Back to top

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

A múlt héten péntektől országszerte száraz idő volt a jellemző sok napsütéssel, magas UV sugárzással. Aztán hétfőn egy légörvény érte el térségünket, melynek hatására az esti óráktól előbb a Dunántúlon alakultak ki heves záporok, zivatarok, majd kedden és szerdára virradóan a középső országrészben, szerdán és csütörtök reggelre pedig a déli területeken.

Összességében ebben az időszakban többnyire 15-50 mm csapadék hullott, de helyenként felhőszakadás és 60-80 mm is előfordult.

Szinte az egész ország jelentős mennyiséget kapott, az eddig száraz kisalföldi területek és a Mohácsi sziget környéke is. Ezúttal az északkeleti határszél maradt ki. A 30 napos csapadékösszeg immár az ország döntő részén meghaladja az átlagos értéket.

A talaj felszín közeli rétege országszerte nedves, többfelé sáros, a fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma jelenleg országszerte ideális a növények számára.

A hőmérséklet csütörtökön és pénteken a legmelegebb órákban még 30 és 35 fok között alakult, majd északkelet felől pár fokkal kevésbé meleg levegő áramlott fölénk a magasban. A jelentős csapadékot okozó légörvény miatt nem hűlt le számottevően a levegő, csak szerdán a Dunántúlon maradt a nappali felmelegedés 20 fok körül a sok felhő hatására.

A kukorica és a napraforgó a szem-, illetve a magképződés fenológiai fázisában jár.

A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra és most a szem- és magképződésre is a csapadékot (júliusban és augusztusban is 100-100 mm lenne az ideális a kukorica számára), így igazán jó termésben lehet bízni.

A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a virágzáskor bekövetkezett csapadékhiány utólag már nem pótolható.

Az aratás után a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.

Az előttünk álló 6-8 nap során nyugodt, meleg, nyári idő várható. A jövő héten elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar, de az ország döntő részén egyáltalán nem várható csapadék.

A talaj így sokat fog száradni, erős lesz a párolgás, az időszak végére helyenként már elérheti a kritikus szintet a talaj fölső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma.

A hőmérsékletben nagy változás nem várható, a péntek-szombati 30-34 fokos maximumok után a jövő hétre 2-3 fokot mérséklődik a felmelegedés. A napos, meleg időben alacsony lesz a levegő páratartalma. Az északi, északkeleti szél napközben gyakran megélénkül.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szója és napraforgó: az olajos fehérjenövények

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori telepén szója- és a napraforgó-bemutatót tartottak. Wágner József ügyvezető néhány dolgot fontosnak tartott külön is elmondani e két növényről. Az egyik, hogy megjelent GK Spirit nevű szójájuk, amit a Pannónia kincse – a jelenlegi „zászlóshajójuk” – javított változatának tartanak.

Korrigáltak a piacok

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése szünetel, a nemzetközi árutőzsdéken lehet tájékozódni a gabonafélék és az olajmagok jegyzéséről.

Miről ír a Magyar Mezőgazdaság ezen a héten?

Lapunk e heti számában zárjuk a 33. Bábolnai Gazdanapokról szóló tudósításunkat, azonkívül megtalálják benne a Halászati Lapok októberi számát. Háromoldalas elemzést közlünk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról, az első félév magyar agrár-külkereskedelméről, tudósítást olvashatnak a GK Kht. szója- és napraforgó-fajtabemutatójáról és a KITE Zrt. jövő évi kukoricaajánlatáról.

A jó fajta túléli a nemesítőjét

Nagy átalakuláson megy át a növénynemesítés. A rendszerváltást követően nem történt meg ennek a szakterületnek a mélyreható változtatása, így sok nagy nemzetközi nemesítőműhellyel szemben már az EU-csatlakozás idejére versenyhátrányba kerültek a magyar fajták és nemesítők. Biztató ugyanakkor, hogy egyes zöldségfajokból magas arányban használnak a termelők újra hazai fajtákat.

Kiadós eső, sáros talaj

Az elmúlt két hét során kiadós csapadék hullott az országban, melyre nagy szükség is volt, a talaj nedvességtartalma jelentősen növekedett. A folytatásban újabb csapadékhullámok várhatók, így a kukorica aratását az esős idő és a sáros talaj is hátráltatja majd. Október közepe táján már megszoktak jelenni az első fagyok, idén erre még nem kell számítani.

Jó minőségű, megfelelő olajtartalmú napraforgó termett

Megfelelő olajtartalmú és minőségű napraforgó termett Zala megyében, azonban a termésátlag az aszályos időjárás miatt alacsonyabb volt a vártnál - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. A csaknem 8 ezer hektárnyi területen átlagosan 2,7 tonna napraforgó termett hektáronként, míg a gazdálkodók az augusztusi becslések szerint 3 tonna termésre számítottak.

Idén is sok kárt előzött meg a jégkármérséklő rendszer

Szeptember végén zárult az idei védekezési szezon, addig átlagosan heti négy napon kellett bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerét. Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett.

3,2 milliárd forintos támogatás környezet- és agrártudományi kutatásokra

A Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására. A vízgazdálkodás, növénynemesítés és élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból valósulhatnak meg.

A klímaváltozás kedvez a talaj­eróziónak

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás Szibériában. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el.

Megérkeztek a darvak a Hortobágyra

Ahogy a darvak északi költőhelyein hidegebbre fordul az időjárás, útra kelnek, hogy szeptemberben már a Hortobágy pusztáin és halastavain pihenhessenek. A Magyarországra érkező darvak mintegy 95 százaléka hónapokat tölt itt, míg a délebbi területekre továbbállnak.