Back to top

Így válik valóra egy álom - fehérre "festett" húsgalamb-tenyésztés

Komoly számításokat végez, felmérést készít az értékesítési lehetőségekről a paksi Cseresznyésen élő Füredi Zsolt, mielőtt megvalósítaná hús­galamb­-tenyésztési terveit. Jelenleg 64 egyedet tart, de ha megtalálja a megfelelő piacot, minimum 500 pár fehér galambot szeretne majd a felépítendő galambházban.

Látványos fotógalériánkat itt találja

Fotó: Csatlós Norbert
Vannak azok az emberek, akik nemcsak hosszú éveken át képesek kitartani az álmaik mellett, hanem képesek azokat megvalósítani is. Ilyen Füredi Zsolt is, aki feleségével 1995-ben épített családi házat maguknak Pakson, azonban az atomerőműben dolgozó Zsolt már akkor is tudta, hogy nem erre az életre vágyik. 2013-ban vettek egy telket a közeli Cseresznyésen, ahol jórészt saját maguk felépítettek egy hamisítatlan parasztházat. „A házat megtervező építész alig akarta elhinni, hogy a saját kezemmel akarom felépíteni a házat, de én makacs ember vagyok, így közel két év alatt megépült. Az internetről tanultam meg mindent. Tízezer vályogtéglát készítettünk, abból raktam a falakat. A házunk annyiban különbözik egy százéves parasztháztól, hogy beton alapon áll, illetve van benne víz, villany és hasonlók. De pont ugyanazon elvek szerint építettem, mint annak idején az elődeink, vagyis a ház eleje keletre néz, az egyik fal befejezetlenül ér véget. Egyébként meg teljesen megfelel a mi igényeinknek.”

2017-ben költöztek ide, azóta pedig a porta olyan lett, amilyennek egy hagyományos parasztudvarnak lennie kell: tyúkokkal, lóval, galambdúccal. „Szeretek lovagolni, ezért készítettem egy kis istállót – mondja Füredi Zsolt. Idén hoztam csibéket a gödöllői génbankból.

Nagy reményeket fűzök ezekhez a régi fajtákhoz, mert a piacon kapható fajták húsa nem ízlik igazán még akkor sem, ha én magam etettem őket.

Az első két fióka – ezért a jelenlegi kedvenc tojó
Fotó: Csatlós Norbert
A galambdúcot ugyancsak én építettem. Ez esetben is az internet nyújtott segítséget. Megtanultam a dúckészítés elvét, utána a méreteket a magam érzései alapján alakítottam ki – Figyelek például a számokra. Sok mindent alakítottam ösztönösen – például a Fibonacci számok alapján –, így nem is tudom megmondani a galambdúcról sem, hogy pontosan mekkora. Mindazonáltal két emelet és egy „padlástér” van a dúcban, amit a 14 fészek köré építettem. Szeretek mindent a magam képére formálni, például a most elkészült kemencénk – ami a feleségem nagy vágya volt – is ilyen, ahogyan a kert, az istálló, a tyúkól és a galambdúc is. A lényeg a szépség és a harmónia.”

Ahogy Zsolt meséli, gyerekkorában otthon is tartottak galambokat, ő pedig mindig is vonzódott a madarakhoz, különösen a fehér galambokhoz, amelyek röpte elbűvölte. Ezért is készült el a ház előtt először a galambdúc – amelyről tudni kell, hogy elődeink hite szerint lélekfogó is –, azonban ma már nincsenek benne madarak, mert a környéken élő vércséktől és héjáktól nem tudta azokat megvédeni.

Egy ideig újabb és újabb párokat vásárolt, de be kellett látnia, hogy csak a ragadozókat etette, ezért egy idő után átköltöztette őket a sokkal „védhetőbb” műhelypadlásra. A ragadozók azonban az innen ki- és beszálló galambokat is megtalálták, így már csak egy fehér pár tart ki ezen a helyen.

Amikor azonban Zsolt olvasott az Agrárminisztérium által meghirdetett húsgalamb programról, úgy gondolta, ismét lehetnének galambjai nagyobb számban is.

A húsgalambok ugyanis nem híresen nagy repülők, vannak olyan fajták, amelyek inkább csak napozni szeretnek, vagyis egy kicsi röpdével is beérik. A korábbi fatárolót épp ezért átalakította galambházzá – megint az internetet hívva segítségül a berendezés elkészítéséhez. Ezen a helyen 64 galamb számára van hely – ennek megfelelően vásárolt tavasszal tenyész­párokat (ahogy mondja, 97 százalékban fehéreket), amelyek közül két pár már a beköltözést követő hetekben meg is ajándékozta fiókákkal.

A déli fekvésű napos röpdében medence szolgálja a madarak kényelmét
Fotó: Csatlós Norbert

„Szeretnék komolyan foglalkozni a hús­ga­lamb-tenyésztéssel. Az indulásnál nagy segítségemre volt a tapasztalt húsgalamb­tenyésztő, Bálint Csaba, akivel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Hálás vagyok az önzetlenségéért. A feleségemmel szívesen élnénk a jelenleginél is termé­szet­közelibb életet, ahol csak az állatokkal és a kerttel foglalkozhatnánk. Ehhez pedig számításaim szerint elegendő lenne egy komolyabb, legalább 500 párból álló tenyészet, amennyiben az értékesítést meg tudom oldani. Egyelőre ugyanis nem látom, hogy a meghirdetett programban leírtak működnének – különösen igaz ez a felvásárlásra. Ha azonban a készterméket tudom értékesíteni, építek egy nagyobb galambházat, a jelenlegit pedig átalakítom a feleségemnek, aki nagyon szeretne nyári konyhát.”

A jelenlegi galambházból a nyári konyha könnyen kialakítható, hisz fűtés, áram minden megvan benne, ami kell.

A helyiség temperálására Zsolt hamarosan egy úgynevezett komposztkazánt készít, amit mindenféle nyesedékkel, faaprítékkal fűt majd. A tisztaságról pedig egy központi porszívóval gondoskodik. A helyiség közepén van egy cső, amely kivezet a falon túl elhelyezett porszívóhoz, bent pedig csatlakoztatható a képünkön is látható hajlékony csőhöz. A betonra fektetett két rács lécei között is könnyen be lehet vele nyúlni, így nemcsak a fészkek környéke, hanem a padló is könnyen takarítható. Két dolgon szeretne Zsolt mielőbb változtatni: megoldani, hogy nagyobb legyen a „porzsák”, és hosszítani a szívócsövön, hogy ne kelljen hajolgatnia.

Nincs táp, csak magkeverék – Zsolt Izsákon szerzi be ezt a takarmányt
Fotó: Csatlós Norbert

A „nagybani” galambászkodásra, ebben a családi méretnél már mindenképp nagyobbnak nevezhető tenyészetben készül fel Zsolt.

Közel egykorú állományt vásárolt, vagyis mindössze pár hét van az egyes madarak között. Folyamatosan ellenőriz mindent, amit lényegesnek tart a tenyésztéshez.

Táblázatban rögzít minden adatot a napi takarmányfogyasztástól kezdve azon át, hogy éppen mely galambok költenek, a fiókák neméig és persze színéig. A galambok ugyanis hűséges madarak, ezért arra kell törekedni, hogy a galambházban ne legyen „fölösleges”, vagyis pár nélküli hím, mert az harcokhoz, sérülésekhez és rosszabb költőteljesítményhez vezethet. A cél pedig az utóbbit a legmagasabb szinten tartani, később a vállalkozást esetleg a feldolgozás felé is bővíteni. De az már egy másik történet.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Ezért együk meg az alma héját, és ne dörzsöljük le a viaszrétegét

Abban mindenki egyetért, hogy gyümölcsöt enni egészséges, de számos tévhit él a részletekkel kapcsolatban. Sokan mesterséges bevonatnak tartják az alma héját borító viaszréteget, pedig nem az, sőt a legújabb kutatások szerint akadályozza az elhízást.

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

Csipszgyárak lendíthetik fel a termelést

Az agrometeorológiai és pedológiai feltételek alapján a burgonyatermesztés lehetne Székelyföld egyik mezőgazdasági húzóágazata. Évtizedek óta foglalkoznak vele az itteni gazdák, de eddig inkább csak a komplexebb gazdaságok, a vetésforgó miatt, jövedelemkiegészítésként.

Sebesen fut, kiváló vadász – a magyar agár

Erős csontozat, karakteres, áramvonalas fej- és testforma, közepes méretű fülek. Izmos, kitartó, és rossz talajon is nagyon gyors. Szaglása jó, de inkább szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a vadászaton elsősorban tigriscsíkosakat használnak.

Csökkent az olívaolaj előállítás idén

Olaszországban az olívaolaj előállítás idén 26%-kal csökkent a múlt évhez képest, közölte az olasz mezőgazdasági szektort képviselő csoport, a Confagricultura. Azonban nem Olaszország az egyetlen az olívaolajat előállító országok között, mely negatív eredményt ért el, Portugália 35%-os, Görögország pedig 25%-os visszaesést produkált az elmúlt időszakban.