Back to top

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

A magyar méhész általában hordóban adja el mézét, mert csak termelünk és nem kereskedünk, ami nagy hiba, hivatkozva arra, ezt tanultuk, ehhez értünk. Természetesen nem mindenki, vannak kivételek, kikre büszkének kell lennünk, mert az általuk eladott mézből mi is profitálunk, hiszen szélesedik a mézfogyasztók köre.

Sajnálatos módon, sok ember szemében a méz édesség, azaz cukor, mert őket meg erre tanították.

Csodálattal figyelem a borász társadalmat, milyen ügyesen tudnak boraikról beszélni, és el is adják, amit termelnek, pedig egykor ők sem az eladást tanulták, hanem a termelést.

Ne feledjük, a bor alkoholos ital, de senki sem az alkoholt emeli ki, hanem magát a BORT. A borászoknál az természetes, hogy megjelölik, mely borvidéken termett az a nedűnek való, de előfordul, hogy a dűlőt is feltüntetik. Nagy utat tettek meg, mögöttük messze lemaradtunk. Igaz, minket a nyolcvanas évek elején még feketézőknek bélyegeztek meg, amiért akácmézünk nem teljes mennyiségét adtuk a mézfelvásárlónak, hanem magunk is értékesítettünk háztól - akkor más volt a módi.

Nagy utat jártunk be mi is, alakítottunk méhész szövetkezeteket, megpróbáltuk kiszerelve eladni mézünket Európában, csak naivak voltunk, azt hittük, van korrekt kereskedelem, verseny, amely beengedi a piacra mézünket.

Ők sem estek a fejükre, az az ő üzletük. Megveszik mézünket hordóban, annyiért, amennyiért. Csinálnak majd ők belőle édesítőszert EU-n kívüli és EU-n belüli megjelöléssel az üvegen. Azzal érvelnek, hogy a fogyasztó mindig azonos terméket keres, tehát kommersz ízt, amely mindig ugyanolyan, semmi íz- és színeltérés nem lehet. Ez diktátum, nem engedi érvényesülni a mézben rejlő értékeket, így azok feltárása a fogyasztó felé a mi feladatunk, helyettünk senki nem fogja ezt a munkát elvégezni.

Nekünk is vannak ötleteink, elképzeléseink, tesszük is a dolgunkat, de nem elég hatékonyan, egy valódi mézfogyasztó társadalmat nem tudtunk eredményesen kinevelni, csak szűk réteget. Vissza kell utalnom a borász társadalomra, arany­érmes bor palackjáért akár ötszörösét is megad a fogyasztó, mert kinevelték az igényes fogyasztót.

Nekünk is van „Év méhésze”, „Év méze”, aranyérmes mézünk, „Mézes reggelink”, egyesületi mézesüveg, melyek jó dolgok, sokan dolgoznak azon, hogy valami eredménye legyen ezeknek.

Kicsi eredménye van, de kevés, még mindig jut a hordóba is méz. Vannak méhészképzéseink, előadó gárda, amely lefedi a szakmai igényeket, vannak bemutató méhészeteink, de ezek nekünk, méhészeknek szólnak. Nem szabad elfelejteni, ezek az eredmények az egyesület nélkül nem valósultak volna meg.

Tudjunk tanulni másoktól, borászok tartanak borkóstolókat, nevelik a fogyasztót, tudom, nem azonos a két termék, de bizonyos fokon nekünk is valami hasonlót kell tenni, nevelni a fogyasztót. Minden településen vannak programok a legkülönlegesebb témakörökben, ezeknek az előadásoknak van közönsége is, melyeknek szervezői között a civilektől kezdve az intézményekig mindenki megtalálható. Az egyesületnek fel kell vállalni egy előadó gárda megszervezését, amelyet hasonlóan kell működtetni, mint a méhészeknek szóló előadó gárdát. Ehhez természetesen pénzt kell rendelni a Nemzeti Programból. Ezeken az előadásokon be kell mutatni a mézet, kóstoltatni, tanítani, mi a méz.

Ezen felül árulni a mézet, ne legyünk irigyek, hogy az előadó eladja a mézét és még előadói díjban is részesül, mert ezzel növekszik a hazai mézfogyasztók társadalma és ezzel mindnyájunk méze a hazai piacra kerül.

Ne feledjük, ezeket az előadásokat is el kell adni, itt lehet pénzre váltani munkánkat, mert a helyben lakó méhészekre hárul ezeknek az előadásoknak a szervezése. Az előadó elmegy, a fogyasztó helyben marad. Tudom, sok munka, de a sült galambot előbb meg kell sütni.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Az gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Nagy siker a kiskérődző ágazatban

A Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (rövid néven Juh Terméktanács) a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közös EU pályázatot nyert el 2017-ben, „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” néven, amely 2018-ban indult és 2020 év végén záródott.

Alkoholok - A fogyasztók másképp gondolják

Minél jobban beleássa magát valaki az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikai adatokba, annál jobban elbizonytalanodik. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az utóbbi évtizedekben enyhén csökken a hazai alkoholfogyasztás, és ez az irányzat nagyjából az egész kontinenst jellemzi. Érdekes kérdés, hogy az összes alkoholos italból milyen részarányt képviselnek az egyes italféleségek.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.