Back to top

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

A sáskák legnagyobb inváziója 2019. júniusában volt, amikor 30 éves rekordot döntött a mennyiségük, és a rovarok a szomszédos Iránból jelentek meg.

Idén február 1-jén hivatalosan is természeti katasztrófának nyilvánították Pakisztánban a sáskajárást.

Schistocerca gregaria
A sáskák inváziója 2020-ban valószínűleg július 15. és szeptember 15. között tetőzik, amit nehéz lesz féken tartani a szokásosnál hosszabb monszun és a COVID-19 járvány miatt. Ezenkívül a helyzetet tovább rontja, hogy a kedvező időjárási körülmények miatt ez idő alatt akár három rovargeneráció is kifejlődhet. Továbbá még újabb sáska invázió fenyeget az Arab-félsziget felől is, vázolta a helyzetet, Mohammad Afzal, a nemzeti válságkezelési hatóság elnöke.

A pakisztáni kormány a rovarok kifejlődésének a korai szakaszában permetezéssel próbálja megfékezni a szaporodásukat. A vegyszerezés viszont egyre növekvő kétségeket vet fel a pakisztániak körében, akik attól tartanak, hogy a rovarirtók károsak lehetnek a növényekre, az állatokra és az emberekre. Ezért vegyi anyagoktól mentes, környezetbarát módszereket keresnek a sáskák populációjának csökkentésére.

Pakisztán keleti részén, Okara pandzsábi kerületében a lakosság is akcióba lépett.  a falusiak éjszaka körülbelül 20 tonna sáskát gyűjtöttek össze és eladták a helyi baromfi- és haltenyésztőknek. A miniszterelnök felkérte a tudósokat

kutatások elvégzésére annak érdekében, hogy megismerjék a rovarok állati takarmányba történő feldolgozásának lehetőségét.

A projekt célja elsősorban az, hogy megfékezzék a sáskák szaporodását az erdős és sűrűn lakott területeken, ahol nem lehetséges a rovarirtó szerek használata.

Fotó: Bloomberg
Ezen kívül más területeket is keresnek a sáskák felhasználására.

Jelenleg tudományos kísérletek folynak a rovarok bioműtrágyaként való felhasználására.  

A kísérleti teszteket Cholistanban és Thar-ban végzik és a tudósok remélik, hogy a helyi lakosság támogatásának köszönhetően begyűjthető annyi rovar, amiből majd műtrágyát tudjanak előállítani 23,6 millió hektárnyi növényre.

A kormány azt várja, hogy a projekt a biodiverzitás védelmét és a bioműtrágya felhasználásával az ökológiai gazdálkodás előmozdítását eredményezi. További előnyt jelenthet  ennek a fajta műtrágyának az alacsony ára a mezőgazdasági termelők számára. És nem utolsó sorban megmenekülhetnek a rovarok mindent felfaló pusztításától.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A Michelin és a Camso egy fedél alatt

A Michelin, a világ vezető mul­tinacionális gumiabroncsgyártója 2 évvel ezelőtt vásárolta fel a kanadai Camso vállalatot, amely az ipari és mezőgazdasági gumihevederes járószerkezetek legnagyobb gyártója a világon.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.