Back to top

Tűzgyújtás: megéri tájékozódni

A csapadékos időjárás miatt több helyen eltörölték az országban a korábban kihirdetett tűzgyújtási tilalmat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárhol lehet tüzet rakni. A tűzgyújtást országos szabályozás és rendeletek engedik, vagy tiltják, de esetenként az önkormányzat megengedőbb, vagy szigorúbb is lehet ezeknél.

A kerti, mezőgazdasági-, növényi hulladékok égetésével kapcsolatos jogszabályokon nem egyszerű eligazodni. Van, hogy országosan tiltott az égetés, például aszályos időszakokban, de amikor  engedélyezett akkor azt az önkormányzat is korlátozhatja. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy külterületen, zártkertben más szabályok vonatkoznak erre, mint belterületen. Jövőre azonban egyszerűsödik a helyzet, mindenhol tilos lesz.

Főleg száraz időjárás esetén nehéz megfékezni egy erdőtüzet.
Fotó: wikipedia
Több levegőt szennyez, mint gondolnánk

2021. január elsejétől országszerte tilos lesz az avar és kerti hulladék égetése. Ez környezetvédelmi szempontból üdvözlendő, hiszen az égetés rengeteg káros anyag kibocsátással jár amellett, hogy hasznos biológiai anyagot égetünk el, ami komposztálva visszakerülhetne a természet körforgásába és a kert talajának szerkezetét is javíthatná és a tápanyag tartalmát is emelhetné.

A Levegő Munkacsoport adatai szerint egy 100 kilogrammos avarkupac elégetése (ami könnyen összejön egy családi ház kertjében őszre) 90 millió köbméter levegőt szennyez.

Az égetéskor a légkörbe kerülő szennyező anyagok, bizonyítottan vagy lehetségesen rákkeltőek, ilyenek a nitrogén-oxidok vagy a benzolszármazékok, közülük is talán a legveszélyesebb a benz-a-pirén.
A belterületen történő égetés alapvetően tilos, előfordulhat azonban, hogy az égetést önkormányzati rendelet külön szabályozza, engedélyezi. Egyesesetekben az égetésre az illetékes jegyzőtől külön engedélyt kell kérni, valamint a tevékenység végzését 24 órával korábban írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi szervnél (tűzoltó-parancsnokságon). Az égetéskor a tűzvédelmi szabályzatban előírtakat be kell tartani, hiszen az égetésért a tevékenységet végző a felelős, és könnyen baj is lehet belőle.

Egy csikk is okozhat óriási bajt
Fotó: wikipedia
Az emberi gondatlanság okozza a legtöbb tüzet

A szabadtéri tüzek legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményeképp következnek be. Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információ található a www.katasztrofavedelem.hu és a www.erdotuz.hu oldalakon.

A tarló égetése szerencsére egyre kevésbé divat, ami azért örömteli, mert amellett hogy óriási mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe, a tűz terjedése nem igazán kontrollálható.

Erdőben csak az erdőgazdálkodó írásos engedélye esetén lehetséges a tűzgyújtás, ami alól kivételek a kijelölt tűzrakó helyek, valamint a vágástérben a hulladékok égetése.

De nem csak az ezzel kapcsolatos jogszabályok megszegésével, szándékosan lehet tüzed okozni, hanem figyelmetlenségből is: eldobott égő cigarettacsikkel, vagy nem megfelelően eloltott tűzzel, de gondot okozhat a szél is ha a még égő anyagot felkapja, majd arrább lerakja.

A napokban több helyen vontak vissza tűzgyújtási tilalmat, köszönhetően az esőzéseknek. Az erdőben, vagy otthon ételkészítési céllal gyújtott tüzet ne hagyjuk felügyelet nélkül, távozás után pedig gondoskodni kell annak biztonságos eloltásáról. Nem elég, ha már nem ég, lényeges hogy hűljön is ki, mert ellenkező esetben alul még parázs lehet, ami újra lángra tud kapni.

Az erdészetek a turisztikai célpontnak számító parkerdőkben kialakítanak állandó és biztonságos tűzrakó helyeket, melyeket rendszeresen karban tartanak hogy azok biztonságosak legyenek a használóra nézve is és az erdő tűz elleni védelmére is alkalmas állapotúak legyenek..

A biztonságos tűzrakás szabályai

A tűz gyújtása előtt a tűzrakó hely környékéről el kell távolítani a leveleket, faágakat hogy a tűz ne terjedhessen tovább.

A tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut nem szabad felügyelet nélkül hagyni.
Gondoskodni kell arról, hogy legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát).
Szél feltámadása esetén a tüzet el kell oltani.

Végül a tüzet gondosan el kell oltani, és a hamura távozás előtt földet kell szórni. Lehetőség szerint vízzel is érdemes kihűteni a hamut.

A tűzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása az időjárási körülményektől, az erdőben található élő és holt növényzet, valamint növényi részek víztartalmától szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ.

Grillezni tűzgyújtási tilalom alatt is lehet
Fotó: wikipedia
Tűzgyújtás a kertben

A hatályos szabályozás szerint tilos a kerti hulladék égetése, ám e tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat. Ekkor külön rendeletben szabályozzák az égetés feltételeit, körülményeit, sőt még időszakokat is meghatározhatnak. Ha az  önkormányzatnak nincs a belterületi avar és kerti hulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor nem szabad az adott településen égetni. Ahol ez engedélyezett bizonyos keretek között ott is jobb a békesség alapon akkor tüzet gyújtani, ha nem a szomszédban száradó kimosott ruhák felé megy a füst, és érdemes arra is figyelni, hogy a hulladékban ne legyenek zöld részek, csak szárazak, mert előbbi égetését igen nagy füst kíséri.

Saját tulajdonú, belterületi ingatlanon a tűzrakó hely vagy grillsütő használata nem tiltott, még a tűzgyújtási tilalom idején sem, ám ezekre is vonatkoznak az erdei tűzgyújtásra érvényes biztonsági szabályok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.