Back to top

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

„De nagyon fáztak, ugyanis, amikor már úgy éreztük, minden jó és szép, mínusz 9 fokos éjszakai fagyot kaptak az ültetvények, ami a hajtásokat tönkre tette” - magyarázta Németh Krisztina, a NAIK SZBKI Kecskemét tudományos főmunkatársa.

Sávosan jött a hideg, s még a kutatóintézet területén belül is volt olyan sor, ahol a hajtás lefagyott, a közelében pedig nem. Egyes helyeken 2 méter magasságban mérték a mínuszokat, máshol a talaj szintjén. A szállított fagy ennyire eltérő volt. Június és július esővel és lehűléssel érkezett. Amíg az első négy és fél hónapban – május közepéig – alig volt csapadék, május végétől július végéig 150 milliméter hullott. „Ez is változó, mert a kutatóintézettől 50 kilométerre, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel térségében ennél kevesebb esőt mértek”- hangsúlyozta a szakember.

Fekete rothadás
Fotó: viniczai
Korán beindult a szőlő, egyes helyeken szinte le sem állt tavaly óta a vegetáció. Metszéskor könnyen pattantak a vesszők, március közepén már pattantak a rügyek, a szőlő fakadni kezdett. Szinte könnyezés nélkül indult a vegetáció. Viszont utána jött a hideghullám és az aszály, amely leállította a növény fejlődését.

Április végén-május elején még voltak olyan területek és fajták, ahol nem gondolták, hogy ki fog hajtani.

Ezt követően is vontatott volt a fejlődés, az aszályos időszak következményeként a kórokozók sem úgy viselkedtek, mint a megszokott években. A május 13-án jött fagy, ami a hajtásokat 15-20 centis nagyságban érte, s az éjszakai lehűlések sem kedveztek a növényeknek. Az eddigi vegetációs időt nézve nagy volt a hőingadozás, esetenként 25-30 fokot is elérte a napi különbség. Mértek 34 fokot és mínusz 9-et, miközben a havi hőmérsékleti átlagok januárt-februárt kivéve alacsonyabbak voltak a tavalyi évhez képest.

A szőlő vontatottan virágzott, 3-4 hétre is elhúzódott, azonos időben fajtán belül is találni lehetett virágzó és kötődött fürtöket. Az esős időszakkal együtt megnőtt a peronoszpóra, a feketerothadás, a pára miatt a lisztharmat fertőzés veszélye, emiatt a virágzás, a terméskötés időszakától kellett jobban figyelni a növényvédelemre. Ha valaki arra hivatkozott, hogy az aszály miatt nincsen elég életképes spóra az ültetvényben, és kihagyta a védekezést, alaposan melléfogott. Az ültetvényekben jól látható a feketerothadás tünete levélen, s már a fürtzáródás után vagyunk, bizonyos fajtákban a bogyókon is.

A peronoszpórával nem volt akkora probléma, a friss hajtásokon előjött, de csonkázással megelőzhető volt a nagyobb fertőzés.

A lisztharmat viszont éppen akkor érkezett, amikor a növény a legérzékenyebb stádiumban volt. A szürkepenésszel az a legnagyobb probléma, hogy az esőzés hatására repednek a bogyók, ezzel utat nyitva a fertőzésnek. Néhány korai fajtánál a zsendülés beindult, s megjelent a botritisz. Az is segíti az elterjedést, hogy az éjszakák párásak, a nagy hőingadozás miatt a nedvesség kicsapódik.

Pettyesszárnyú muslica
A darazsak megjelenése már szinte általános, ha marad az esős, hűvös időjárás, akkor  a pettyesszárnyú muslica kártételével is számolni kell. Kalciumos kezelésekkel lehet erősíteni a bogyó bőrszövetét. Ezek között vannak olyan készítmények, melyek szerves széntartalmúak, s ezáltal jobban fel tudja venni a növény. Segítőként számíthatunk a kaolinra – alumínium szilikát - is, kijuttatva sem mustban, sem a borban nem jelenik meg olyan mértékben, hogy káros lenne. Másrészt lemosható, nem szívódik fel. Nem csak erősíti a bőrszövetet, de a fényt is visszaveri. Szárító hatása miatt megoldást jelenthet a narancsolaj, viszont azt nem akadályozza meg, hogy a muslica belefúrja a tojócsövét a bogyóba. Léteznek szilikon tartalmú készítmények is, amelyekkel szintén védekezhetünk a muslicák ellen.

„A pettyesszárnyú muslica megnyitja a bogyó héján az utat az ecetmuslica számára”

- hívta fel a figyelmet Németh Krisztina, ráadásul a fürtök hátsó, árnyékos oldalán jelennek meg, sokszor már csak az ecetes illat árulja el, hogy a kívülről egészségesnek látszó szőlő károsodott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.