Back to top

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Jeli Arborétum Lombkoronasétány
Fotó: BNE
Észak-Amerika nevezetes vidékében, a Sziklás-hegység erdejében érezhetjük magunkat - óriás jegenyefenyők, sziklafenyők, kolorádó fenyők között sétálhatunk - a Jeli Arborétum lombkoronasétányán. Az itt elhelyezett táblákról okostelefon segítségével, akár élőben is meghallgathatjuk  madarak hangját, és megtudhatunk sok érdekességet a bemutatott terület élővilágáról, valamint a lombok között élő rovar és madárvilágról. Ráadásként spirálcsúszda is várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.

Ruborits Tamás – a Jeli Arborétum közjóléti műszaki vezetője elmondta, hogy a fák lombkoronája között haladó tanösvényhez tartozik egy völgyhíd, ahol a lépcsőzni nem akaró látogatók is tudnak közlekedni. Az 6 méter magas és csodaszép kilátást nyújt a Hétforrás völgyébe.

Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy éve átadott lombkoronasétánya 120 millió forintból valószult meg.

MMG - Lombkoronasétány és bagolyles a Jeli Arborétumban

Jeli Arborétumban akár egy napot is kellemesen eltölthetünk, hiszen négy kontinens erdeiben barangolhatunk. A bejárathoz közel atlaszcédrusokat, kínai szúrósfenyőket, japán ciprusokat, borókákat láthatunk. Megcsodálhatjuk az oregoni hamisciprust, valamint a himalájai selyemfenyő puhán leomló, és a keleti luc parányi tűleveleit. Gróf Ambrózy-Migazzi István arcának fatörzsbe faragott szobrához közeledve babérmeggyre, japán babérhangára és tigrisliliomra is bukkanhatunk.

Jeli Arborétumban Gróf Ambrózy-Migazzi István fatörzsbe faragott arca
Fotó: BNE

A felső-park és növényeinek megtekintése után vegyük az irányt a tájövezetek felé. Itt elsőként a Kaukázus világába cseppenünk: Bornmüller jegenyefenyők, keleti luccok és kaukázusi jegenyefenyők között haladva megérkezünk Balkán növényei közé. Pihenőpadok és esőbeállók is sorakoznak a balkáni cirbolya, a szerbluc, a görög jegenyefenyő, és a szitkaluc foltjai között. Ahogyan kaptatunk a Kaponyás-patak völgyéhez változik a kép: kisázsiai jegenyefenyőket láthatunk, majd lombhullató kínai mamutfenyőt, kínai szúrósfenyőt és kéktobozú jegenyefenyőt.

Szinte észre sem vesszük és máris a Himalája tájövezetetében barangolunk: himalájai cédrusok, és selyemfenyők között. Innen pillanthatjuk meg az arborétum tavacskáját. Körülötte a Japánban őshonos legyezős törpebambusz, botnád, japánciprus és a japán liliomfa sorakozik.

A tavacskán túl pedig a patak mentén, lápi növénytársulások, a páfrányok világába érkezünk. Itt kezdődik mocsárciprussal, mocsártölggyel, és mocsári lepényfával a „Mississippi völgye”. Azon túl pedig az Appalache-hegység tájövezete, a kanadai hosszútűs fenyő, a simafenyő, a vöröstölgy, a fehérnyír és a fehértölgy világa tárul elénk.

Ám a tóparttól elindulhatunk felfelé az emelkedőn is, amely a Hét-forrás dimbes-dombos vidékére vezet. Itt az eredeti hazai vegetáció, a Kemeneshát növényeit láthatjuk.

Jeli Arborétum
Fotó: BNE

A gyermekeknek különleges élményt kínál e terület. A kis hidak és falépcsők kalandossá teszik a források bejárását.

E hűvös szurdokban a hazai erdők ismerős illatával és ősbükkös erdőtársulással találkozhatunk, és egy különlegesen hatalmas, odvas fát pillanthatunk meg, amelyet a kert alapítójáról neveztek el. Érdemes itt megpihenni a padok, asztaloknál, hallgatni az erdőben a madarak dalát és a víz csobogását. Továbbindulva hamarosan a „Sziklás-hegység” erdejében, óriás jegenyefenyők, ezüstfenyők, sziklafenyők, vöröstobozú jegenyefenyők és kolorádó fenyők között sétálhatunk. Ez az Óriások erdeje, amelynek égbetörő, gigantikus fái mellett csak törpének tűnhetnek erdeink fái. Itt elámulhatunk a hegyi mamutfenyő láttán, az óriás tuja szorosan záródó lombja alatti félhomályon. Ha pedig felkapaszkodunk a kilátóba a mozaikját pillanthatjuk meg a tájövezetek facsoportjainak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Elérhető a tűzifavásárlást megkönnyítő online piactér

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oldalukon elérhető felület segítségével a vásárlók könnyen és átlátható módon informálódhatnak a lakóhelyük közelében elérhető kínálatról.

Szarvasbőgés-hallgató járat

Szarvasbőgéshallgató járatot indít a Csömödéri Állami Erdei Vasút. A Csömödéri Állami Erdei Vasút dízelmozdonyos járata 18 órakor indul Lentiből, 18:45-kor érkezik Zajdára, ahonnan 19:45-kor indul vissza Lentibe. Az utazásra a +36 92 579 033 vagy a +36 30 474 2079-es telefonszámokon lehet jelentkezni munkanapokon 7:30 és 15:30 között. Csak nyitott kocsikkal közlekednek a program során!

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Interaktív ismeretterjesztő játszóházzal várta a kicsiket és nagyokat a Vérteserdő Zrt

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a gyerekek is számtalan érdekes program közül választhattak. A füves területen létrehozott Játékudvar bejáratánál a Bábolnai Lovasiskola diákjai által megálmodott és elkészített szalmabála figurák köszöntötték a gyerekeket.