Back to top

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Oldalról nézve alacsony vagy törpe a búza és az árpa, de a szokásos gyomosságnak leg­alább nincs nyoma. Igaz, a derékmagasságot is alig-alig ér el néhány helyen, ha mégis, legfeljebb ott, ahol öntözni tudták. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy szép tiszta marad a tarló a kombájnok után, elvégre szabályosan kapkodnak a szalma után. A nyári betakarítás a megszokottnál később indult az idén, a Péter-Pál-napi kezdés ebben az évben igaznak bizonyult. Pünkösdkor már lehetett látni szőkülő ősziárpa-táblákat, ám azoknak az aratása is csak június végén kezdődött meg. Július 15-én arra voltunk kíváncsiak, milyen leltár készíthető az idei gabonabetakarításról.

Az öntözött búzák a május végétől menetrendszerűen érkező csapadéktól és a vele együtt érkező viharoktól megdőltek, lefeküdtek

– Cégünk 1100 hektár saját szántón gazdálkodik, amihez hozzátartozik még évi 1600–1700 hektár integrált terület is. Utóbbiak gazdái között akad olyan, aki a termesztést teljes egészében ránk bízza, mások csak a betakarításra és az értékesítésre tartanak igényt tőlünk. Őszi búzából, az integrációval együtt, 450 hektárt kellene learatnunk ebben az évben. Sajnos azt kell mondanom, hogy ebben a pillanatban nagyon is kétségesnek látszik a vége.

Az integráltaknál saját szükségletre termesztünk 40 hektár őszi árpát, viszont repcével sem mi, sem a gazdáink nem foglalkoznak.

Nálunk hagyományosan nagy a kultusza a zöldborsónak. Május közepén, 20-a táján ez a növény jó félarasznyi ha volt. Ám ezt követően megjöttek a nagy esőzések, és pillanatok alatt óriásit változott a kép. A teljes terület 280 hektár, arra számítva átlagosan 6,1 tonna lett a zöldborsó betakarított hektáronkénti hozama. Az egész területet megfelelő minőségben sikerült levágni. Nem mondom, néhol, ahol a víz összefolyt, ott maradt 10–15 négyzetméter, de ez nem volt számottevő.

Még ennél is kedvezőbb fejlemény volt, hogy az összes megtermett zöldborsót fennakadás nélkül, idejében átvették a gyárak és a feldolgozók.

Úgy terveztük, hogy a 280 hektár zöldborsóból 117 hektáron csemegekukoricát termesztünk másodvetésben. Ezzel melléfogtunk, mert végül csupán 8 hektár lett belőle. A zöldborsó betakarítása ugyanis annyira elhúzódott, hogy azután tisztességes gazda már nem kockáztatja a csemegekukorica másodvetését. Ez mindenkinek ott van az agyában. A zöldborsó betakarítása általában május végén szokott kezdődni, de idén csak június 8-tól mentek teljes kapacitással a kombájnok. Igaz, ekkor megérkezett az eső és meg-meg kellett állni miatta, de ennél rosszabb zöldborsószezonunk sose legyen, akkor elégedettek leszünk.

A kalászos gabona legeleje a szakma szabályai szerint kezdődött az ősszel. A teljes területen porba vetettünk, aztán megjöttek az októberi, novemberi esők, aminek a hatására, mondhatom, gyönyörű és igen biztató lett az őszi állomány.

A tél viszont nem volt sem hideg, sem csapadékos, ami előrevetítette valamennyire, hogy belefuthatunk egy aszályba.

Ez be is következett, sajnos. Március 10. után semmit, áprilisban összesen 1,8 milliméter csapadékot kaptunk. Május 24-ig négy-ötszöri esőre összesen 10 milliméter jutott. Aztán május utolsó hetében érkezett még 25 milliméter eső. De a nagy változás júniusban következett be. Abban a hónapban összesen 181 milliméter csapadékot mértünk. Az is előfordult, hogy egyetlen alkalommal 130 milliméter zúdult ránk. Július első felében összesen 51 milliméter jött még ezekhez.

Sőt, hozzáteszem, hogy mi öntözni is tudjuk a gabonát, az idén 80 hektárt tudtunk.

Nem akarok csúnyán fogalmazni, mégis, a legnagyobb pofára esés az öntözött búzával ért minket. Mi főként kenyérminőséget termesztünk, azonkívül vetőmagnak szaporítunk. Ezek az öntözött részek a május végétől menetrendszerűen érkező csapadéktól és a vele együtt érkező viharoktól megdőltek, lefeküdtek. Hiába alkalmaztunk szárszilárdítót, nálunk lefeküdt a búza. Emiatt nagyon sok a kalászba szorult szem. Amikor még az esőzések megindulása előtt eljöttek a martonvásári szakemberek megnézni a Magdalénát, ők szolid 7,5 tonnás hektáronkénti hozamot prognosztizáltak. A vége 6,6 tonna lett, és azt kell mondjam, még ennek is örülhetünk.

Az öntözetlen búzából július 15-ig még csak pár táblát vágtunk le, ezek hektáronkénti átlaghozama 6,8–7,5 tonna lett.

Bármilyen furcsa, kiderült, hogy a természet kiegyenesítette, amit korábban elrontott, viszont ahol jó szándéktól vezérelve beavatkoztunk az öntözéssel, ott rosszul jártunk. Ez azért történhetett így, mert a Magdaléna kései érésű, az előző években is csak később vágtuk. A beltartalma most nincs olyan, mint amilyet az előző években megszoktunk tőle, de a sikértartalma meghaladja a 30 százalékot, és 13–14 százalék a nyersfehérje-tartalma. Ezt onnan tudjuk, hogy minden kocsit gyorsméréssel mintázunk. Ennek az eredménye alapján tároljuk a terményt. Nekünk most se okozott meglepetést a Magdalena, hiszen az elmúlt 15 évben rendre 30 százalék felett mértük a nedvessikér-tartalmát.

A 450 hektár betakarításának négy Claas Mega kombájnnal fogott neki az Agroszoltek Kft., így egy kombájnra alig több mint 110 hektár jut.

Ez kedvezőnek számít – vagyis csak kedvező volna, mert a sok megdőlés nagyon lelassítja és macerássá teszi az aratást. A lefeküdt búza délutánra átnedvesedik, reggel pedig 9-fél 10-kor tudunk elindulni. Tehát be van határolva a munkaidőnk. A betakarított búzáról még csak előzetes információink vannak. Úgy szoktuk csinálni, hogy az aratás befejezésekor meghívjuk azokat a megbízható vevőinket, akikkel hosszú ideje jó kapcsolatban vagyunk. A vevőjelöltek megvizsgálják a tételeket, és ez alapján tesznek vételi ajánlatot.

Szeretném elmondani, hogy meglátásunk szerint ebben az évben tonnánként 51–52 ezer forintról indul a búza értékesítési ára. És ez a minimum lesz, aminél mi feltétlenül többre számítunk. Jelenleg azt tudom mondani, hogy aki nem kínál 1 tonna búzáért 54 ezer forintot, annak további jó utat kívánunk az országban.

A tavaszi kapások összességében szépet mutatnak, de a nagy eső ezekben is kárt tett. A mi területünk eléggé hepehupás, nem sík, és emiatt több helyen vízfolt vagy víznyomás alakult ki. Egyelőre a búza betakarításával vagyunk elfoglalva, már csak azért is, mert talán még a lánctalpas kombájnt sem képes megtartani a föld, annyira átnedvesedett.

Összesen majd’ 100 hektárral küszködünk, és mint említettem, nem biztos, hogy mindet képesek leszünk learatni.

Az integrációban részt vevő gazdák nagyon elégedettek azzal, amit a zöldborsóért kaptak, viszont a búza termésátlagát keveslik. Hozzáteszem, mi is többhöz vagyunk szokva, mint az idén elérhető 6,5 tonna.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy volt már hasonló évünk, amikor az aratás kezdetétől folyamatosan emelkedett a búza ára, ahogy most is tapasztalhatjuk.

– Július 15-ére a vége felé közeledik az őszi árpa betakarítása az országban, ráadásul ez újabb pozitív meglepetést hozott, mert sokkal jobb lett a hozama, mint amire számítottunk. A hektáronkénti termés ugyan elég nagy szórást mutat, 3–6,5 tonna között váltakozik, attól függően, hogy a legnagyobb aszály idején kapott-e valaki pár millimétert vagy sem.

Az általános tanulság az, hogy teljesen mindegy, ki merre, az ország melyik részén gazdálkodik, mert ha kapott pár millimétert, akkor szerencséje volt, viszont ahová nem jutott eső, ott jellemzően minimális lett a hozam.

Az őszi árpához tartozik, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a fehérjetartalma 1–2 százalékkal alacsonyabb, mint az előző években. Az árpánál és a búzánál is bebizonyosodott, hogy aki tavaly őszön a jól kelt állományra kijuttat 40–60 kilogramm nitrogén hatóanyagot, annál ez nagyon pozitívan köszön vissza az aratás után.

Az őszi káposztarepce betakarítása július közepén a felénél tartott, és ez alapján minimum fél tonnával kisebb átlagtermésre számíthatunk a megszokottnál. Úgy tűnik, hogy 2020-ban meg kell elégednünk hektáronként 2,2–2,3 tonnás repcével, a szélsőértékek 1,8–3,1 tonna között váltakoznak. A 10 hétig tartó tavaszi aszály ezt a növényt viselte meg a leginkább. Ennek nyomán július 15-én az őszi káposztarepce tonnájáért már 130 ezer forintot ígértek.

Megkezdődött és tempósan folytatódik az őszi búza betakarítása. Az ország keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Békés megyében július elején leesett 100 milliméter eső, ami hátráltatja az aratást.

Az országnak ebben a részében körülbelül 10 ezer hektárnyi belvíz alakult ki, további mintegy 30 ezer hektár pedig túlságosan átnedvesedett az őszi búza alatt.

Országosan mintegy 0,5 millió tonnával kevesebb búzára számítunk, mint tavaly. Emiatt a termelők zöme csalódott, mert ez még az ő visszafogott várakozásukat is alulmúlja. A búza termésátlaga is nagymértékben szóródik, mert 3,5-től 7 tonnáig egyaránt takarítanak be belőle.

Az árpa teljes tempóban való aratása június 24-én kezdődött meg az idén, a búzához pedig július 3–4-én fogtak hozzá. Próbavágásokat többfelé is tartottak, de az igazi aratás csak ezután következett. Előzetesen arra számítottunk, hogy az őszi búza aratását július 15–25. között be tudjuk fejezni az országban, de ma már biztosnak látszik, hogy csak július 25. után, a hónap végére sikerül.

Búzából idén 900 ezer hektárt, őszi árpából pedig 230 ezer hektárt kell levágnunk. Mint említettem, némi belvíz és víznyomás elvett tőlünk valamennyi aratnivaló területet.

A búza tonnánkénti értékesítési ára most 50 ezer forint körül van, ám folyamatosan növekszik. Az, hogy a végső ára mennyi lesz, csak augusztusban derül ki, amikor a nyugat-európaiak is látják már, hogy náluk mit hozott a kalászos gabona. A prognózisok szerint minimum 10 százalékkal kevesebbre, de sokak szerint reálisabb a kép, ha 15 százalékkal kevesebbre számítunk. A búza beltartalmáról még korai volna nyilatkozni, de pillanatnyilag az tűnik erősen valószínűnek, hogy több lesz a takarmányminőség, mint az étkezési. A betakarítással nálunk nincs gond, a búza vetésterületének 7–8 százalékát tudjuk learatni egy nap. Ez azt jelenti, hogy szigorúan matematikai alapon 12 nap alatt befejeződhetne az aratás. Ám mivel nem mindenütt ugyanakkor kezdték el, így a vége is későbbre tolódik.

A búza átlagtermése országosan nagy szórást mutat, 3–6,5 tonna között váltakozik

A lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője, Raskó György kicsit kesernyésen fogalmazott, mondván: A koronavírus ellen a mezőgazdaság hatásosan tudott fellépni, de a 2,5 hónapos aszály már annál nagyobb gazdasági kárt okozott.

– A kft. 2200 hektár saját területen gazdálkodik, amellett 5900 hektáron nyújt különféle szolgáltatásokat integráltaknak és magánszemélyeknek. A koronavírus kapcsán meg kell jegyeznem, hogy 3 hétre ellehetetlenítette az olasz exportunkat. Azóta helyreállt a rend. A mostani tavaszon március 5-től május 25-ig elvétve kaptunk néhány millimétert, ami bizony ijesztő volt, és nagyon megviselte a gazdák idegeit.

Március elejéig még rekordban reménykedtünk, utána pedig fokozatosan egyre csak lépdeltünk visszafelé a várható hozam tekintetében.

Őszi árpát 400 hektáron termeltünk, és nagy meglepetésünkre az átlagtermése meghaladta a 7 tonnát, egészen pontosan 7,2 tonna lett. Ennek a pontos okát nem tudjuk. Lehet, hogy a végén még éppen jókor jött a bőséges eső. Kizárólag takarmányárpával foglalkozunk, és nekünk most az a leglényegesebb, hogy a toxintartalma nulla lett, azaz kiváló takarmánynak. Mi ebben az évben már adtunk el idei betakarítású árpát, keresik, 46 800 forintért értékesítettük tonnáját.

A búza aratásához Péter-Pál napját követően, június 30-án kezdtünk hozzá. Akkora a kombájnkapacitásunk – nyolc John Deere-je van a Győzelemnek –, hogy képesek voltunk 2 hét alatt levágni a 2200 hektár őszi búzát. Igaz, nálunk nagyon ideális volt az időjárás az aratásra.

A búzáról ugyanaz elmondható, mint az őszi árpáról: teljes egészében toxinmentes, hibátlan. A területünk 90 százalékán a nekünk jól bevált Basilio fajtát (Isterra) termesztjük, elégedettek vagyunk vele. Ez nem extra vagy javító fajta, de képes 13 százalék nyers fehérjére és 26–28 százalékos sikértartalomra.

Nekünk ez pont elegendő, mert az olasz partnereink kifejezetten az ilyen búzát keresik és kérik. Kekszbúzának viszik, és náluk ez javító minőségnek számít.

Meglepő dolgokat is tudok említeni: az idei búza hektolitertömege eléri a 80-as értéket vagy afölötti, ami a mostani körülmények között szupernek számít. Az átlagtermés sem okozott csalódást: igaz, most csak 7 tonna lett hektáronként, szemben a megszokott 8,5–9 tonnával, viszont megítélésem szerint a búza tonnánkénti ára ebben az idényben várhatóan eléri az 50–60 ezer forintot. És arra is mérget vehetnek, hogy 50 ezer forintos tonnánkénti ár alatt mi 1 kilogramm terményt sem vagyunk hajlandók értékesíteni.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Lassan szikkad a talaj

A múlt hét jelentős esőzései után a héten már országszerte száraz, egyre melegebb időjárási körülmények között szikkadhattak a talajok, így lassan folytatódhat a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok sár miatt félbe maradt vetése. A száraz idő a hétvégéig folytatódik, szombattól kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, főként délen és keleten lehet számítani kisebb esőkre, záporokra.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

Alacsony burgonyaárakra panaszkodnak a gazdák

Az utóbbi napok gyakori esőzései Szlovákia több régiójában is fékezik az őszi termésbetakarítást. Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, hogy a galántai járásban például csak a 37. naptári héten tudtak nekilátni a gazdák az őszi betakarításnak.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.