Back to top

Az utolsó vándortáborozók is hazatértek a Zempléni-hegységből

Idén is sikeresen befejeződött az Erdei Vándortábor Program a Zempléni-hegységben. Az útvonalon másodszor, ezúttal már hetente, három turnusban haladtak végig a gyerekek és kísérőik. 21 csoportban több mint félezer táborozó vett részt, akik legtöbbször 60-80 kilométert túráztak a hegyvidéken. A Zempléni útvonalát és a különböző programokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. szervezte meg.

Már az előkészületek során nagy gondot fordítottunk a környezettudatos megoldásokra, és arra is, hogy vigyázzunk az erdőre. Ezért törekedtünk például a keletkező hulladék minimálisra szorítására - mondta Zay Adorján, a társaság vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy az ökológiai szempontok mellett a biztonságra is nagy hangsúlyt fektettek, különösen a járványügyi helyzetben kellett odafigyelni az előírások és javaslatok fokozott betartására.

Napfelkelte a Kerek-kőről

Az erdőgazdaság a Zempléni útvonalon a tájegység vadregényességének bemutatására fektette a hangsúlyt. A táborhelyeket úgy alakították ki, hogy azok létesítményei elbonthatóak és újra felhasználhatók legyenek, az állandó építményeket pedig egész évben birtokba vehessék a kirándulók. A napi útvonalak számos természetes és kulturális látnivalót érintettek.

Megcsodálhatták például a Nagy-Péter-mennykőről, a Sólyom-bércről vagy a Kerek-kőről szemük elé táruló panorámát, ellátogathattak a Sárospatak melletti Megyerhegyi-tengerszemhez vagy az újjáépülő Regéci várhoz is. Nagyon népszerű program volt a nyitónapon a pálházi Középkori Vízimalom és Sütőház megtekintése, valamint az azt követő kisvasutazás is. A résztvevők a az utánkeresők életével és munkájával is megismerkedhettek. „Extra” programként – amennyiben az időjárás lehetővé tette – a Gerendás-réten töltött idő alatt sok csoport vállalta egy hajnali túrát a csaknem egy órás sétával elérhető Kerek-kőhöz, ahonnan a mesés kilátással együtt nézhették meg a napfelkeltét.

A résztvevők az Erdei Vándortábor Zempléni útvonalán egy kicsit közelebb kerülhettek a természethez és a visszajelzések alapján varázslatos élményekkel telve térhettek haza. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai abban bíznak, hogy akik egyszer belekóstoltak a vándortáborozásba, visszatérnek a programra később is. Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programra – a vírushelyzettől függetlenül - a tavalyinál is többen jelentkeztek. Magyarország erdeibe közel 4000 diák és kísérő indult táborozni, csaknem 160 csoportban, 9 útvonalon.

További információ a program honlapján és facebook oldalán.

Forrás: 
ÉSZAKERDŐ Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.