Back to top

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

A magyar méhész általában hordóban adja el mézét, mert csak termelünk és nem kereskedünk, ami nagy hiba, hivatkozva arra, ezt tanultuk, ehhez értünk. Természetesen nem mindenki, vannak kivételek, kikre büszkének kell lennünk, mert az általuk eladott mézből mi is profitálunk, hiszen szélesedik a mézfogyasztók köre.

Sajnálatos módon, sok ember szemében a méz édesség, azaz cukor, mert őket meg erre tanították.

Csodálattal figyelem a borász társadalmat, milyen ügyesen tudnak boraikról beszélni, és el is adják, amit termelnek, pedig egykor ők sem az eladást tanulták, hanem a termelést.

Ne feledjük, a bor alkoholos ital, de senki sem az alkoholt emeli ki, hanem magát a BORT. A borászoknál az természetes, hogy megjelölik, mely borvidéken termett az a nedűnek való, de előfordul, hogy a dűlőt is feltüntetik. Nagy utat tettek meg, mögöttük messze lemaradtunk. Igaz, minket a nyolcvanas évek elején még feketézőknek bélyegeztek meg, amiért akácmézünk nem teljes mennyiségét adtuk a mézfelvásárlónak, hanem magunk is értékesítettünk háztól - akkor más volt a módi.

Nagy utat jártunk be mi is, alakítottunk méhész szövetkezeteket, megpróbáltuk kiszerelve eladni mézünket Európában, csak naivak voltunk, azt hittük, van korrekt kereskedelem, verseny, amely beengedi a piacra mézünket.

Ők sem estek a fejükre, az az ő üzletük. Megveszik mézünket hordóban, annyiért, amennyiért. Csinálnak majd ők belőle édesítőszert EU-n kívüli és EU-n belüli megjelöléssel az üvegen. Azzal érvelnek, hogy a fogyasztó mindig azonos terméket keres, tehát kommersz ízt, amely mindig ugyanolyan, semmi íz- és színeltérés nem lehet. Ez diktátum, nem engedi érvényesülni a mézben rejlő értékeket, így azok feltárása a fogyasztó felé a mi feladatunk, helyettünk senki nem fogja ezt a munkát elvégezni.

Nekünk is vannak ötleteink, elképzeléseink, tesszük is a dolgunkat, de nem elég hatékonyan, egy valódi mézfogyasztó társadalmat nem tudtunk eredményesen kinevelni, csak szűk réteget. Vissza kell utalnom a borász társadalomra, arany­érmes bor palackjáért akár ötszörösét is megad a fogyasztó, mert kinevelték az igényes fogyasztót.

Nekünk is van „Év méhésze”, „Év méze”, aranyérmes mézünk, „Mézes reggelink”, egyesületi mézesüveg, melyek jó dolgok, sokan dolgoznak azon, hogy valami eredménye legyen ezeknek.

Kicsi eredménye van, de kevés, még mindig jut a hordóba is méz. Vannak méhészképzéseink, előadó gárda, amely lefedi a szakmai igényeket, vannak bemutató méhészeteink, de ezek nekünk, méhészeknek szólnak. Nem szabad elfelejteni, ezek az eredmények az egyesület nélkül nem valósultak volna meg.

Tudjunk tanulni másoktól, borászok tartanak borkóstolókat, nevelik a fogyasztót, tudom, nem azonos a két termék, de bizonyos fokon nekünk is valami hasonlót kell tenni, nevelni a fogyasztót. Minden településen vannak programok a legkülönlegesebb témakörökben, ezeknek az előadásoknak van közönsége is, melyeknek szervezői között a civilektől kezdve az intézményekig mindenki megtalálható. Az egyesületnek fel kell vállalni egy előadó gárda megszervezését, amelyet hasonlóan kell működtetni, mint a méhészeknek szóló előadó gárdát. Ehhez természetesen pénzt kell rendelni a Nemzeti Programból. Ezeken az előadásokon be kell mutatni a mézet, kóstoltatni, tanítani, mi a méz.

Ezen felül árulni a mézet, ne legyünk irigyek, hogy az előadó eladja a mézét és még előadói díjban is részesül, mert ezzel növekszik a hazai mézfogyasztók társadalma és ezzel mindnyájunk méze a hazai piacra kerül.

Ne feledjük, ezeket az előadásokat is el kell adni, itt lehet pénzre váltani munkánkat, mert a helyben lakó méhészekre hárul ezeknek az előadásoknak a szervezése. Az előadó elmegy, a fogyasztó helyben marad. Tudom, sok munka, de a sült galambot előbb meg kell sütni.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

A vizsgált üzletek harmada vétett árfeltüntetési hibát 2020-ban

A fogyasztóvédelem tavaly mintegy ötezer bolt árfeltüntetési, áralkalmazási gyakorlatát ellenőrizte, a szakemberek közel 1700 helyszínen tapasztaltak hiányosságot. Termékekre vetítve jóval kedvezőbb volt az arány: a kereskedelmi egységekben vizsgált 600 ezer árucikknek mindössze 3 százalékánál merült fel kifogás.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A francia kormány is ösztönzi a közvetlen értékesítést

Mintegy 8000 mezőgazdasági, kertészeti termelő szerepel azon az online felületen, amelyet a helyi gazdák és főként a városlakó fogyasztók egymásra találása céljából indított a francia kormány. A Friss és helyi (Frais et local) nevű honlapon a termékek árusítóhelyeit is feltüntették, hogy mindenki megtalálja az otthonához legközelebbit.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.