Back to top

Amerikai kutatók szerint újragondolhatjuk a vetésforgó jelentőségét

Amerikai kutatók a talaj mikrobiom vizsgálata alapján megállapították, hogy újra kell gondolnunk a vetésforgóról vallott eddigi nézeteinket. Kísérleti eredményeik alapján sokkal lazább forgót is kialakíthatunk. A terméshozamok növelése a célja annak a kutatásnak, amely a talajban élő baktériumok és gombák életközösségét, változását vizsgálja.

Az Észak-Arizonai Egyetem Patogén és Mikrobiom Intézete (PMI) és a Purdue Egyetem csapata arra keresi a választ, hogyan tud a mezőgazdasági termelés lépést tartani az emberiség létszámának növekedésével. Hisznek abban, hogy tudományterületük eredményeit az egész világon fölhasználhatják a farmerek arra, hogy olcsóbban, több élelmiszert termeljenek.

Többek között azt vizsgálják, hogy a filogenetika eredményei alkalmasak-e a vetésforgó pontosabb megtervezésére.

A filogenetika az élőlények evolúciós kapcsolatával foglalkozó tudományág, és ez alapján feltételezik, hogy a kórokozók speciálisan egy növényhez vagy közeli rokon fajokhoz kötődnek.

Éppen ezért a vetésforgó arra az elgondolásra épül, hogy ha egymást követő években rokon fajokat termesztünk egy adott területen, nagyobb az esélye a talajból fertőző kórokozók miatti terméscsökkenésnek. Ezt a feltételezést azonban csak most vizsgálták meg alaposan szabadföldi körülmények közt az USDA támogatásával.

Az első évben 36 növényt, köztük gyomokat is neveltek a területen, amelyek különböző genetikai távolságra vannak a paradicsomtól. A kísérleti parcellák a paradicsomtól a padlizsánon és a paprikán át a kukoricáig, búzáig és rozsig terjedtek. A padlizsán a paradicsom legközelebbi rokona, ugyanis azonos nemzetségbe (Solanum) tartoznak, míg a paprika esetében csak növénycsalád-szinten (Solanaceae) rokon a két kultúrnövény.

A következő évben minden parcellán paradicsomot termesztettek és meglepődve tapasztalták, hogy egyedül az önmaga után ültetett paradicsom adott kevesebb termést.

Ebből azt a következtetést szűrték le, hogy bár továbbra is fontos a vetésforgó alkalmazása a mezőgazdaságban, jelentősége nem lép túl a fajok szintjén. Azaz a fenntartható mezőgazdaságban más tényezőket is figyelembe kell venni a vetésforgó tervezésekor.

A második termesztési év előtt minden parcellában részletesen felmérték a mikrobiom összetételét és megállapították, hogy az nagyon eltérő a különböző növényfajok betakarítása után. Ma már sokkal mélyebben és nagyobb „felbontásban” tudják vizsgálni a talaj baktérium- és gombafajainak összetételét, mint korábban, és ez segíthet a technológiák optimalizálásában, hogy folyamatosan gazdagítsuk a talajt, ne rongáljuk, állítják a kutatók. Hosszú távon biotermesztőkkel kívánnak együttműködni, akik eleve talajkímélő gazdálkodást folytatnak.

A mikrobiom kutatások eredményeként bízhatunk abban, hogy kevesebb trágya és víz felhasználásával lehet gazdálkodni és nő az élelmiszer-biztonság is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.