Back to top

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

„De nagyon fáztak, ugyanis, amikor már úgy éreztük, minden jó és szép, mínusz 9 fokos éjszakai fagyot kaptak az ültetvények, ami a hajtásokat tönkre tette” - magyarázta Németh Krisztina, a NAIK SZBKI Kecskemét tudományos főmunkatársa.

Sávosan jött a hideg, s még a kutatóintézet területén belül is volt olyan sor, ahol a hajtás lefagyott, a közelében pedig nem. Egyes helyeken 2 méter magasságban mérték a mínuszokat, máshol a talaj szintjén. A szállított fagy ennyire eltérő volt. Június és július esővel és lehűléssel érkezett. Amíg az első négy és fél hónapban – május közepéig – alig volt csapadék, május végétől július végéig 150 milliméter hullott. „Ez is változó, mert a kutatóintézettől 50 kilométerre, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel térségében ennél kevesebb esőt mértek”- hangsúlyozta a szakember.

Fekete rothadás
Fotó: viniczai
Korán beindult a szőlő, egyes helyeken szinte le sem állt tavaly óta a vegetáció. Metszéskor könnyen pattantak a vesszők, március közepén már pattantak a rügyek, a szőlő fakadni kezdett. Szinte könnyezés nélkül indult a vegetáció. Viszont utána jött a hideghullám és az aszály, amely leállította a növény fejlődését.

Április végén-május elején még voltak olyan területek és fajták, ahol nem gondolták, hogy ki fog hajtani.

Ezt követően is vontatott volt a fejlődés, az aszályos időszak következményeként a kórokozók sem úgy viselkedtek, mint a megszokott években. A május 13-án jött fagy, ami a hajtásokat 15-20 centis nagyságban érte, s az éjszakai lehűlések sem kedveztek a növényeknek. Az eddigi vegetációs időt nézve nagy volt a hőingadozás, esetenként 25-30 fokot is elérte a napi különbség. Mértek 34 fokot és mínusz 9-et, miközben a havi hőmérsékleti átlagok januárt-februárt kivéve alacsonyabbak voltak a tavalyi évhez képest.

A szőlő vontatottan virágzott, 3-4 hétre is elhúzódott, azonos időben fajtán belül is találni lehetett virágzó és kötődött fürtöket. Az esős időszakkal együtt megnőtt a peronoszpóra, a feketerothadás, a pára miatt a lisztharmat fertőzés veszélye, emiatt a virágzás, a terméskötés időszakától kellett jobban figyelni a növényvédelemre. Ha valaki arra hivatkozott, hogy az aszály miatt nincsen elég életképes spóra az ültetvényben, és kihagyta a védekezést, alaposan melléfogott. Az ültetvényekben jól látható a feketerothadás tünete levélen, s már a fürtzáródás után vagyunk, bizonyos fajtákban a bogyókon is.

A peronoszpórával nem volt akkora probléma, a friss hajtásokon előjött, de csonkázással megelőzhető volt a nagyobb fertőzés.

A lisztharmat viszont éppen akkor érkezett, amikor a növény a legérzékenyebb stádiumban volt. A szürkepenésszel az a legnagyobb probléma, hogy az esőzés hatására repednek a bogyók, ezzel utat nyitva a fertőzésnek. Néhány korai fajtánál a zsendülés beindult, s megjelent a botritisz. Az is segíti az elterjedést, hogy az éjszakák párásak, a nagy hőingadozás miatt a nedvesség kicsapódik.

Pettyesszárnyú muslica
A darazsak megjelenése már szinte általános, ha marad az esős, hűvös időjárás, akkor  a pettyesszárnyú muslica kártételével is számolni kell. Kalciumos kezelésekkel lehet erősíteni a bogyó bőrszövetét. Ezek között vannak olyan készítmények, melyek szerves széntartalmúak, s ezáltal jobban fel tudja venni a növény. Segítőként számíthatunk a kaolinra – alumínium szilikát - is, kijuttatva sem mustban, sem a borban nem jelenik meg olyan mértékben, hogy káros lenne. Másrészt lemosható, nem szívódik fel. Nem csak erősíti a bőrszövetet, de a fényt is visszaveri. Szárító hatása miatt megoldást jelenthet a narancsolaj, viszont azt nem akadályozza meg, hogy a muslica belefúrja a tojócsövét a bogyóba. Léteznek szilikon tartalmú készítmények is, amelyekkel szintén védekezhetünk a muslicák ellen.

„A pettyesszárnyú muslica megnyitja a bogyó héján az utat az ecetmuslica számára”

- hívta fel a figyelmet Németh Krisztina, ráadásul a fürtök hátsó, árnyékos oldalán jelennek meg, sokszor már csak az ecetes illat árulja el, hogy a kívülről egészségesnek látszó szőlő károsodott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.