Back to top

Vendégségben Soholláron

A titokzatos, máig megfejtetlen nevű Sohollár a 75-ös főútvonalon, Bak és Pölöske között félúton található. A Zalaerdő Zrt. vadászháza felé lehajtva már szarvasokkal is találkozhatunk, és ha nyitva marad a kapu, becsalogatja őket a parkba a kíváncsiság. A helyet a vadászok jól ismerik, de a vadászház konyhája és a környékbeli látnivalók már az első alkalommal rabul ejtik a kirándulókat is.

A vadászházat arborétum veszi körbe
A vadászházat arborétum veszi körbe

Az autót a parkolóban hagyva, festői szépségű völgyben kirándulhatunk. Pár száz méter után eljutunk a Hét Vezér Emlékhelyhez, az út túloldalán pedig a Vadászok Emlékfáját láthatjuk, amelyen az elhunyt vadásztársaknak állítanak emléket. Tovább haladva, hamarosan feltűnik a vadászház is, az erdőfelügyelőség hajdani pihenőháza, melyet az 1972-ben létesített Sohollári Arborétum ölel körül. Itt tartják évek óta a zalai vadászati idénynyitó központi rendezvényét, amelynek legfontosabb része a Hubertus mise. Az arborétumban kialakított kis tó vizén visszatükröződik a vadászház, a kis szigetre takaros fahíd vezet. A Zalaegerszegi Erdészet kezelésében lévő vadászterület jelentős része egykor Széchenyi uradalmi birtok volt.

Zalai krumpliprósza szarvasaprólékkal töltve sült céklával

 

Hozzávalók: 1 szarvas fehérpecsenye, 5 nagyobb burgonya, 3 dl kefir, 3 púpozott ek. liszt, só, bors, reszelt fokhagyma, 1 közepes cékla

 

A szarvashúsra serpenyőben kérget pirítunk, majd 200 °C-os sütőben kb. 1 óráig készre sütjük. A burgonyákat lereszeljük, összekeverjük a kefirrel. Sóval, borssal, reszelt fokhagymával ízesítjük, majd beleszórjuk a lisztet. Teflon serpenyőben vékony prószákat sütünk. A céklát meghámozzuk, apróra kockázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal, és légkeveréses sütőben 200 °C-on körülbelül 20 percig sütjük. A sült szarvaspecsenyét kb. 2 centiméteres hasábokra vágjuk, és a prósza tetejére halmozzuk. Tejföllel kínáljuk.

Vadászünnep

Az első, 1990. évi Zala megyei Vadásznap szervezői arra vállalkoztak, hogy a vadászokkal, erdészekkel és az érdeklődőkkel megismertessék a régmúlt idők nevezetes szokásait, hagyományait. A vadászati évadnyitó ünnepre azóta minden évben sor kerül. Szent Hubertus a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.

Hubert a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarja volt, aki csak a világi örömöknek élt. Nagypénteki vadászaton szarvas tűnt fel előtte, agancsai között kereszt ragyogott.

A látomás megváltoztatta az életét, és Lüttich első püspöke lett. Hajdani arisztokratáink hatalmas vadászattal, céllövészettel, mulatsággal, a legjobb erdőőr és vadász megjutalmazásával, előléptetésekkel emlékeztek meg Szent Hubertusról. Valaha azt tartották, hogy annak a vadásznak egész esztendőben nem lesz szerencséje, aki Hubert napján otthon ül. Sohollár három évtizede méltó helyszíne a vadászünnepnek. A Hét Vezér Emlékhelyhez és a Vadászok Emlékfájához közel, a megújult vadászházzal szemben, a tó partján épült fel a völgy ékessége, a Szent Hubertusnak ajánlott kápolna. Nem feledhető a Hubertus misék méltósága, ünnepi hangulata, az ifjú vadászok avatásának megható pillanatai. Idén augusztus utolsó szombatján pedig nemcsak a megyei, hanem az Országos Vadásznapot is ott tartják, amelyre Steyer Edina, a Zalaerdő Zrt. kommunikációs szakembere szerint már nagy erőkkel készülnek. A szakmai – vadászmise, vadászavató, íjászat, kutyás bemutatók, lövészet – és kulturális programok mellett a helyi gasztronómia megismertetésére is hangsúlyt helyeznek.

Csak előnye van

A vadon élő, erdei állatok húsa nemcsak zamatos, de egészséges is. A házi állatok húsánál nagyobb arányban tartalmaznak többszörösen telítetlen, például omega-6 és omega-3 zsírsavakat. Ezek pedig csökkentik a koleszterinszintet, és visszaszorítják egyéb krónikus betegségek kockázatát. Számos vizsgálat igazolta, hogy a vadhús összetétele a bőr nélküli csirkemellhez hasonlít, azaz nem is hizlal. A szarvasok húsa például kiváló vasforrás, nagy a B12- és B6-vitamintartalma is.

Hagyományos alapanyagok

Zala izgalmas „gasztrovilág”, amely a hajdani sajátos életformában gyökeredzik. Az 1800-as évek végén a helyi ember olyan szinten volt önellátó, hogy csak négy dologért ment a boltba: sóért, cukorért, petróleumért és gyufáért. „Ez napjainkban szinte elképzelhetetlen, mára az önellátás is eltűnt az életünkből” – hívta fel a figyelmet Nagy Tibor. Régen a portákon tehenet, lovat, sertést, kacsát, libát, tyúkot tartottak. A gyümölcsök közül ezen a vidéken főként a körte termett, aminek megfelelt a hűvösebb, párásabb klíma, emellett volt alma, meggy, cseresznye és szilva. Ezekből aszalványok, befőttek, pálinkák készültek. „Az aszalásnak ezen a vidéken mindig is nagy hagyománya volt” – magyarázta házigazdánk, a „szegekből” sok jó gyümölcs került így a kamrákba. A kerekrépa szerves része volt az étkezéseknek, savanyítva, rétesekbe, levesekbe, főzeléknek és még köretnek is szívesen fogyasztották. Óriási vitaminbomba, savanyítva – reszelve és egészben – a C-vitamin egyik legfőbb forrása volt a téli időkben. „Kézi metszűn leszíttyák, sóval szórva, tiporva, de esetenként csak nyomkodva kádba tömörítették, és a végén nyomaték került rá” – idézett Nagy Tibor egy régi írást. A településeken kívül hegyfalvak alakultak ki, ahol szőlőt termeltek, bort fejtettek, és a különböző ünnepeket is ott tartották. Emellett az erdőgazdálkodás adott elfoglaltságot a falusiaknak.

Szent Hubertus-kápolna
Szent Hubertus-kápolna

Rakott fácán

 

Hozzávalók: 80 dkg fácánhús, 20 dkg bacon szalonna, 15 dkg reszelt sajt (trappista), 4 ek. tejföl, 3 ek. liszt, 2 tojás, ízlés szerint só, bors, petrezselyemzöld, vaj, zsemlemorzsa.

 

A tojást, tejfölt, lisztet, sót, borsot összekeverjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, valamint az apróra kockázott húst. Az őzgerincformát kikenjük vajjal, megszórjuk zsemlemorzsával, kibéleljük a bacon szalonnával (keresztben fektessük a szeleteket szorosan egymás mellé, hogy a végeik kilógjanak). Beletöltjük a masszát és a bacon végeit ráhajtjuk. Tetejét vékonyan megkenjük tejföllel, és 170 °C-on körülbelül 40 percig sütjük. Utána kiborítjuk egy tepsibe, és addig hagyjuk a sütőben, amíg a szalonna megpirul.

Boldogasszony kertje

A hajdina a hurkába, a kolbászba került, de köretnek is kedvelték. A zalai erdők gazdag gombakínálatából mindig jutott a konyhára. Kora tavasztól késő őszig használták frissen, de savanyítással, szárítással tartósítva később sem kellett lemondani az ízletes csemegéről.

„Mi elsősorban a környéken szedett vargányát szárítjuk, és a téli hónapokban azzal ízesítjük az ételeket”

– magyarázta a szakember, hogy a vendégek nagy kedvence a brokkoli krémleves vargányával és pirítóssal, de a vajon a párolt rókagomba is „megbolondítja” az ételeket. A szakember azonban felhívta a figyelmet, hogy a gombákat nem szabad túlfűszerezni, engedjük érvényesülni természetes ízüket, zamatukat. Galambica, keserűgomba – amit régen a sparhelt lapján sütöttek, sóztak, s azonnal fogyasztottak –, őzlábgomba, gyűrűs tőkegomba, és még hosszan lehetne sorolni a környéken termő fajokat. Carolus Clusius, a 16. században élt flamand biológus gyűjtötte össze az erre a vidékre jellemző gombafajtákat, így látott napvilágot a világ első gombászati közleménye. A somból, a hecsedliből készült lekvárok kiváló kísérői a sülteknek, akárcsak a barack- és a szilvalekvár, amely szintén a vadászház konyháján készül.

Zala vadbőségéről sokat írtak az utazók, volt, aki a vidéket „boldogasszony kertjének” nevezte. Évszázadokkal ezelőtt híres vadlakomákat tartottak, de az értelmetlen pusztítást mindig tiltották, még a lakodalmi asztalra került vadról is listák készültek.

A vadászház konyhája a vadhúsokra épül. A fő alapanyagot az őz, a vaddisznó, a szarvas adja, de fácán is kerül a tányérra. A hús felhasználását alapjaiban meghatározza a vad neme és kora. Persze a különböző konyhatechnológiai eljárások – a tűzdelés, a pácolás – nagyobb szabadságot adnak a szakácsnak. A szarvaspecsenye napjainkban is elegáns fogásnak számít, a bécsi Apetit lexikon szerint a 19. század elején kizárólag a gazdagok eledele volt. Bornemissza Anna szakácskönyve a különböző vadhúsfogásokat a főrendbeliek asztalára rendeli. Ilyen volt az ottjártunkkor készült fácán rakottas is. Régen nagy összefüggő vízfelületek szeldelték a vidéket, amihez a konyha is alkalmazkodott. Hal- és rákbőségnek örvendhettek, így a zalai rákleves hagyományos ételnek számított. A halételek közül pisztráng és fogas a legnépszerűbb, a roston sütött hal igazi ínyencség.

Népszerű a helyi

Vadászok emlékfája
Vadászok emlékfája
Az Amerikából elterjedt kukorica hamar kedveltté vált a Zalában, a belőle készült prósza – más néven málé – szilvalekvárral tálalva kedvelt desszert. Bár sokan hagynak fel a gazdálkodással, még mindig támaszkodhatnak a környékbeli gazdák a kistermelők termékeire is. A szomszédos Sárhidáról kecskesajtot vesznek, a szegekből – Pálfiszeg, Gombosszeg – érkeznek az aszalványok, a söjtöri kis vágóhíd pedig a feldolgozott húsáruk forrása. Egy kis közeli pékség kovászos kenyérrel látja el a vadászházat, és tőlük érkezik az oly kedvelt fokhagymás langalló is. A Bezerics Borászat kínálatával szinte a teljes étlapot végig lehet kísérni. A hazai és külföldi vadászok fogékonyak a helyi ízekre. Előre megbeszélik velük, mit főzzenek, és persze a vendégek esetleges ételérzékenységét is figyelembe veszik. Bár igyekeztek nyitni a reformkonyha irányába, a vendégek elsősorban a hagyományos magyar konyhára kíváncsiak, a szarvasgulyás levest, tárkonyos ragulevest, kerekrépalevest, paradicsomos káposztalevest kérnek. „Mindent vaddisznózsírral készítünk, amit magunk sütünk ki, a töpörtyű pedig ledarálva pirítósra kerül” – mutatott rá Nagy Tibor. A vaddisznózsír egyedi ízvilágot kölcsönöz az ételeknek, de a vöröshagyma és a pirospaprika is zsírban adja a zamatát.

Kukoricamálé szilvalekvárral és aszalt szilvával

 

Hozzávalók: 40 dkg kukoricaliszt, 1 nagy pohár kefir, 15 dkg tejföl, 2 tojás, 2 alma, ízlés szerint só, cukor, 1 kk. szódabikarbóna, 1 kk. sütőpor.

 

A kefirt, a tejfölt, a tojást, a reszelt almát, valamint a sót, cukrot, szódabikarbónát és sütőport jól összekeverjük. Hozzáadjuk a lisztet és jól kizsírozott tepsibe öntjük. A tetejére bőségesen halmozunk szilvalekvárt és aszalt szilvát. 180 °C-on 25 percig sütjük. Kockákra vágjuk és tálaláskor meghintjük porcukorral.

Arborétumok, fürdők, kilátók

A vadászháznál sok a törzsvendég. Bár felgyorsult világunkban már csak néhány napot maradnak Soholláron, azt szeretnék otthonosan eltölteni. A vadászat mellett a környék bőven nyújt látnivalót. A Zalaegerszegi Erdészet a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja változatos tájain gazdálkodik. A legtöbb községhatárral – 70-80 település – szabdalt erdészet, észak-déli irányban Zalavégtől Söjtörig, kelet-nyugati irányban Zalaapátitól Bödéig, kisebb-nagyobb erdőtömbökben zajlik az erdőgazdálkodás. A mintegy 11 ezer hektárjuk mellett 8500 hektárnyi a vadászterület, ahol gímszarvasok, vaddisznók járják a rengeteget. Az erdészet kimagasló szarvas- és vaddisznóállománnyal rendelkezik. „Az idelátogatók a túrázás, a kerékpározás mellett az arborétumainkban is kikapcsolódhatnak” – tájékoztatott Pintér Csaba erdészetigazgató. Az erdészet által kezelt erdőterületekből 442 hektár közjóléti rendeltetésű. A közeli Zalaegerszeg keleti bejáratánál, a 76-os út mellett terül el a 42 hektáros Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. Ezen a kis területen közel 100 méteres a szintkülönbség. Sajátos mikroklímájának köszönhetően a környékre jellemző fa- és cserjefajokon kívül számos hazai lombhullató faj megtalálható. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában, 235 hektáron terül el Alsóerdő, amely 600 éve a város erdeje. A parkerdő évszázadokon át megőrizte képét, nevezetessége az Azáleás-völgy. Említésre méltó a Nagykapornak községhatárában kijelölt Remetekert, mely Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes-bükkös-gyertyános erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye is. A környék termál- és gyógyfürdőit (Zalaegerszeg, Hévíz, Bázakerettye, Lenti, Zalakaros, Kehidakustány) is vonzó turisztikai célpont, de érdemes megtekinteni Kehidán a Deák-kúriát is. A kanizsai Csónakázó-tó melletti kilátóból pazar látvány tárul elénk, új arcát mutatja felülről a táj. Akárcsak a zalaegerszegi TV-toronyból, ahonnan tiszta időben a Kőszegi-hegységtől Lendváig elláthatunk.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vigyázzunk magunkra a második hullámban: egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács

Előzze meg a betegséget! Ha immunrendszerünk rendben van, nem sok betegség tud leverni bennünket a lábunkról. Ősszel iskolakezdéskor, vagy a télvégén jelentkező megfázásos időszak próbára teszi az immunrendszerünket. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy ügyeljünk magunkra és másokra.

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.