Back to top

Növények talaj nélkül: perlit és agyaggolyó

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztő közeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük.

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztő közeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük. A tápanyagot tápoldatban kapják. A növények természetes életmódjától kicsit távolinak tűnik ez a termesztési mód, de számos előnye van, épp ezért üzemi méretekben is használják.

A kártevők, kórokozók e mesterséges kö­zegekben képtelenek megtelepedni, így nem okoznak károkat. A tápoldat a növény fajának, fajtájának és fenofázisának (életkorának és életszakaszának: növekedés, virágzás, terméskötődés, termésnövesztés) megfelelően változtatható, így a fejlődés intenzitása maximális, pont akkora, amire a növény képes, hiszen a körülmények mindenben a legjobbak számára.

Számos előnye van a talaj nélküli termesztésnek
Fotó: wikipedia
A talajhelyettesítő közeg, akkor ideális, ha levegőt, ezáltal vízben oldott oxigént, vízben oldott tápanyagot és támasztékot szolgáltat a növényeknek. Ezek a termesztőközegek inaktívak, nem lépnek kémiai reakcióba a tápanyagokkal, és a gyökéren keresztül kiválasztott anyagokkal, nem befolyásolják a tápoldat kémhatását.

E kertészeti technológiák összefoglaló neve a hidroponika, mely a növénytermesztés azon módja, ami nem a talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a talajban (földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot.

A perlit önállóan is jó szaporító közegnek, de földkeverékek alkotórésze is lehet
Fotó: wikipedia
A perlit: olcsó és könnyen beszerezhető

Sok kertészetben használják növények szaporító közegeként, de földkeverékeknek is gyakori alkotója ez a vulkanikus fehér színű kőzet. A savanyú, riolit agyagásvány tartalmú, vízbe folyt láva üvegszerű megdermedésével keletkezik. 1000 fokra hevítés hatására nagymértékben megduzzad, ugyanis a hő hatására felszabaduló víz gőzzé változik, és a kapillárisokon keresztül eltávozik. A folyamat során 7-16-szorosára nő a perlit (a pattogatott kukorica készítéshez hasonlóan). Az aprított, majd a hőkezelés során expandált perlitnek igen nagy a víztartó képessége, és helyet biztosít a levegő áramlásának is. Emellett előnye, hogy remekül be tudják hálózni a gyökerek. Steril eredete miatt főként gyökereztető közegként alkalmazzák. Télen kiváló közege a fás dugványozásnak is. Felépítéséből adódóan lehetetlen túlöntözni, mivel a szemcsék között mindig marad elég levegő a gyökerek számára. A perlit rendkívül könnyű és inert anyag, így alkalmas a különböző földkeverékek szerkezetének, levegő-, víz- és tápanyag-gazdálkodásának javítására is.

Az agyaggolyóknak, vagy granulátumoknak díszítő értéke is van
Fotó: wikipedia
Agyag-granulátum: a látványos

Égetett agyag-granulátummal is gyakran találkozhatunk, hiszen szobanövényeink földjének tetejére szórva is jól mutat, de az alátétükbe téve vízzel felöntve a páradús mikroklímát kedvelőket is kényeztethetjük vele. Mészmentes agyagból az agyag őrlése és nedvesítése után égetik 1150 °C-on forgó csőkemencében. Hő hatására az agyag nedvességtartalma gőzzé válik, a szemcséket felfújja, és ezzel porózus szerkezetűvé alakítja. Ennek köszönhetően juttatja a gyorsan fejlődő gyökereket extra levegőhöz. Az agyag-granulátumok felhasználhatók önmagukban (pl. hidrokultúrás növénynevelés során), vagy más anyaggal keverten is termesztő közegként. A színezett agyag-granulátumokat díszítésre használják talajtakaróként.

A gyökerek között tápoldat áramlik
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.