Back to top

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Augusztus elsejével a jelenlegi Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával gödöllői székhellyel a régió legnagyobb agrár felsőoktatási intézménye kezdi meg működését.

Fotó: Fekete István

Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor történelmi pillanatnak nevezte az új intézmény alapítását. Mint mondta, az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik.

Egyik céljuk, hogy a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris intézmény a mezőgazdasági tudományok mellett a gazdasági, műszaki, pedagógiai és művészeti tudományágakat is megjelenítse a képzésben, de a mezőgazdasági képzés tekintetében a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.

Több mint 2000 munkatársa és 15 000 hallgatója lesz az új intézménynek.

Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor mond beszédet
Fotó: Forrás: SZIE Médiaközpont
A létrejövő intézmény tíz éven belül Kelet-Közép Európa legjobb agrárképzését szeretné nyújtani a hazai agrár-felsőoktatás megújításával. Ennek érdekében többek között új fajta, modern, a világ legjobb egyetemeinél is alkalmazott szervezeti felépítés jön létre, amely egyfelől felszámolja a mostani rendszerre jellemző párhuzamosságokat, valamint egy versenyképes, hallgató és oktatóbarát működést is lehetővé tesz.

Megújul az oktatási tartalom is, a piaci igények és a külföldi trendeknek megfelelően új szakokat, új képzéseket fognak létrehozni.

Az új egyetem létrehozását egy hosszú munka előzte meg, de mint mondta, a következő 5 hónap is egy igen intenzív időszak lesz, átmeneti időszaknak fog minősülni abban a tekintetben, hogy még állami felsőoktatási intézményként működnek, majd két nagyon fontos feladatuk lesz természetesen amellett, hogy tartalmi és szervezeti változtatásokat hajtanak végre.

Egyrészről az intézményrendszerhez integrálják a hazai gyakorlati agrárkutatás intézményhálózatának legnagyobb részét, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központból 11 intézetet. Másrészről felkészítik az Szent István Egyetemet az alapítványi működésre, hiszen a tervek szerint a Szent István Egyetem intézménycsoportja 2021. január 1-től alapítványi fenntartásúvá válik.

Ez a lépés reményeik szerint az eddigieknél nagyobb stabilitást biztosít a gazdálkodásban és segít abban, hogy az új intézmény a mainál versenyképesebb keretek között működhessen a jövőben.

Dr. Bódis József a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár igazi ünnepei alkalomnak nevezte az új egyetem megalakulását. A hosszú előkészítő munka első állomása a holnaptól induló új forma, majd január elsejétől alapítványi működtetés veszi kezdetét a Szent István Egyetemen. Az állami köldökzsinór azonban akkor is fennmarad amikor az alapítványhoz kerülnek a fenntartói jogok.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Fotó: SZIE Médiaközpont

Dr. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az egyetem alapítása az agrárium számára végtelenül fontos és kiemelkedő jelentőségű esemény. Mint mondta, oly fokú változások zajlanak a világban, amelyekre megfelelő válaszokat kell találnunk, ebben az új keretek között megalakuló egyetem fontos szerepet fog betölteni. Az átalakítással a fiatalok számára vonzóvá szeretnék tenni a mezőgazdaságot, és az ezzel együtt járó életformát és hivatást.

Mint kiemelte a legjobb érv a mezőgazdasági szakma népszerűsítésében, hogy -míg ember lesz a Földön enni és inni kell! 

Hangsúlyozta, hogy ez a széleskörű integráció kellő garancia arra, hogy a magyar agrárium leküzdje a versenyhátrányát, végre a világ élvonalába érhessen, és meghatározója legyen a térségnek és Európának is mindaz a tudás, ami itt megszerezhető.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy – a mezőgazdasági szakma egy életforma és agrármérnöknek lenni a legszebb hivatás!!

Az ünnepi beszédek után az új Szent István Egyetem vezetői közös szándéknyilatkozatot írtak alá, majd elhelyezték a campusokat jelképező emléktárgyakat és egy-egy marék földet tartalmazó időkapszulát a Gödöllői Campus díszudvarán.

Fotó: Fekete István

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

Faültetéssel környezetünk kellemesebb, szebb, élhetőbb lesz

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható klíma és csapadékviszony-változásra reagálnunk kell annak érdekében, hogy a következő generációra is élhető környezetet hagyjunk – fogalmazott Farkas Sándor Szegváron, a Településfásítási program első Csongád-Csanád megyei állomásán.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.