Back to top

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

„De nagyon fáztak, ugyanis, amikor már úgy éreztük, minden jó és szép, mínusz 9 fokos éjszakai fagyot kaptak az ültetvények, ami a hajtásokat tönkre tette” - magyarázta Németh Krisztina, a NAIK SZBKI Kecskemét tudományos főmunkatársa.

Sávosan jött a hideg, s még a kutatóintézet területén belül is volt olyan sor, ahol a hajtás lefagyott, a közelében pedig nem. Egyes helyeken 2 méter magasságban mérték a mínuszokat, máshol a talaj szintjén. A szállított fagy ennyire eltérő volt. Június és július esővel és lehűléssel érkezett. Amíg az első négy és fél hónapban – május közepéig – alig volt csapadék, május végétől július végéig 150 milliméter hullott. „Ez is változó, mert a kutatóintézettől 50 kilométerre, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel térségében ennél kevesebb esőt mértek”- hangsúlyozta a szakember.

Fekete rothadás
Fotó: viniczai
Korán beindult a szőlő, egyes helyeken szinte le sem állt tavaly óta a vegetáció. Metszéskor könnyen pattantak a vesszők, március közepén már pattantak a rügyek, a szőlő fakadni kezdett. Szinte könnyezés nélkül indult a vegetáció. Viszont utána jött a hideghullám és az aszály, amely leállította a növény fejlődését.

Április végén-május elején még voltak olyan területek és fajták, ahol nem gondolták, hogy ki fog hajtani.

Ezt követően is vontatott volt a fejlődés, az aszályos időszak következményeként a kórokozók sem úgy viselkedtek, mint a megszokott években. A május 13-án jött fagy, ami a hajtásokat 15-20 centis nagyságban érte, s az éjszakai lehűlések sem kedveztek a növényeknek. Az eddigi vegetációs időt nézve nagy volt a hőingadozás, esetenként 25-30 fokot is elérte a napi különbség. Mértek 34 fokot és mínusz 9-et, miközben a havi hőmérsékleti átlagok januárt-februárt kivéve alacsonyabbak voltak a tavalyi évhez képest.

A szőlő vontatottan virágzott, 3-4 hétre is elhúzódott, azonos időben fajtán belül is találni lehetett virágzó és kötődött fürtöket. Az esős időszakkal együtt megnőtt a peronoszpóra, a feketerothadás, a pára miatt a lisztharmat fertőzés veszélye, emiatt a virágzás, a terméskötés időszakától kellett jobban figyelni a növényvédelemre. Ha valaki arra hivatkozott, hogy az aszály miatt nincsen elég életképes spóra az ültetvényben, és kihagyta a védekezést, alaposan melléfogott. Az ültetvényekben jól látható a feketerothadás tünete levélen, s már a fürtzáródás után vagyunk, bizonyos fajtákban a bogyókon is.

A peronoszpórával nem volt akkora probléma, a friss hajtásokon előjött, de csonkázással megelőzhető volt a nagyobb fertőzés.

A lisztharmat viszont éppen akkor érkezett, amikor a növény a legérzékenyebb stádiumban volt. A szürkepenésszel az a legnagyobb probléma, hogy az esőzés hatására repednek a bogyók, ezzel utat nyitva a fertőzésnek. Néhány korai fajtánál a zsendülés beindult, s megjelent a botritisz. Az is segíti az elterjedést, hogy az éjszakák párásak, a nagy hőingadozás miatt a nedvesség kicsapódik.

Pettyesszárnyú muslica
A darazsak megjelenése már szinte általános, ha marad az esős, hűvös időjárás, akkor  a pettyesszárnyú muslica kártételével is számolni kell. Kalciumos kezelésekkel lehet erősíteni a bogyó bőrszövetét. Ezek között vannak olyan készítmények, melyek szerves széntartalmúak, s ezáltal jobban fel tudja venni a növény. Segítőként számíthatunk a kaolinra – alumínium szilikát - is, kijuttatva sem mustban, sem a borban nem jelenik meg olyan mértékben, hogy káros lenne. Másrészt lemosható, nem szívódik fel. Nem csak erősíti a bőrszövetet, de a fényt is visszaveri. Szárító hatása miatt megoldást jelenthet a narancsolaj, viszont azt nem akadályozza meg, hogy a muslica belefúrja a tojócsövét a bogyóba. Léteznek szilikon tartalmú készítmények is, amelyekkel szintén védekezhetünk a muslicák ellen.

„A pettyesszárnyú muslica megnyitja a bogyó héján az utat az ecetmuslica számára”

- hívta fel a figyelmet Németh Krisztina, ráadásul a fürtök hátsó, árnyékos oldalán jelennek meg, sokszor már csak az ecetes illat árulja el, hogy a kívülről egészségesnek látszó szőlő károsodott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

A paradicsom lehet a kulcsa az aranka fajok elleni védekezésnek

A nünbergi Friedrich-Alexander Egyetem kutatói a Tübingeni Egyetem, a Tromsøi Egyetem, az UC Davis és a norwichi Sainsbury laboratórium munkatársaival együttműködve felfedezték, hogy egyes paradicsom fajták hogyan védekeznek a kártékony aranka fajok ellen. Egy idáig ismeretlen receptor segítségével azonosítják a parazitát.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

1500 szőlő- és gyümölcsoltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.