Back to top

A lovak vannak a legnagyobb veszélyben

Több mint 100 országban vezették be a tetanusz-védőoltást, és az Egészségügyi Világszervezet szerint az újszülöttek 83%-át védi az immunizáció, azonban a tetanusz Afrika és Ázsia sok országában továbbra is komoly közegészségügyi probléma a nem megfelelő higiéniai és orvosi körülmények miatt.

Bár a fejlettebb országokban, így hazánkban is már csak szórványosan van jelen a betegség, az állattartóknak továbbra is figyelniük kell a jószágokra. A legnagyobb fogékonyságot mutató állat a tetanusszal szemben a ló. A tetanuszt sokan zoonózisnak tartják, vagyis olyan fertőző betegségnek, amely állatról emberre, vagy emberről állatra terjed, holott ez soha nem közvetlenül történik. Ezért a szaprozoonózis a helyes kifejezés, hiszen a kórokozó a víz vagy a talaj közvetítése útján kerül a fertőzött állatokból az ember szervezetébe.

Maga a kórokozó egy spórás, oxigént nem tűrő baktérium, tehát az életben maradásához oxigénmentes környezetre van szüksége.

Neurotoxint termel, amely a világ egyik legerősebb idegmérge. A toxin a sebeken keresztül felszívódva váltja ki a hatását: a vér útján jut el a központi idegrendszerbe, ahol az idegsejtekhez kötődve gátolja az enzimműködést, aminek következtében az izmok fokozatosan begörcsölnek. Ezek a görcsök átterjedhetnek a légző­izmokra is, amelyek megbénulása halált okoz.

A lovak és a növényevő állatok bélcsatornájában szaporodik

A hidegvérű állatok és a madarak szinte érzéketlenek a baktériumra, ugyanakkor rendkívül fogékonyak rá a lovak, valamint a húsevők, a kiskérődzők, a szarvasmarha és a sertés. A Clostridium tetani legmegfelelőbb szaporodási közege a ló és más növényevő állat bélcsatornája. A ló a bélsárral tömegesen üríti a baktériumot, és ebben a közegben a baktérium akár több évtizedig is fertőzőképes maradhat, ezért a trágya és annak környezete különösen veszélyes. A kórokozó a jól művelt talajban hosszú túlélésre képes, de ha a környezeti tényezők a baktérium számára kedvezőtlenek lesznek (például oxigént tartalmazó közegbe kerül), akkor inaktív, spórás állapotba alakul át.

Az orrnyílások trombitaszerűen kitágulnak

Nem elég a kórokozó

Bár a talaj felső rétegében a kórokozó mindenhol megtalálható, a lovak a folyamatos veszély ellenére sem feltétlenül betegszenek meg tetanuszban, hiszen ahhoz hajlamosító tényezőkre is szükség van. Ilyen például a szöveti roncsolódással járó, vagy mélyre ható sérülés, amikor is a seb Clostri­dium tetanus spórát tartalmazó földdel vagy trágyával, bélsárral fertőződhet.

Tetanuszra való hajlamosító tényező kialakulhat patkolás során, szakszerűtlen ellési segítségnyújtásnál, az újszülött csikóknál köldökfertőződés során, a végtagok traumás sérüléseinél, műtéti sebeknél, herélésnél.

„Bejutási kapu” lehet a mechanikus, vagy a bélparaziták által a bélfalon okozott sérülés is.

A baktérium a fertőződés kapujában szaporodik, és itt termeli a betegséget kiváltó mérgező anyagokat, amelyek közül a legfontosabb a tanospasmin, amely az idegpályák mentén a nyirok- és vérkeringéssel jut el a központi idegrendszerbe. A betegség lappangási ideje általában 1-3 hét közé tehető, de a fiatal állatok esetében rövidebb is lehet.

A fertőzéstől a pusztulásig

A tetanusz legfőbb tünete a görcs, amely a fejen kezdődik. A fülek felfelé és hátrafelé állnak, a felső szemhéjak felhúzódnak, a harmadik szemhéj, a pislogóhártya előre esik, a nyakizmok merevek lesznek, és kialakul a rágóizmok görcse miatti szájzár.

A lábizmok merevgörcse miatt az állat fűrészbakszerű tartást vesz fel
A fej izmainak görcse, valamint a fájdalom miatt az állat pofája eltorzul. A kialakult szájzár következtében a ló nem tud enni, majd inni sem képes. Mérsékelt nyá­lad­zás mellett az orrnyílások trombitaszerűen kitágulnak, és a gége, illetve a légző­izmok görcse miatt a légzés nehézzé válik. A hát és a törzs izmai merevek, a farokemelő izmok görcse miatt pedig kialakul a zászlós faroktartás. A szerencsétlen jószág fűrészbakszerű tartást vesz fel a lábizmok merevgörcse miatt. A helyzet fokozatosan romlik, a pulzus és a légzés egyre gyorsabb, felszökik a láz. Az állat nem tud vizelni és székletet üríteni, mert a görcsök miatt nem képes felvenni az ehhez szükséges testtartást.

A beteg ló a stressz miatt izzad, azonban teste a kiszáradás következtében rugalmatlan.

Fény és hang hatására, de akár egy érintésre is tovább fokozódik a görcsös állapot. A halál előtt a test hőmérséklete 42-43 °C-ra emelkedik, és az állat az oldalára fekszik. Fontos megemlíteni, hogy az állat tudata mindvégig ép marad, ugyanakkor különösen óvatosnak kell lenni a közelében, hiszen könnyen balesetet okozhat a hirtelen eleső, majd vergődő, beteg jószág.

Kicsi az esély a gyógyulásra

A tetanusz nehezen gyógyítható betegség, és a lovak különösen kilátástalan helyzetben vannak: csikók esetében az intenzív kezelések ellenére is akár 90%-os lehet az elhullási arány. A felnőtt lovak körében az intenzív kezelés mellett is 50-70%-os az elhullás. Minél rövidebb a lappangási idő, illetve minél hamarabb jelentkezik a merevgörcs, annál rosszabbak a kilátások, és a tünetek megjelenésétől számítva 1-3 napon belül elpusztulhat az állat.

A gyógyulás nagymértékben függ attól, hogy milyen gyorsan alakul ki a betegség, milyen hamar ismerjük fel a tünetek alapján, illetve milyen gyorsan kezdődik meg a gyógyítás. Fontos a gazda és az állatorvos szoros együttműködése, hogy a megbeszélt kezelést pontosan betartsák.

A tetanuszban szenvedő jószág gyógyítása összetett feladat.

A tetanuszt már az ókori görögök is ismerték: rájöttek arra, hogy a sérülések és a kialakult életveszélyes izomgörcsök között kapcsolat áll fenn. A tetanusztoxint szabadon élő talajbaktériumokból 1884-ben izolálta Arthur Nico­laier, a betegség okát pedig ugyanabban az évben ismerte fel két olasz orvos, Giorgio Rattone és Antonio Carle, akik a tetanuszt emberről vitték át nyúlra. A védőoltást P. Descom­bey fejlesztette ki 1924-ben, amelyet a II. világháborúban már napi szinten használtak a fertőzések megelőzésére.

Az állatnak teljes nyugalomra van szüksége, ezért ingerszegény környezetet kell biztosítani a számára. A lovat egy sötét bokszban helyezzük el, a füleit tömjük be a külső zajok csökkentése érdekében. Az állatorvos felméri a helyzetet, nyugtatót ad, és vénakanült is beültet, ha szükséges, hiszen a kiszáradás és az energiavesztés miatt több napon keresztül tartós infúzióra lesz szükség. Amennyiben a ló képes enni, akkor a táplálását korpás ivóval biztosítsuk, amelybe konyhasót, porcukrot vagy szőlőcukrot is tehetünk. Ha azonban a nyelés nehézséget okoz, akkor a lovat mesterséges úton, orrszondán keresztül kell táplálni.

A fertőzés helyét fertőtleníteni kell, a sebet fel kell tárni, és el kell látni. A tetanusz baktériumok vegetatív alakjainak elpusztítása érdekében az állatnak paren­teralis úton, vagyis nem szájon át penicillint kell adni, a vérben keringő tetanusztoxin semlegesítésére pedig szérumot.

A legjobb módszer a megelőzés

A tetanusz megelőzésének legbiztosabb módja az oltás, illetve az, hogy mindent tegyünk meg a sérülések elkerülése érdekében. A frissen ellett kancát és csikóját a megfelelő módon, a higiéniás szabályok betartásával lássuk el.

Alapimmunizáláskor a szervezet védekező rendszere megismerkedik a vakcinában található ártalmatlanított toxinnal, majd az ismétlő oltásokkal – ez a védelem folyamatosan fenn marad. A ló nagyfokú érzékenysége, valamint a sérülések veszélye miatt a vakcinázás mindenféleképpen javasolt.

A kanca, amennyiben oltva van, a tetanusz elleni ellenanyagot a csikónak a kolosztrummal, vagyis az előtejjel átadja, ezért a fiatal állatok 3-4 hónapos korukig védetté válnak.

Fontos, hogy ekkor a csikót aktív szérummal immunizáljuk, majd rá egy hónapra az állatorvossal újraoltassuk. Ezt követően elég a kezelést évente ismételni.

Amennyiben egy nem oltott lovat olyan sérülés ér, amely tetanusz kialakulásához vezethet, akkor antitoxikus savót kell adni neki. Fontos, hogy a betegségen átesett példányokat is vakcinázzuk, hiszen az oltás nem jelent élethosszig tartó védelmet. Rendszeresen oltott állatoknál is hívjunk orvost sérülés esetén, hiszen a sebet fel kell tárni, ki kell tisztítani, a roncsolódott szövetrészeket el kell távolítani. A sebet oxidáló hatású fertőtlenítővel kell kezelni, és a baktériumok elszaporodásának mega­kadályozása érdekében nagy adag antibiotikumot kell adni. Az állatorvos a sérülés súlyosságából kiindulva tudja eldönteni, hogy fennáll-e a tetanusz veszélye, elegendő-e csak a sebkezelés, kell-e az állatnak szérumot adni, vagy esetleg egy ismételt oltásra van szükség.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Így olvasszuk fel a kristályos mézet!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz vagy már túl sokszor felhevítették. Így tudjuk kimélő módon újra folyékonnyá tenni a mézet.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

A gyönyörű gránátalma

A gránátalma mediterrán növény, de közép-ázsiai őshazájából meghódította Európa déli vidékeit, Dél-Amerikát, Észak-Afrikát és termesztik Indiában, Indonéziában trópusi, szubtrópusi éghajlaton is. Könnyen szaporítható magról vagy gyökérsarjakról, viszonylag ellenálló, gyönyörűen virágzó növény. Ahogy melegszik az idő, hazánkban is mind többfelé lehet termeszteni.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.