Back to top

Munkavégzés kezdődik a Sóstói-erdőben

Fakitermelés kezdődik a Sóstói-erdőben, augusztus utolsó hetében. A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete két helyen, az ún. hármas-dombi nyiladék mellett, és a nyugati tömbben végez beavatkozást, összesen 3,5 hektáron.

A munka során az idős, elakácosodott, száradó tölgyeseket termelik ki, majd várhatóan már ősszel, de legkésőbb tavasszal az erdőfelújítást is elvégzik a szakemberek. A cél a természetvédelmi és parkerdei funkció fenntartása, ezért őshonos kísérőfákkal elegyített tölgyes lesz majd a területen.

A beavatkozást nem lehetett tovább halasztani, mert idős, biológiailag és gazdaságilag is túltartott erdőrészekről van szó.

Az erdészet természetvédelmi okokból időzítette erre az időpontra a munkát. A fészkelő madarak utódnevelése ugyanis befejeződött, már a vonulásra készülnek. Ugyanakkor a denevérek telelése még nem kezdődött el, tehát egy odvas fa kivágásánál kicsi az esély arra, hogy a benne élő gerinces állatok megsérüljenek.

Az erdészet a szükséges engedélyek birtokában kezdi el a fakitermelést, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársaival és nyíregyházi civil természetvédőkkel is egyeztettek annak szükségességéről.

A kitermelt faanyag nagyobb része tűzifaként hasznosul: a szociális tűzifaprogramon keresztül jut el a rászorulókhoz, de lehetőségük lesz a városlakóknak arra is, hogy vásároljanak belőle. A keletkező ipari fát elsősorban belföldi fafeldolgozók veszik meg.

A Nyíregyházi Erdészet azt kéri az erdőjáróktól, hogy a munkavégzés idején körültekintően közlekedjenek a Sóstói-erdőben, és az ideiglenesen lezárt utakat, erdőrészeket ne látogassák.

Forrás: 
NYÍRERDŐ Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.