Back to top

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Kétségtelen, hogy a kavics sokoldalúan használható a kertekben: boríthatunk vele járófelületet, teraszt, vagy gépkocsibeállót. Sokan azonban gyep helyettesítésére használják, ami látszólag praktikus döntés, hiszen nem kerül sok időbe és energiába a fenntartása. A kavicskertek kialakítása előtt célszerű azonban mérlegelni, hogy az adott területen milyen előnyökkel jár a kavics használata, akár a rendeltetését, akár az esztétikai szempontokat tekintve. Kavicsból és murvából óriási a választék, a méretet és a színt érdemes tudatosan, szakember segítségével kiválasztani.

Divattá vált a kerítés előtti területek burkolása kaviccsal vagy murvával

Tervezésekor pedig természetesen a kaviccsal, murvával takart kertrészbe ültetendő növények igényeit is messzemenően figyelembe kell venni.

A kavicsos felület több szempontból is jobb megoldás bármilyen más szilárd burkolatnál, ráadásul olcsóbb és szükség esetén könnyebben módosítható, funkciója szükség szerint átalakítható. Elsősorban talajmegfogó tulajdonsága miatt kedvelik, de vitathatatlan előnye, hogy bár nem hosszú távon, a kavicsréteg elnyomja a gyomokat, megőrzi a talajnedvességet, ami főként száraz, meleg, szeles helyeken fontos tulajdonsága. Esztétikai szempontok is szólhatnak a kavicsfelület mellett.

Laza szerkezetének köszönhetően remek átmenetet képez a szilárd burkolatrészek és a zöldfelületek között, de jól mutat a kerti tó partján is.

Megfelelő arány

Mivel a mesterségesen kialakított kavicskertek sok szempontból egyáltalán nem hasonlítanak a természetes életközösségekhez, a rossz tervezés, kialakítás, vagy szakszerűtlen fenntartás miatt hamar kiütköznek a gondok. Ha a kert szinte teljes egészében kaviccsal és murvával fedett, és a beültetett zöld növények aránya nagyon kicsi a felülethez képest, ökológiai szempontból leginkább egy kősivataghoz hasonlítható, amelyben veszélyesen leszűkül a növények és kertben előforduló állatfajok élettere. Ilyen helyen a növények nagyon sok figyelmet és gondozást igényelnek ahhoz, hogy hosszan díszítsenek. Különösen igaz ez az egyre melegedő klíma miatt, hiszen forró napokon a kavics és a murva közvetlen közelében drasztikusan megemelkedik a hőmérséklet.

A rosszul megválasztott kavicstípus ráadásul nemcsak a mikroklímát teheti tönkre, hanem csúnya is, nem díszíti a kertet, élhetetlenné teszi azt.

A kavicskertekben a kavicságyás alá leterített geotextília vagy fólia megakadályozza a gyomok növekedését, így elvileg könnyebb a terület gondozása. Ez azonban nem mindig teljesül. A kavics vagy murva közé hulló por, levél, növényi maradványok eltávolítása nehézkes, így előbb-utóbb a szerves anyag humuszréteget fog képezni, amin hamar megtelepednek a mohák, zuzmók, majd a nemkívánatos gyomok, vagyis a kavicsos terület fenntartása gondot okoz, hiába készült éppen az ellenkező céllal.

A kő, kavics, murva burkolati elemként való használatakor fontos tehát, hogy ne kapjanak főszerepet a kertben, a növényeknek legyen elegendő helyük a növekedéshez és a virágzáshoz.

A kertben lévő zöld nemcsak a mikroklímát javítja, hanem búvóhelyként és táplálékforrásként is szolgál a rovarok és a madarak számára. A növények százalékos aránya legyen a legnagyobb a területen, a kavics csupán háttérszerepet kapjon. A legjobb, ha a kert minden elemét a természettel együtt gondolkodva, és nem ellene használjuk. A kert tervezésénél törekedjünk a változatosságra, szem előtt tartva a növények igényeit. Így mutatós és egyben könnyen ápolható kertet kapunk, ami jó nekünk, és jó a környezetnek is.

Forró napokon a kavics és murva közvetlen közelében megnő a hőmérséklet

Szigorú szabályozás

Németországban évek óta heves viták sora övezi a divatos, ám ökológiai szempontból problémás kavicsos murvás kertek kialakítását. Napjainkra számos város vezetése szigorú intézkedéseket vezetett be. Xanten, Herford, Dortmund, Heil­bronn, Neuwied, Paderborn, Bre­men, Esslingen önkormányzata az új házak építése vagy régi épületek átalakítása során betiltotta az ilyen típusú kertek létrehozását. Szerintük ugyanis nyilvánvaló, hogy környezeti és éghajlati szempontból a kavicsos kerteknek számos hátránya van, többek között a talajra, a mikroklímára, akadályozhatja a vízel­ve­zetést, csökkenti a növények és állatok életterét, a biodiverzitást és esztétikailag is kifogásolható.

Sok település ugyan nem vezetett be kategorikus tilalmat az új településfejlesztési tervekbe, de egyértelmű iránymutatásokat fogalmaztak meg, amelyek meghatározzák a növényzet minimális arányát az ingatlanon, és olyan előírásokat tartalmaznak, amelyek kizárják a növényzet nélküli, kizárólag kavicsos kertek létrehozását.

A szabályozások egyelőre csak az új építésű ingatlanokra vonatkoznak, a már kialakított, meglévő kertekre nem.

Vízelvezetési gondok

A legtöbb német településen a murvával vagy kaviccsal takart területeket részben burkoltnak tekintik, ezért a nyílt kerti területekénél magasabb csatornahasználati díjakat számítanak fel, ha a víz befolyik a szennyvízrendszerbe. Ez csak akkor érvényes, ha a kőréteg alá egy valamennyire vízáteresztő geotextil réteg került. Ha viszont a vizet át nem eresztő fóliát fektetnek a kavicságyás alá, akkor a terület teljesen burkoltnak minősül, ami még magasabb díj kiszabására jogosítja az önkormányzatot. A hirtelen lezúduló esőzéseknél ugyanis a víz nem tud elszivárogni a talajba, ami a csatorna túlterheltségéhez vezet, és drágítja a szennyvíz tisztítását is.

Ezért egyre több önkormányzat terheli rá az esővíz elvezetésének költségeit a „problémát okozókra”. Jelenleg ez az összeg 0,40–1,30 euró négyzetméterenként, de várhatóan növelni fogják.

Baden-Württemberg tartományban a biológiai sokféleség megerősítését célzó jogalkotási csomag már átjutott az utolsó akadályon, jóváhagyták a döntéshozók. A csomag a népszerű Mentsd meg a méheket társadalmi kezdeményezés további intézkedéseit tartalmazza. Franz Unter­steller, Baden-Württemberg környezetvédelmi minisztere ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ez fontos mérföldkő volt, mivel össztársadalmi egyetértést sikerült elérni.

Csupán a törvény elfogadása azonban nem változtatja meg a jelenlegi helyzetet, csakis azok alkalmazása növelheti a biológiai sokféleséget.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Veszélyben a bogyósok, sok a gond a dióval – Növényvédelmi előrejelzés, 38. hét

Általános gond ebben az időszakban, hogy a darázsrágta gyümölcsön azonnal megjelennek a gombás betegségek; de még ennél is nagyobb kárt tesz a tömegesen jelen lévő pettyesszárnyú muslica, a védekezés gyakorlatilag eredménytelen ellene. Eredményesen megelőzhetjük ugyanakkor a cseresznye- és a meggyfák idő előtti lombvesztését, ha kontakt hatású készítményekkel védekezünk a blumeriellás levélfoltosodás ellen.

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...