Back to top

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

A régi torony
A régi torony
A vasbeton palást faburkolatot kapott. Az alul 6 méter széles, 12 szögű, rácsos szerkezetű faépület 1,2 méter széles lépcsőin két személy kényelmesen haladhat egymás mellett. A 60 lépcsőfok megmászásával érünk fel a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított széles teraszra. Az út felénél a lépcsősor vízszintesen átmegy a torony belsején és a túloldalon folytatódik. A beruházás második szakaszában az építmény környezetbarát, napelemes kivilágítást kapott az éjszakai túrázók nagy-nagy örömére, a torony belső palástjára pedig a környéken előforduló állat- és növényfajokat festett egy graffiti művész. A „lépcsőház” belső falát 14 hazai fafaj ismertető táblája díszíti, míg a teraszt övező 110 centiméter hosszú védőkorlátra a belátható területet ábrázoló térkép és panorámaképek kerültek. Emellett a kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A kilátót különböző korú akácosok veszik körbe, csupán néhány elegyfafaj (királydió, mezei juhar, mezei szil, magas kőris, nyugati ostorfa) színesíti. A cserjeszint legjellemzőbb növénye az egybibés galagonya, a vadrózsa és a vesszős fagyal, a sűrű aljnövényzet kiváló rejtekhelye az állatoknak.

A teraszról remek kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra. A 326 méter magasból (a hegy, a kilátó és a felnőtt ember szemmagasságát figyelembe véve) a Föld gömb alakja miatt tiszta időben elvileg csak 70 kilométerre lehetne ellátni.

Mivel azonban az annál messzebbre lévő hegyek gyakran a látóhatár fölé nyúlnak, a 120, sőt 140 kilóméteres távolság ellenére a szemünk elé tárulnak. Ha az óramutató járását követve körbesétálunk a kilátó teraszán, páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Észak felé (420 méterre tőlünk) jól kivehető az URH antennákat „tartó” Hegymagas elnevezésű domb, minek hátterében tiszta időben kirajzolódnak Győr város épületei.

A belső palástot színes graffitik díszítik
A belső palástot színes graffitik díszítik
Északkeleti irányban a Nagyszombat fölé magasodó Zobor-hegy mögött 112 kilométer messzeségben a Tribecs 829 méteres orma emelkedik, azt azonban csak kivételesen tiszta időben láthatjuk. Tőle kissé jobbra, az 1000 méter fölé emelkedő Selmeci-hegység figyelhető meg. Alatta Nyúl község házai, és 8 kilométerrel távolabb, Töltéstava épületei szinte mindig láthatók. Az északi iránytól mintegy 65 fokkal eltérve (már majdnem kelet felé) a 11 kilométerre levő Pér község mögött szép időben a Börzsöny 938 méteres csúcsa, a Csóványos tűnik elénk, előterében Komárom irányában szélerőművek kerekei forognak.

Ha keletre tekintünk, hozzánk közelebb a Sághalom 193 méteres magányos dombját figyelhetjük meg, mögötte a távolban pedig a Gerecse 633 méteres mészkőháta magasodik ki a Kisalföld síkjából.

Délkeletre tőlünk mintegy 8 kilométerre a Sokoró keleti, 282 méteres vonulatát megkoronázva a bencések Pannonhalmi Monostora hívja fel magára a figyelmet. Talán ez a körpanoráma legszebb eleme! Mögéje mintegy 50-60 kilométeres távolságban a Vértes kéklő csúcsai alkotnak festői hátteret. A hegység jobboldali peremén (nagyjából az écsi templom tornyával egy irányban) jól megfigyelhető, amint a 480 méteres gerincszerű vonulat hirtelen alábukik, ugyanis ott található a Móri árok.

A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad
A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad

Ha tekintetünket fokozatosan dél felé irányítjuk, akkor már a Sokoró-Ravazd-Csanaki-domb sorának erdővel fedett vonulata bontakozik ki előttünk. Nem messze tőlünk, Écs hegységgel tűzdelt részén, a Szent Pál-hegy 316 méteres háta, kissé jobbra tőle a Nyúli-hegy akácerdővel borított tömbje magasodik. Ha közvetlenül a Nyúli-hegy fölött a lombkoronaszint fölé nézünk, akkor a távolban keskeny, halvány sávként feltűnik a Magas-Bakony kettős csúcsa, a 661 méteres Kékhegy és a 709 méteres Kőris-hegy. Délnyugatra 52-57 kilométer távolban a Sokoró nyugati vonulatának 230 méteres gerincszintje fölé két bazaltvulkán tanúhegy emelkedik, a Badacsonyhoz hasonló, csonkakúp alakú, 432 méteres Somló, és tőle kissé jobbra a 280 méteres Sághegy.

Ha nagyon tiszta a levegő, akkor nyugat felé a 90 kilométerre lévő Kőszegi-hegység 884 méteres csúcsa, az Írott-kő, és az 557 méter magas Soproni-hegység is megfigyelhető a derengő messzeségben.

A legtávolabbi hegy, amit a kilátóból még láthatunk, az a 140 kilométerre fekvő 2076 méter magas hósipkás Schneeberg. Ennek megpillantásához azonban a légkörnek rendkívül tisztának kell lennie, ami évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Északnyugatra, Bécs és Pozsony felé tekintve újra a Kisalföld síkján fut a tekintetünk. Bécs nem látható, mert alacsonyan fekszik, az annál távolabbi Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok viszont gyakran megfigyelhető, mert 650-760 méteres csúcsai a látóhatár fölé magasodnak. (A panoráma részletes leírásakor Szűcs Mihály tájékoztatóját vettük alapul.) Mindezen információk a kilátó teraszát szegélyező védőkorlát tábláiról is leolvashatók. A fejlesztéssel sikerült a természetjárókat rábírni, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – egyre növekvő számban látogassanak el erre a nevezetes pontra.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Elérhető a tűzifavásárlást megkönnyítő online piactér

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oldalukon elérhető felület segítségével a vásárlók könnyen és átlátható módon informálódhatnak a lakóhelyük közelében elérhető kínálatról.

Szarvasbőgés-hallgató járat

Szarvasbőgéshallgató járatot indít a Csömödéri Állami Erdei Vasút. A Csömödéri Állami Erdei Vasút dízelmozdonyos járata 18 órakor indul Lentiből, 18:45-kor érkezik Zajdára, ahonnan 19:45-kor indul vissza Lentibe. Az utazásra a +36 92 579 033 vagy a +36 30 474 2079-es telefonszámokon lehet jelentkezni munkanapokon 7:30 és 15:30 között. Csak nyitott kocsikkal közlekednek a program során!

Interaktív ismeretterjesztő játszóházzal várta a kicsiket és nagyokat a Vérteserdő Zrt

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a gyerekek is számtalan érdekes program közül választhattak. A füves területen létrehozott Játékudvar bejáratánál a Bábolnai Lovasiskola diákjai által megálmodott és elkészített szalmabála figurák köszöntötték a gyerekeket.

Szarvasbőgő kisvonat járatokat indít az EGERERDŐ Zrt.

Az EGERERDŐ Zrt. érdekes programokkal egybekötött vonat utazásokat indít "Szarvasbőgő kisvonat" elnevezéssel 2020. szeptember 19-én. A Mátravasút 17:00 órakor, míg Felsőtárkányból 18:00 órakor indul a járat.