Back to top

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

A Het Financieele Dagblad újságban megjelent beszámoló szerint a holland multinacionális tejtermelő szövetkezet az állatok számának csökkenésére számít a holland piacon. Az elkövetkező tíz évben a tejelő tehenek száma kb. tíz százalékkal lesz kevesebb, azonban a nemzeti tej termelés nem csökkenhet, itt állandó szint várható.

A holland tejtermelők számának drasztikus visszaesése többek között a vezetők kiöregedése, a gazdaságok utódlásának hiánya, illetve a más iparágakhoz viszonyított rossz jövőbeli kilátások miatt mehetett végbe. Emellett a viszonylag alacsony jövedelemhez társuló magas beruházási költségek sem kecsegtetőek a fiatalabb holland generáció számára.

Annak érdekében, hogy a megmaradt holland gazdák fenn tudják tartani az országban termelt tej mennyiségét, nagyobb termelési intenzitásra lesz szükségük. Ezzel azonban a gazdálkodók munkája is jelentős mértékben emelkedik majd.

Hein Schumacher, a FrieslandCampina ügyvezető igazgatója szerint

az intenzívebb termelés ellenére is lehetséges, hogy a jövőben kisebb ökológiai lábnyommal gazdálkodjanak, amelyben például a jobb takarmány-felhasználás vagy a megújuló energiák alkalmazása segíthet.

Frans Keurentjes, a FrieslandCampina vezérigazgatója elmondta, hogy Hollandiában már elérték a hektáronkénti 18 000 kg tej kibocsátását, amellyel az ország Európa élvonalába tartozik a tejtermelés vonatkozásában. Hozzátette, hogy a tejtermelés növekedése egyre inkább a legjobb talajú régiókra jellemző. Az növekvő földterület-verseny megakadályozza a kedvezőtlenebb talajokra való áttérést és a hektáronkénti tejtermelés fokozását követeli meg. Ebből adódóan a magasabb tejmennyiséget nem a több állat tartása, hanem az innováció révén érhetik el.

Forrás: 
agrarheute.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.

Klímasemleges mezőgazdaság – termelői vélemény

Az Európai Parlament október 7-én elfogadta a az egész EU-ra kiterjedő klímarendeletet, amely a tervek szerint biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, és amely a mezőgazdasági termelőket ösztönzi a szén-dioxid-megkötés fokozására.

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Árutőzsde - Növekvő tendencia

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Alig szerepeltek magyar termékek az élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerben

A 2019-ben közzétett több mint négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre – derül ki az Európai Bizottság éves összegzéséből. A 155 hazánkat is érintő ügy pedig főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Tojásból lesz a csoda – tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek.

Péntektől érkezik a támogatási előleg a magyar gazdákhoz

Október 16-án indul az agrártámogatások előlegfizetése, jelentette be Nagy István Agrárminiszter és Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke. Még az idén 290 milliárd forint jut el a gazdálkodókhoz, hogy segítse az őszi munkák elvégzését.

Két csőből egy doboz - Üzemlátogatás a Bonduelle gyárban

A feldolgozási idény legforgalmasabb napján akár ötmillió csemegekukorica-konzerv is elkészült a Bonduelle hazai három üzemében. A GMO-mentes vetőmagból fejlődő alapanyagot 120 magyar gazda összesen mintegy tízezer hektáron termesztette. A betakarított csemegekukoricából mindössze fél nap alatt lesz konzerv.

Érdekes konyhai móka: „regrow”, az újratermesztés

Az újrahasznosítás ötlete elérte már a hobbikertészetet is. Ennek lényege, hogy egy amúgy konyhai szempontból hulladéknak számító növényi részből újra fogyasztásra alkalmas növényt növesztünk. Érdemes kipróbálni.

A nemzeti össztermék egyre nagyobb százaléka származik a mezőgazdaságból

Legutóbbi vajdasági helyzetjelentésemet azzal kezdtem, hogy az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebb gazdák sem emlékeznek itt a Duna és a Tisza közének csücskében: június 1-jétől augusztus végéig nem kevesebb, mint 384 liter áztatta a termőföldet.