika az 1960-as években kezdett kialakulni, miután a területén lévő erdőt kivágták. Ezt követően a föld megsüllyedt, és ez a folyamat napjaikban felgyorsult a hőmérséklet drasztikus emelkedésének következtében, azaz a Pokol kapuja egyre szélesebbre nyílik.

Az eredmény egyrészt páratlan természetes laboratórium a tudósok számára, akik meg akarják érteni az éghajlatváltozás által veszélyeztetett permafroszt környezetet.

Fotó: siberiantimes.com

A kráter falában lévő 70–80 méter széles fagyott állapotban lévő rétegek lehetővé teszik a tíz- vagy akár százezer évekre való visszatekintést is. Tavaly például egy 42 000 évvel ezelőtt élt csikót találtak a jégbe fagyva. A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a kráter alsó rétegeiben a fagy 650 000 évvel ezelőtti állapotában őrizte meg az üledéket.

A kráter szélei évente körülbelül 20–30 méterrel tágulnak. A szabadon maradt és időjárásnak kitett jégrétegek fokozatosan megolvadnak. A keletkező víz elpárolog vagy elfolyik, a talaj és az üledék - amelyet a jég tart meg, összeomlik.

Fotó: siberiantimes.com
A kráter tanulmányozása megmutatja a tudósoknak a globális felmelegedés permafosztra gyakorolt hatását.

Mivel az örökfagy keresztmetszete több százezer évet fog át, tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan reagált a korábbi természeti környezet az éghajlatváltozásokra.

Ez viszont megválaszolja azt kérdést, hogy milyen következményekkel jár az emberiség által előidézett globális felmelegedés.

A tudósokat aggasztja az örök fagy olvadása - és nem csak azért, mert ez egy fontos ökoszisztéma pusztulását és elvesztését jelenti. Hanem azért, mert az üvegházhatású gázok, beleértve a metánt is csapdába estek a jégrétegekben, most pedig a nagymértékű olvadás gázokat bocsát ki a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Randevú a „magyar Tátra” tetején

1931. március 29-én a lillafüredi Zsófia-kilátó legfelső szintjén összezsúfolódott tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy részese legyen a történelmi pillanatnak.

Módosult a Natura 2000 erdőknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázata

A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációja.

Téliesebbre fordul időjárásunk

Az elmúlt hetek igen enyhe, nedves időjárása rendkívül sáros talajokat eredményezett, és a kártevők, kórokozók átteleléséhez is kedvező feltételeket nyújtott. További csapadék az ország nagy részén már nem hiányzik, sokfelé telítődtek a talajok nedvességgel. A folytatásban, a hét második felétől végre beköszönt a tél országszerte fagyos éjszakákkal, többfelé havazással.

Mi a teendő, ha elhullt vaddisznót találunk az Bükkben?

Sajnálatos tény, hogy az afrikai sertéspestis okozta fertőzés a Mátra után a Bükkben is megjelent. Emiatt egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy az erdőlátogatók kirándulásuk során vaddisznó tetemet találnak.

Megjelentek az egységes vadkárfelmérési útmutatók

A vad által okozott károk felmérésében és értékelésében nyújt segítséget a szakértőknek és ezen keresztül a gazdálkodóknak az év elején megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató.

Közel13 ezer köbméter tűzifa a rászorulóknak

A 2011 óta sikeresen működő szociális tűzifa programban az EGERERDŐ Zrt. idén 80 térségi önkormányzat rászoruló családjának biztosít tűzifát. A Belügyminisztérium által meghirdetett pályázaton az 5000 fő alatti lakossal rendelkező önkormányzatok pályázhattak, az idén 5 milliárd Ft-os keretösszegű támogatásra.

Miként védhető meg a jószág?

Farkasok portyáznak az északi megyékben, s már nemcsak a vad­állományt, de a juhokat és szarvasmarhákat is tizedelik. A fokozottan védett nagyragadozókat lelőni tilos, de védekezni valahogy kellene ellenük, hasznos lehet például a kuvasz és a villanypásztor együttes segítsége.

Klíma- és természetvédelmi akcióterv: szervezeti változások a nemzetközi szinten is összehangolt cselekvésért

A kormány célja, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaságra - hangsúlyozta hétfői közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az Európai Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött klímavédelmi célkitűzéseinek megfelelően radikálisan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást.

Az egyik lehetséges út - az öntözés jövője

A következő harminc évben 70%-kal kellene növelni az élelmiszertermelést, hogy az addigra várható kilencmilliárd embernek elegendő táplálék jusson. A hagyományos mezőgazdaság azonban egyre nagyobb vízhiánnyal küzd az éghajlatváltozás miatt, miközben 1950 óta megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége.

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.