Back to top

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

„De nagyon fáztak, ugyanis, amikor már úgy éreztük, minden jó és szép, mínusz 9 fokos éjszakai fagyot kaptak az ültetvények, ami a hajtásokat tönkre tette” - magyarázta Németh Krisztina, a NAIK SZBKI Kecskemét tudományos főmunkatársa.

Sávosan jött a hideg, s még a kutatóintézet területén belül is volt olyan sor, ahol a hajtás lefagyott, a közelében pedig nem. Egyes helyeken 2 méter magasságban mérték a mínuszokat, máshol a talaj szintjén. A szállított fagy ennyire eltérő volt. Június és július esővel és lehűléssel érkezett. Amíg az első négy és fél hónapban – május közepéig – alig volt csapadék, május végétől július végéig 150 milliméter hullott. „Ez is változó, mert a kutatóintézettől 50 kilométerre, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel térségében ennél kevesebb esőt mértek”- hangsúlyozta a szakember.

Fekete rothadás
Fotó: viniczai
Korán beindult a szőlő, egyes helyeken szinte le sem állt tavaly óta a vegetáció. Metszéskor könnyen pattantak a vesszők, március közepén már pattantak a rügyek, a szőlő fakadni kezdett. Szinte könnyezés nélkül indult a vegetáció. Viszont utána jött a hideghullám és az aszály, amely leállította a növény fejlődését.

Április végén-május elején még voltak olyan területek és fajták, ahol nem gondolták, hogy ki fog hajtani.

Ezt követően is vontatott volt a fejlődés, az aszályos időszak következményeként a kórokozók sem úgy viselkedtek, mint a megszokott években. A május 13-án jött fagy, ami a hajtásokat 15-20 centis nagyságban érte, s az éjszakai lehűlések sem kedveztek a növényeknek. Az eddigi vegetációs időt nézve nagy volt a hőingadozás, esetenként 25-30 fokot is elérte a napi különbség. Mértek 34 fokot és mínusz 9-et, miközben a havi hőmérsékleti átlagok januárt-februárt kivéve alacsonyabbak voltak a tavalyi évhez képest.

A szőlő vontatottan virágzott, 3-4 hétre is elhúzódott, azonos időben fajtán belül is találni lehetett virágzó és kötődött fürtöket. Az esős időszakkal együtt megnőtt a peronoszpóra, a feketerothadás, a pára miatt a lisztharmat fertőzés veszélye, emiatt a virágzás, a terméskötés időszakától kellett jobban figyelni a növényvédelemre. Ha valaki arra hivatkozott, hogy az aszály miatt nincsen elég életképes spóra az ültetvényben, és kihagyta a védekezést, alaposan melléfogott. Az ültetvényekben jól látható a feketerothadás tünete levélen, s már a fürtzáródás után vagyunk, bizonyos fajtákban a bogyókon is.

A peronoszpórával nem volt akkora probléma, a friss hajtásokon előjött, de csonkázással megelőzhető volt a nagyobb fertőzés.

A lisztharmat viszont éppen akkor érkezett, amikor a növény a legérzékenyebb stádiumban volt. A szürkepenésszel az a legnagyobb probléma, hogy az esőzés hatására repednek a bogyók, ezzel utat nyitva a fertőzésnek. Néhány korai fajtánál a zsendülés beindult, s megjelent a botritisz. Az is segíti az elterjedést, hogy az éjszakák párásak, a nagy hőingadozás miatt a nedvesség kicsapódik.

Pettyesszárnyú muslica
A darazsak megjelenése már szinte általános, ha marad az esős, hűvös időjárás, akkor  a pettyesszárnyú muslica kártételével is számolni kell. Kalciumos kezelésekkel lehet erősíteni a bogyó bőrszövetét. Ezek között vannak olyan készítmények, melyek szerves széntartalmúak, s ezáltal jobban fel tudja venni a növény. Segítőként számíthatunk a kaolinra – alumínium szilikát - is, kijuttatva sem mustban, sem a borban nem jelenik meg olyan mértékben, hogy káros lenne. Másrészt lemosható, nem szívódik fel. Nem csak erősíti a bőrszövetet, de a fényt is visszaveri. Szárító hatása miatt megoldást jelenthet a narancsolaj, viszont azt nem akadályozza meg, hogy a muslica belefúrja a tojócsövét a bogyóba. Léteznek szilikon tartalmú készítmények is, amelyekkel szintén védekezhetünk a muslicák ellen.

„A pettyesszárnyú muslica megnyitja a bogyó héján az utat az ecetmuslica számára”

- hívta fel a figyelmet Németh Krisztina, ráadásul a fürtök hátsó, árnyékos oldalán jelennek meg, sokszor már csak az ecetes illat árulja el, hogy a kívülről egészségesnek látszó szőlő károsodott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.