Back to top

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Jelenlét

Videóztak farkaskölyköt a Bükkben, fotóztak medvenyomot a Mátrában, Pásztótól nem messze pedig bocsok kerültek lencsevégre. Nem kell hozzá komoly vadbiológiai ismeret, hogy kikövetkeztessük: nagyragadozóink visszatértek hazánkba.

Alapvetően a medve hazai kipusztulását a 20. század elején könyvelték el, míg a farkasok és a hiúzok eltűnését a század közepére datálták. Később, a ’80-’90-es években elvétve észleltek farkast vagy hiúzt, de csak a 2000-es évektől vált bizonyossá, hogy ez a két faj szaporodik erdeinkben.

Napjainkra hiúzból összesen pár tucatnyi élhet a Börzsönyben, a Mátrában, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben.

Éles látásának köszönhetően ez a vadmacskaféle nagyon ritkán kerül szem elé, hamarabb észrevesz minket, mint mi őt. A három nagyragadozónk közül a hiúz volt az egyetlen, amely kis mértékben is, de mindig a hazai fauna részének számított.

Farkasok esetében a szakemberek jelenleg csak két-három szaporodó falkáról tudnak a Bükk-fennsík területén, de a nemzeti parkban összesen legalább hat falka élhet.

A medve ellenben nem szaporodik hazánkban, a felvételeken látható bocsok Szlovákiából tértek át hazánkba anyjukkal, az országhatáron átlógó territóriumuk miatt.

Európa-szerte egyre több a nagyragadozó

A kérdés adja magát, ezek a nagyragadozók miért tértek vissza? A szakemberek véleménye szerint a válasz összetett. Az egyik ok, hogy a szélvihar okozta tátrai fapusztulások miatt ezeknek az állatoknak „eltűnt a tető a fejük fölül”, így délnek indultak élőhelyet és bőséges táplálékot keresni. Más feltételezések szerint a hazai falvak elnéptelenedése, az ezáltali zavarás-mentes élőhely vonzotta ide őket.

Érdekesség, hogy egy olasz kutatóintézet készített egy rendkívül bonyolult modellszámítást a közép-európai, Kárpát-medencei medvevonulásokról. Az északról délre tartó útvonal végighúzódik az Alföldön, mint legrövidebb, ősi útvonal, amely az Északi- és Déli-Kárpátok medvepopulációit köti össze.

A hazai szakemberek rendkívül szkeptikusan álltak a modellhez mindaddig, amíg a két évvel ezelőtti medvehajsza során Robi szinte majdnem pontosan követte az olasz kutatócsoport által jelölt útvonalat.

A medve a főnök

Milyen veszéllyel kecsegtet a vadászok, kirándulók számára egy nagyragadozóval való találkozás? Nos, hiúzzal biz’ Isten, hogy nem találkozunk, olyannyira elkerüli az ember közelségét. A farkassal való találkozásnak az esélye is rendkívül kicsi, bár kétségkívül nagyobb, mint a hiúz esetében. Nem feltétlenül félnek az embertől, de elkerülnek minket, mert csak felesleges kockázati tényezőt jelentünk számukra. A medvék is rendkívül óvatosak, képesek teljesen észrevétlenek maradni. Vannak adatok olyan medvéről, aki Lengyelországból jött az Aggteleki-karsztra, és útja során senki nem vette észre, pedig még településeken is áthaladt.

A medvékkel kialakuló konfliktusok jó része abból fakad, hogy az emberek nem hajlandók tudomásul venni, hogy a medve a főnök. Ha ezt szem előtt tartjuk, elkerülhetőek az esetleges balesetek.

Több olyan kezdeményezés is van, ami segít megvédeni a farkas-medve járta települések környékén tartott jószágokat. A gazdálkodók olyan eszközökhöz juthatnak, mint napelemes villanypásztor, de a medvés élőhelyek gazdálkodói, méhészei számára is elindítanak hamarosan egy ilyen jellegű programot. Civil kezdeményezésként indult a Kuvasz-Őr program is, amelynek célja, hogy a magyar kutyafajtát eredeti feladatkörébe juttassa vissza, ezért az érintett gazdálkodók ingyen juthatnak a nagy értékű, nagytestű őrkutyákhoz, amelyek képesek megóvni a nyájat a farkasoktól és egyéb betolakodóktól.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.