Back to top

Szigorítják az erdészeti törvényt

Februárban kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Románia ellen az Európai Bizottság az illegális fakivágások miatt. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvénykezés hiányosságai miatt a román hatóságok képtelenek megfékezni a jelenséget, ugyanis a kitermelt fát nem tudják követni az erdőtől a feldolgozó üzemekig és gyárakig.

Az illegális fakivágások a COVID-járvány alatt még jobban elharapóztak, még a korábbihoz képest is megsokszorozódott a faanyagok és fűrészáruk szállítása a közutakon. Az EB felrótta Romániának, hogy a szakhatóságok úgy adják ki a kitermelési engedélyeket, hogy a fakivágások környezeti hatását nem mérik fel az EB élőhelyvédelemről szóló irányelvének megfelelően, és emiatt gyakran védett területek esnek áldozatául az anyagi haszonszerzésnek.

Sokan a medvetámadások egyre gyakoribbá válását is arra vezetik vissza, hogy az erdőpusztítás miatt a nagyvadak kénytelenek lakott területre vándorolni élelmet szerezni.

Nemcsak a medvepopuláció számára káros az erdőirtás, hanem már védett madárfajok is a kipusztulás szélére kerültek miatta. Bebizonyosodott, hogy még Natura 2000-es természetvédelmi területeken is kitermelnek fákat. Az Európai Bizottság által a román környezetvédelmi minisztériumnak küldött jegyzék felrótta továbbá, hogy az üzemtervek környezetvédelemre vonatkozó részeit nem hozzák nyilvánosságra. Az EB egy hónap haladékot adott Romániának, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek meggátolják, hogy az uniós piacra illegálisan kivágott fa kerülhessen az országból.

Illusztráció
Mint ismeretes, Romániában a Környezetvédelmi Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium hatáskörébe tartozik az erdőgazdálkodás felügyelete. Közvetlenül a Romsilva Önálló Ügyviteli Egység koordinálja az erdészeti tevékenységet, a megyei erdőgazdálkodási igazgatóságokon keresztül.

Az erdők nagy része továbbra is állami tulajdonban van, amiket az igazgatóságokhoz tartozó erdőkerületek gondoznak.

A magánkézbe vagy közbirtokossági tulajdonba került erdőket a jogszabályok szerint az erdészeti igazgatóságok által jóváhagyott 10, illetve egyes fafélék kivételével 5 évre szóló üzemterv alapján kell művelni, amelyek az egy-egy évben kitermelhető mennyiséget is megszabják. A törvények betartását az erdészeti felügyelőség ellenőrzi, amely öt-hat megyét lefedő kirendeltségeken keresztül tevékenykedik. Ezek a kirendeltségek követik a fa útját a kitermeléstől a feldolgozásig. Romániában hivatalosan mintegy 7 millió hektár erdő van, de az utóbbi évek nagyarányú illegális erdőkivágásai miatt nem lehet tudni, hogy valójában mekkora az erdők területe.

A járvány miatti korlátozások bevezetése után, márciusban aggasztóan megugrottak a faanyagszállítmányok: csak márciusban 79 965 kamion farönköt szállítottak a romániai közutakon. Emiatt több környezetvédő szervezet is hangot adott elégedetlenségének. A járvány alatt rengeteg álló- és mozgókép jelent meg a sajtóban és a közösségi médiában, amelyek bizonyították, hogy a szállítmányok nagy része illegális volt. A környezetvédelmi minisztérium ennek hatására rendeletet hozott, amiben kilátásba helyezték az illegális fakitermelésben érintett cégek kitermelési engedélyének visszavonását.

Az egyik parlamenti párt, a USR nyílt levélben fordult Ludovic Orban miniszterelnökhöz, Costel Alexe környezetvédelmi miniszterhez, hogy a vészhelyzetre teljesen állítsák le a fakitermelést.

A levélben utaltak az Országos Erdészeti Leltár adataira, a több környezetvédelmi szervezet által és oknyomozó riportokban feltárt ügyekre, amelyek mind arról szóltak, hogy az utóbbi években aggasztóan megugrott a törvénytelen fakitermelés.

Az április elején megjelent 7-es számú rendelet egyik cikkelye elrendelte, hogy az erdészeti őrség mellett a belügy- és a hadügyminisztérium állományai közösen ellenőrizzék a faszállítmányokat, ezzel elismerve, hogy a jelenség kiszabadult az illetékes hivatal ellenőrzése alól.

Illusztráció
A Greenpeace romániai szervezete felrótta, hogy a minisztérium nem működteti a faanyag nyomon követésére kialakított GPS-rendszert, pedig Costel Alexe miniszter még januárban ígéretet tett az üzembe állítására.

Április 1-jén a fejlesztés felelős szakértője a rendszer júniusi elindítását ígérte, amit június 25-én hivatalosan üzembe is helyeztek. A cégeknek kötelező a rendszer használata. A tárca szerint azóta az előző év azonos időszakához képest 17 százalékkal csökkent a faszállítmányok száma, de ez messze nem elegendő.

A tapasztalatok szerint az erdőtől az első raktárig vagy alapanyag-feldolgozó üzemig tartó szállítás a kritikus pont, utána már megtalálják az értékesítés „legális” módját. De ebben a fázisban a legnehezebb követni a fák útját. Az erdészeti őrség nem rendelkezik elegendő személyzettel és megfelelő felszereléssel (terepjárók stb.) a hatékony terepi ellenőrzéshez, emiatt gyakorlatilag az történik, hogy minden törvényesen kivágott fára 2–3 szál illegálisan kivágott jut.

A WWF Románia vizsgálata szerint amint a hatóságok fokozzák az ellenőrzéseket, a fatolvajok finomítanak a módszereiken.

Az első kiskapu a lábon álló faanyag kitermelési engedélye, ugyanis Romániában a „lábon álló” élő fát az erdészeknek kell kijelölnie az adott parcellán, az üzemtervnek megfelelően. Mivel a faanyagot nem mindig mérik ki pontosan, az engedély lebélyegezéskor akár 20 százalékos eltérés is lehet a papíron szereplő és a valójában kivágásra szánt mennyiség között.

A WWF szerint a rendszer nem működhetne a fakitermelő és -feldolgozó cégek vezetőinek és az erdészek cinkossága nélkül, sőt, többször bebizonyosodott, hogy a helyi önkormányzatok tagjai vagy rendőrök is fedezték a műveleteket.

A WWF Románia javaslatcsomagot küldött a szakminisztériumnak, amiben egyebek között azt javasolták, hogy ne bélyegzéssel jelöljék ki a fákat, hanem digitális eszközzel, és nem darabszámra, hanem a térfogatra számolják ki az erdőrészek kivágásra szánt faanyagát. Továbbá kérték, hogy fokozzák az ellenőrzést az erdők és az elsődleges feldolgozók között.

Costel Alexe miniszter elismerte, hogy a fakitermelők, a forgalmazók és a hatóságok összejátszása nélkül nem lehet ennyi erdőt eltüntetni. Elmondta, hogy egy 2020 eleji Máramaros megyei látogatásán arról tájékoztatta az erdészeti őrség, hogy 2018-ban 110 ezer köbméter faanyag tűnt el a megyéből. Ez alapján az utóbbi 5 évben a máramarosszigeti erdőkerületben vágták ki törvénytelenül a legtöbb fát. Mintegy 340 hektárról tűnt el a több mint 110 ezer köbméter fa, ami 12 millió lej kárt jelent az államnak – nem beszélve a környezetkárosításról.

Illusztráció
Ez az eset annyira súlyos volt, hogy egy erdészt is megöltek, aki rajtakapta a tolvajokat.

Suceava megyéből több tudósítás szólt olyan esetekről, hogy néhány erdőtulajdonos és fakitermelő teljes falvakat terrorizált, nehogy kiderüljenek a törvénytelenségeik.

Ott szintén megöltek egy fajelölést végző fiatal erdészt. Mostanra hét erdész esett a famaffia áldozatául.

A becslések szerint Romániában 20 millió köbméter fa „tűnik el” évente.

A Románia EU-csatlakozását megelőző évben, 2006-ban az Országos Erdészeti Kutató Intézet létrehozta az Országos Erdészeti Leltározó osztályt, amelynek tudományos módszertan kidolgozása és működtetése volt a feladata a romániai erdők felmérésére és nyilvántartására. Eszerint GPS-es helyzetmeghatározáson alapuló adattárat kellett volna létrehozni, amely a talajok minőségtől a fák növekedéséig minden adatot követett volna. A terv 2008-as első fázisaként kísérleti jelleggel megkezdték az ország különböző részeiben mintegy 450 ezer fa megfigyelését, amit a terv 2013-ban megkezdett, 5 éves második fázisában még több fára kiterjesztettek, és az eredményeket 2018. novemberében összesítették. Ebből kiderült, hogy évente 38 millió köbméter fát termelnek ki Romániában – ebből 20 milliót illegálisan. Az országos statisztikai hivatal szerint „csak” 18 millió köbmétert.

Ha a fa köbméterét 50 euróval számoljuk, akkor ezek szerint mintegy 1 milliárd euró értékű fa kerül piacra feketén. A kutatók közölték eredményeiket a szaktárcával, de a minisztériumnak küldött jelentésből mégis „kimaradt” a 38 millió köbméteres adat. Az intézet vezetője azzal magyarázta a mutató törlését, hogy a vizsgált minta alapján nem lehet pontosan megállapítani az országosan kitermelt fa mennyiségét.

Idén júliusban a hivatalos statisztikai adatok és a sajtó által a járvány alatt és azóta megszellőztetett falopások hatására a környezetvédelmi miniszter módosítási javaslatot nyújtott be az erdészeti törvényhez.

Mindehhez érdemes hozzátenni valamit, amiről a román hivatalok nem szívesen beszélnek: azokról a perekről van szó, amelyeket több száz ezer hektár erdő visszaszolgáltatása érdekben indítottak egykori tulajdonosaik vagy képviselőik, akik közül sokan erdélyi magyar nemesi családok leszármazottai. Ők majdnem 30 éve várják, hogy birtokba vehessék a még mindig az erdészeti igazgatóságok által kezelt erdőket.

Valóban az erdészeti rendszer teljes reformjára volna szükség. A rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem sikerült rendet teremteni a „sűrű erdőben”. Tekintettel arra, hogy az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, így annak eredményétől függően valójában az említett kezdeményezések mindegyike újra zsákutcába juthat – és az uniós figyelmeztetések ellenére ismét a fa mögé rejthetik az erdőt.

Eszerint az illegális fakivágás mennyiségtől függetlenül bűnténynek, és nem kihágásnak minősülne, az illegálisan kitermelt fát szállító járműveket elkoboznák, a tarvágást betiltanák a természetvédelmi területeken, kötelezővé tennék a menetlevelet forgács, biomassza, fatörzs és bármilyen más fahulladék szállítása esetén is, és kötelezővé tennék a természetvédelmi területet érintő erdészeti tervek környezetvédelmi engedélyeztetését.

Costel Alexe miniszter augusztus második felében a jelentős erdőterületekkel rendelkező közép-erdélyi megyékbe látogatott. Miután találkozott a helyi hatóságok és az erdészeti igazgatóságok képviselőivel, elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslat benyújtása mellett arra utasította az erdészeti felügyelőséget, hogy fokozzák ellenőrzéseiket. A minisztérium, az erdészeti őrség, a rendőrség és a csendőrség tagjaiból álló csapatok 26 erdészeti igazgatóságban ellenőrizték, hogy betartják-e az erdészeti üzemterveket, az engedélyezett mennyiségű fát termelik-e ki, valamint a faanyag szállítását, forgalmazását is ellenőrizték. Mint elmondta, 9 hónappal korábban vette át a szaktárcát, és az utóbbi fél évben az országban több mint ezer ellenőrzést hajtottak végre. Összesen 1100 bűnügyi kivizsgálást kezdeményeztek, 1052 esetben illegális fakivágás miatt indult eljárás.

Fél év alatt több mint 48 ezer köbméter fát koboztak el illegális szállítás miatt.

Az erdészeti törvény szigorítása mellett a faanyagszállítmányok távérzékelési eszközökkel való követését is bevezetik. A járművezetőknek kötelező lesz indulás előtt három oldalról lefotózni a járművet, és a fényképet be kell mutatniuk az ellenőröknek, valamint bevezetik az online menetleveleket.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.