Back to top

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A feketerothadás betegséget a Guignardia bidwellii gomba okozza, amely kimondottan meleg- és páraigényes kórokozó, a 21 °C-nál melegebb időben érzi jól magát, száraz klímán ismeretlen. Sajnos kedvező körülmények közt nagyon gyorsan képes elharapózni az ültetvényben és súlyos fürtkárt okozhat. Azért veszélyes gomba, mert ivarosan és ivartalanul fertőz, ráadásul az áttelelő ivaros termőtestei nagyon ellenállók, sokáig épségben maradnak bennük az aszkospórák, amelyek amúgy is két évig is életképesek, tehát nagyon fontos, hogy a fertőzőanyagot távolítsuk el a szőlőskertből.

A betegség tünetei minden zöld növényi részen megjelennek, de a levélen és természetesen a fürtön a legszembetűnőbbek.

Levélen szabálytalan alakú, erek által határolt apró barnás foltok jelennek meg, bennük hamarosan láthatóvá válnak a körkörösen kialakuló apró fekete termőtestek. A fiatal levelek fogékonyak a fertőzésre, idősebbek elvétve betegszenek meg.

Néhány nap alatt feketére száradnak a beteg bogyók
Fotó: Horváth Csilla
Bogyón először világos benyomódás látható, de a betegség nagyon hamar továbbfejlődik. Kezdetben lilásra színeződik a beteg bogyó, majd 4-5 nap alatt feketére aszalódik és megszárad. Rendkívül gyors a vízvesztés, ezért nem alakul ki nedves rothadás. Az összeszáradt bogyók nem peregnek le a fürtről, mint a peronoszpórával fertőzöttek, erről biztosan azonosítható a betegség. Ugyancsak jellemző a fekete piknídiumok kialakulása a felszínen, amitől érdes tapintású lesz a bogyó.

Szüret előtt ajánlott végigjárni a szőlőt és eltávolítani a fertőzött fürtöket, mert az összeszáradt feketerothadásos bogyók nagyon keserűek, ami ronthatja a bor minőségét.

A fertőzésre fogékony időszak a virágzás végétől két-három hónap, akkor kell rendszeresen védekezni ellene, ha esős és meleg az idő. A gomba számára optimális 21-24 °C-on 7 órás levélnedvesség elég a fertőzéshez.

Permetezésre kontakt, ditiokarbamát hatóanyagú gombaölő szereket, vagy felszívódó miklobutanil, illetve tebukonazol hatóanyagú szereket lehet használni. Jó mellékhatása van ellene a boszkalid hatóanyagnak is. A szőlő saját védekezőrendszerét aktiváló foszforossav-tarttalmú készítményeket a virágzás előtt egy héttel indítva, 3-4 alkalommal érdemes kijuttatni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról

A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.