Back to top

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter kb. két kilométer hosszú, majdnem egy kilométer széles, egyik oldalán 85 méter mély szakadék van. A Batagaika termikus karszt, vagyis olyan földterület, amelyet a permafroszt, azaz az örökfagy olvadása alakított ki (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van).

Mindez a klímaváltozás következménye.  A helyi jakutuk a furcsa geológiai képződményt a Pokol kapujának nevezik.

A Batagaika az 1960-as években kezdett kialakulni, miután a területén lévő erdőt kivágták. Ezt követően a föld megsüllyedt, és ez a folyamat napjaikban felgyorsult a hőmérséklet drasztikus emelkedésének következtében, azaz a Pokol kapuja egyre szélesebbre nyílik.

Az eredmény egyrészt páratlan természetes laboratórium a tudósok számára, akik meg akarják érteni az éghajlatváltozás által veszélyeztetett permafroszt környezetet.

Fotó: siberiantimes.com

A kráter falában lévő 70–80 méter széles fagyott állapotban lévő rétegek lehetővé teszik a tíz- vagy akár százezer évekre való visszatekintést is. Tavaly például egy 42 000 évvel ezelőtt élt csikót találtak a jégbe fagyva. A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a kráter alsó rétegeiben a fagy 650 000 évvel ezelőtti állapotában őrizte meg az üledéket.

A kráter szélei évente körülbelül 20–30 méterrel tágulnak. A szabadon maradt és időjárásnak kitett jégrétegek fokozatosan megolvadnak. A keletkező víz elpárolog vagy elfolyik, a talaj és az üledék - amelyet a jég tart meg, összeomlik.

Fotó: siberiantimes.com
A kráter tanulmányozása megmutatja a tudósoknak a globális felmelegedés permafosztra gyakorolt hatását.

Mivel az örökfagy keresztmetszete több százezer évet fog át, tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan reagált a korábbi természeti környezet az éghajlatváltozásokra.

Ez viszont megválaszolja azt kérdést, hogy milyen következményekkel jár az emberiség által előidézett globális felmelegedés.

A tudósokat aggasztja az örök fagy olvadása - és nem csak azért, mert ez egy fontos ökoszisztéma pusztulását és elvesztését jelenti. Hanem azért, mert az üvegházhatású gázok, beleértve a metánt is csapdába estek a jégrétegekben, most pedig a nagymértékű olvadás gázokat bocsát ki a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.

Az élőhely-átalakulás túlélői

Szavak nélkül tudnak mesélni letűnt korokról azok a famatuzsálemek, amelyek hírmondónak maradtak az előretörő települések és mezőgazdasági területek szorításában. Vannak köztük természetes eredetűek és olyanok is, amelyekről tudjuk, hogy ki ültette őket.

A kártevők és kórokozók áttelelésének kedvez az időjárás

Enyhe, esős idővel búcsúzik a 2020-as esztendő, és az új év is hasonlóan kezdődik. Egyelőre komolyabb lehűlés nem lesz, viszont újabb csapadék várható. Az Alföldön a talaj mélyebb rétegei még tudnak nedvességet befogadni, nyugaton és északon azonban egyelőre elég lenne az esőből. A mezőgazdasági kultúráknak hiányzik a tél, a hideg, a hó, az enyhe idő a kártevők és kórokozók áttelelésének kedvez.

Klímaváltozás és nektártermelés

Sokan megkérdezik, vajon a klímaváltozások befolyásolják-e (egyáltalán) a nektár mennyiségét és minőségét? Nem kell szakembernek lenni, mindenkinek feltűntek az utóbbi évtizedben olyan, korábban nem jellemző változások, mint a tavaszi elhúzódó fagyok, aszályok, de olykor hatalmas esőzések.

Méhészet: régen nem így volt

A sok éve szakmabeliek évről évre tapasztalják, hogy a méhészkedés az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott. Környezetünkben minden folyamatosan változik - ami egyébként természetes -, csak az nem mindegy, hogy ezek méheink életkörülményeit milyen irányba alakítják. A történet számomra és még sokak számára az 1970-es évek végén kezdődhet, amikorra még vissza tudunk emlékezni.

Kell-e nekünk szintetikus pálmaolaj?

A pálmaolaj a legolcsóbb és leggyakrabban használt növényi olaj a világon, az üzemanyagtól a margarinig ezer termékben van jelen. Előállítása erősen vitatott kérdés, hiszen a pálmaültetvények telepítése az esőerdők és tőzeglápok irtásához vezet. Tudósok a szintetikus változaton dolgoznak.

Betakarítási körkép

2020 kifejezetten rossz évnek bizonyult a szántóföldi növénytermesztés szempontjából. Az időjárási anomáliák, az abiotikus stressz a napraforgóra és a kukoricára egyaránt kihatottak. A betakarítási eredmények némileg alulmaradtak a vártaktól, de jelentős terménykieséstől idén sem kell aggódni – összegezte az idei betakarítást Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Bírja a forró nyarakat az új, klímarezisztens almafajta

Lelkesen értékelték az első klímaellenálló almát azok az olasz, francia és brit termesztők, akik kipróbálták a nemzetközi nemesítési programból származó és már kereskedelmi forgalomban lévő HOT84A1 fajtát. A Hot Climate Programme célja, hogy nemzetközi együttműködéssel segítse az alma- és körtetermesztés hosszú távú alkalmazkodását a klímaváltozáshoz.

Vissza nem térő pillanatok - fókuszban a fotóriporter

Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.

Még a fenyő sem bírja a zord időjárást - Kerti dísznövények fagyvédelme

A kertben található dísznövények igen sokfélék, így fagytűrésük is eltérő mértékű. Annak érdekében, hogy a telet minél kisebb károsodással vészeljék át máshogy kell segítenünk a díszcserjéknek, rózsáknak, az örökzöldeknek, és a gyepnek is.