Back to top

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

A Zala Termálvölgye Egyesület több, mint egy évtizede dolgozik a helyi termékek piacra jutásának ösztönzése és a helyi termelők támogatása érdekében Zalaszentgrót térségében. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik az egyesület által a Magyarország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyert Agrishort nevű projekt is. Megvalósításában a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. az egyesület Somogy megyei partnere, azonkívül részt vesznek benne Horvátországból a Redea és a Pora fejlesztési ügynökségek. A projekt célja rövid élelmiszerláncok létrehozása, azaz RÉL-együttműködések szervezése.

Szabó Tibor: nemcsak nyitott porták, hanem nyitott emberek is várják a családokat, baráti társaságokat a zalai dombok ölelésében
Nyugat-Európában már sikeres, de Magyarországon meg kevésbé elterjedt értékesítési rendszereket szeretnének bevezetni a programba, tudásátadási és mintaprojektek segítségével minél szélesebb körben elterjesztve őket.

A vírushelyzetre is tekintettel „Távol a tömegtől, közel a szívedhez” az idei mottója a Zala Termálvölgye Egyesület Nyitott Porták programjának, amit egyébként közel 2 éve indítottak, és amivel mostanra látható és érzékelhető sikereket értek el. Ezt bizonyítja, hogy a szervezet tagjainak száma egyre nő. Szabó Tibor koordinátor elmondta: a személyre szabott, családias hangulatú Nyitott Porta programokon egyebek között a gyógynövények és a hagyományos kertészkedés praktikáival, a vegyszermentes borászkodással és méhészkedéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a házigazdák kalauzolásával, vagy tradicionális receptek alapján készíthetnek házi szörpöt és lekvárt. Nem maradnak ki a programok közül a gyerekek kedvencei, az állatsimogató, a lovarda és az íjászat sem, és még mangalicatartó gazdaságba is ellátogathatnak a „gasztrokalandorok”. Aki esetleg a házi kecskesajt, a falusi füstölt sonka vagy a zalai cukorperec íze után nosztalgiázik, az ezeket is megtalálja a Zala-völgyében, sőt az elkészítésüket is megtanulhatja.

– A különböző portékákat kínáló portákon biztosan nem botlanak olyan tömegrendezvényekbe, ahol elvész az egyéniség. Az a célunk, hogy a látogatók bekapcsolódjanak az események alakításába a maguk kreativitásával és gondolatvilágával – mondta el lapunknak Szabó Tibor.

A Nyitott Porták együttműködés 2018. szeptemberben nyitotta meg a gazdaságok kapuit, azóta szerveznek rendszeresen eseményeket, programokat, nyílt napokat.

– A gazdaságokból való közvetlen vásárlás, a kóstolók, a kézműves foglalkozások, a falusi vendégasztalok a kezdetek óta a programkínálat részei, és igazán népszerűvé váltak. Hozzájárult a sikerhez, hogy egyre szélesebbé vált a programok skálája, illetve az is, hogy a gazdák egyre tapasztaltabbá váltak. Ahogy telt-múlt az idő, a törzsvásárlóik köre is kialakult. Mindennek köszönhetően a Nyitott Porták tagjainak a száma is egyre nő. Előző hónapban például nyolcan csatlakoztak az együttműködéshez, így jelenleg már huszonnégyen alkotják a szervezetet. Úgy érzékeljük, hogy egyre többen szeretnének belépni a közösségbe. Ezek szerint nyilvánvalóvá vált munkánk lényege. A megjelentetett kiadványok, kisfilmek és az eddigi programok mind a Nyitott Porták együttműködést, mind a tagok eredményességét erősítették, külön-külön és együttesen is.

Különféle kiadványok is népszerűsítik a Nyitott Portákat

Szeretnénk elérni, hogy a mozgalom ne csak a Zala-völgyében legyen elterjedt, hanem váljon országossá. Több másik országrészben van hasonló szervezet, amelyek a helyi termelőktől, gazdaságoktól való vásárlást népszerűsítik és lehetővé teszik a betekintést a munkájukba, a mindennapjaikba. Ezért azt tervezzük, hogy jövőre Országos Nyitott Porták Napját szervezünk. Szerintünk ez nagy előrelépés volna, és nagyon bizakodunk a sikerében.

– Minden teljesen jól és nem utolsó sorban folyamatosan megy a maga útján, a befektetett munka hozadékai nagyon pozitívak. Azért meg kell jegyeznem, hogy eleinte hatalmas energiát fektettünk a szervezésbe, abba, hogy az együttműködést és résztvevőit minél ismertebbé és keresettebbé tegyük. Ezt egyebek között műhelytalálkozók, egyéni fejlesztés és tanácsadás szolgálta. Mára eljutottunk egy nagyon jó, sőt, előkelő szintre, arra, amikor már látja az ember, hogy nemcsak azok az elemek vannak meg a tevékenységben, amiket külső szervezőként hozzátettünk vagy javasoltunk, hanem egyéni, önálló ötletek is megvalósulnak – mondja Szabó Tibor.

A tagok kínálata egyedi

Csak néhány példa erre: óvodás, iskolás csoportok és más közösségek látogatják a portákat még akkor is, amikor nem hirdetünk nyílt napot – vagyis egyéni szervezésről van szó.

Nemcsak az együttműködést kezdeményező Zala Termálvölgye Egyesület, hanem a tagjai és személy szerint Szabó Tibor is úgy látja, hogy további lehetőségek rejlenek a közös munkában, a közös jövőben.

– Egy szakértő a közelmúltban azt mondta: a hálózat jelen pillanatban azon a szinten van, hogy a lakosság és a térségben nyaraló turisták felkeresik a termelőket, gazdaságokat. Szerinte a következő lépés az lesz – legalábbis annak kellene lennie –, hogy kimondottan azért jönnek a térségbe nyaralni, mert a Nyitott Porták kínálata ennyire nagy vonzerőt jelent. Számunkra most ez a kijelentés jelenti a következő célt. Szeretnénk elérni, hogy az együttműködés résztvevőinek a kínálata eléggé egyedi, színes és vonzó legyen ahhoz, hogy minél több ember tartsa érdemesnek a nyaralásra a Zala völgyét. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos célunk, mégpedig a szálláshelyek fejlesztése. Ugyanis ha ezt sikerül megvalósítanunk, azzal hatalmas lépést teszünk annak érdekében, hogy növeljük az egyszeri látogatások időtartamát, azaz egyfajta „túraútvonalat” hozzunk létre a térségben.

Szabó Tibor kiemelte, hogy az egyesületben együttműködő gazdák legnagyobb vállalása, hogy egész évben rendszeresen hirdetnek nyitott napokat és egyéb eseményeket az érdeklődőknek

– avagy vásárlóknak –, akik felkereshetik a portákat, hogy megismerjék a mezőgazdasági munka és az élelmiszerkészítés folyamatait, megkóstolják, és ha ízlett, magától a gazdaságtól vásárolják meg a különleges helyi termékeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

A drénezés uniós támogatási lehetőségei

Módosult mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás, amely immáron lehetővé teszi a felszín alatti dréncsőhálózatok kiépítését. Mindez a fölösleges vízkészletek elvezetését segítheti.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A Monarchia régi-új borai

A kommunizmus 1989-es összeomlása felélesztette a közép-európai egység gondolatát. De vajon létezik-e közép-európai boridentitás is? Justin Keay írásában beszámol, hogy harminc évvel a kommunizmus összeomlása után úgy tűnik, a régi hagyományok újra életre kelnek a Habsburg Birodalom egykori nemzetállamaiban.

Október hosszú hétvégéjén irány: Tállya!

A Tokaji Borlovagrend (Confrérie de Tokaj) elmúlt tíz évében végbement megújulásának egyik fontos bizonyítéka az az éves csúcstalálkozó, melyet idén Tokaji Szüret néven, Tállyán, a Maillot Kastélyban rendeznek meg, tállyai borászatok közreműködésével.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Közgazdász pincekulccsal - szekszárdi generációváltó

Közgazdász diplomával, nemzetközi kitekintéssel a háta mögött állapodott meg a családi vállalkozásban ifj. Vida Péter. Nagy kérdés: mi az, ami a szőlész-borász irányba terelte, annak ellenére, hogy szülei sem erre a pályára szánták?