Back to top

Ritka macskaféle született a Nyíregyházi Állatparkban

Ritka, veszélyeztetett fajként számon tartott Geoffroy-macska (Leopardus geoffroyi) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A jelenleg két hónapos, 72 napnyi vemhesség után világra jött nőstény kölyköt eddig anyja rejtette, de a héten a szerencsésebb látogatók már megpillanthatják a kifutójában - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője szerdán az MTI-vel.

Illusztráció
A ritka faj egyedei - melyből az egész világon zárt tartási körülmények között mindössze hetvenöt él - az Európai Fajmegőrzési Program révén kerültek Nyíregyházára.

A jelenleg tizenkét éves, Csehországban született hím 2014-ben, míg tizenegy éves német párja 2017-ben költözött be a sóstógyógyfürdői látványosságba.

Az utód nyolc-tíz hetes koráig jórészt még anyatejjel táplálkozik, de fokozatosan áll át a ragadozókra jellemző nyershús táplálékra. Születésének azért is örültek a szakemberek, mert idén csak három helyen szaporodott ez a macskaféle a világ állatkertjeiben - jegyezte meg az osztályvezető.

A faj a nevét Étienne Geoffroy Saint-Hilaire 19. században élt francia zoológusról kapta. A 45-75 centiméter hosszú, 3-8 kilogramm súlyú ragadozó, Bolívia, Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay és Chile területén él elsősorban  erdőkben, bozótosokban és a 3300 méter feletti hegyekben; utóbbi miatt a helyi lakosság a "hegyek macskájának" nevezi.

Különleges mintázatú bundája miatt élőhelyén erősen fenyegetett, mivel prémje az állatkereskedelemben nagyon kedvelt, emellett drasztikusan csökkenő élőhelye is tizedeli állományait.

Bundájának színe és rajzolata területenként eltérő: a távoli földrész déli részén élő állat ezüstszürke színű, foltjai rózsaformájúak, az északon élők bundájának alapszíne okkersárga, sok kicsi kerek fekete folttal, de előfordulnak fekete, melanisztikus példányok.

Foltos bundája alkonyatkor vadászva beleolvad a környezetbe, így könnyedén becserkészi zsákmányát, melyek elsősorban madarakból és kisebb emlősökből áll. Kitűnő úszó, így a természetben olykor halászik is.

A házimacskától eltérően sokkal lassabban fejlődik, életkora hosszabb, akár 18-20 évig élhet. Elsősorban éjszaka aktív, a párzási időszakot kivéve magányos életmódot folytat.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

Sebesen fut, kiváló vadász – a magyar agár

Erős csontozat, karakteres, áramvonalas fej- és testforma, közepes méretű fülek. Izmos, kitartó, és rossz talajon is nagyon gyors. Szaglása jó, de inkább szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a vadászaton elsősorban tigriscsíkosakat használnak.

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.