Back to top

Robotizált szarvasmarhatelep és precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

Hogyan értékelődött fel az élelmiszerbiztonság kérdése? Milyen válaszokat kell ma adni a gazdák számára egy, a világ élmezőnyéhez tartozó tangazdaságnak? Többek között erről is kérdeztük Lázár Jánost, állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztost a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. sajtótájékoztatója után, ahol a napokban fejeződött be az új tejelő szarvasmarhatelep műszaki átadása.

A magyar mezőgazdaság számára óriási lehetőség az, hogy a koronavírus-járvány hatására az európai országokban erősödött az önellátó képesség iránti igény, vagyis az a törekvés, hogy a lakosságot az országhatáron belül előállított alapvető élelmiszerekkel minden körülmények között el kell tudni látni. Többek között erről is nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak Lázár János, állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos.

MMG - Robotizált szarvasmarhatelep és precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

"Magyarország egy kiváló alapanyagexportőr, de sajnos földolgozott terméket kénytelen importálni

- emelte ki Lázár János. - Ezért Magyarország 20 millió embert tudna élelmiszerrel ellátni, de jelen pillanatban 10 milliót se tud. Azért, mert ha bemennek a német vagy osztrák tulajdonban álló üzletbe, akkor ott sokszor szlovák tejet, lengyel sajtot vagy éppenséggel német húsárut vásárolnak, ami szerintem gazdaságilag helytelen. Semmi hasznot nem hoz a magyar vidéknek, másrészről pedig veszélyes az ellátásbiztonság szempontjából. Ha lezárták volna a covid alatt a határokat, akkor Magyarországon élelmiszerellátási problémák léptek volna föl 72 órán belül" - hangsúlyozta a kormánybiztos.

A 2022-ig Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél megvalósuló beruházásokról szólva az új szarvasmarhaistállóban tartott tájékoztatón Lázár János ezeket a beruházásokat az élelmiszerbiztonsággal, és az önellátóképességgel hozta kapcsolatba:

"Mi arra törekszünk, hogy egészséges élelmiszerellátási láncba tudjunk bekapcsolódni.

Először is a vetőmagüzem visszavásárlásával el tudtuk azt érni, hogy Magyarország a mezőhegyesi vetőmagüzem segítségével képes lenne annyi vetőmagot előállítani például kukoricából, ami egy egész éves vetésterületre elegendő lehet,

tehát végszükség esetén a vetőmagüzem ezt is tudja. Szerintem a vetőmagkérdés az élelmiszerbiztonsági kérdés és nemzetbiztonsági kérdés is egyszerre."

A kormánybiztos a magyar vidék jövőjéről úgy véli, hogy Magyarországon a falunak, a vidéknek akkor lesz jövője, hogyha az élelmiszeriparban a magyar nemzeti érdek legalább 80 százalék lesz, tehát ha 80 százalékban magyar kézben lesz az élelmiszeripar, és a magyar emberek magyar élelmiszert esznek. Ez egy lehetőséget teremt minden falun élő számára, mert így ők is belefognak az alapanyaggyártásba és bekapcsolódnak a termelés láncába.

Miért fontos a jövő szempontjából, hogy Mezőhegyesen egy mintaüzem jöjjön létre?

A cél, hogy ez egy mintagazdaság legyen, ahol a legkorszerűbb, legmodernebb 21. századi technológiákat mutatjuk be a gazdák számára. Kiemelten fontos, hogy a fiatalok számára egy korszerű tangazdaság legyen, hiszen egyetemisták és középiskolások – nekünk is van saját középiskolánk – tanulhatják itt meg a modern gazdálkodást. Ezért léptünk óriásit a gépállományunk tekintetében a növénytermesztésben, ahol a legmodernebb precíziós, agrárdigitalizációs gazdálkodást folytatjuk.

Magyarországon egyedülálló módon 6600 hektár talajszkennelést végeztünk el és pontosan tudunk mindent a drónok és a szkennerek segítségével arról a földről, amin próbálunk zöld szempontokat is figyelembe véve, a jövő generáció érdekeit védve gazdálkodni.

Olyan szarvasmarhatelepet, istállókat építettünk, ami a 21. században a legmodernebbnek számít. Verjük Amerikát vagy Nyugat-Európát is.

Teljesen robotizált és automatizált tartástechnológiát biztosítunk. Jó minőségű tejet többet és olcsóbban fogunk előállítani

és ehhez tartozik az öntözőberendezés is, hisz az édesvízkincs a legnagyobb stratégiai kincsünk, és ezzel szeretnénk úgy gazdálkodni, hogy a jövőnk számára több maradjon, tehát hatékonyabban fogjuk felhasználni és ezzel növeljük a növénytermesztésünk produktivitását, ami segíti majd az állattenyésztést is természetesen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

Csipszgyárak lendíthetik fel a termelést

Az agrometeorológiai és pedológiai feltételek alapján a burgonyatermesztés lehetne Székelyföld egyik mezőgazdasági húzóágazata. Évtizedek óta foglalkoznak vele az itteni gazdák, de eddig inkább csak a komplexebb gazdaságok, a vetésforgó miatt, jövedelemkiegészítésként.

Sebesen fut, kiváló vadász – a magyar agár

Erős csontozat, karakteres, áramvonalas fej- és testforma, közepes méretű fülek. Izmos, kitartó, és rossz talajon is nagyon gyors. Szaglása jó, de inkább szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a vadászaton elsősorban tigriscsíkosakat használnak.

Csökkent az olívaolaj előállítás idén

Olaszországban az olívaolaj előállítás idén 26%-kal csökkent a múlt évhez képest, közölte az olasz mezőgazdasági szektort képviselő csoport, a Confagricultura. Azonban nem Olaszország az egyetlen az olívaolajat előállító országok között, mely negatív eredményt ért el, Portugália 35%-os, Görögország pedig 25%-os visszaesést produkált az elmúlt időszakban.

Listeria baktériummal szennyezett Serrano sonkát von ki a forgalomból az Aldi

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. és a Principe di San Daniele Spa visszahívja a Hola Serrano sonkát, mert annak egy mintájában Listeria baktériumot mutattak ki - közölte az áruházlánc az MTI-vel pénteken.