Back to top

Ideje rovartenyésztő startupot indítani

Egy európai számára a világ más tájain megkóstolni a különféle sült rovarokat igazi hőstettnek számít. Pedig hozzá kell szoktatnunk a gyomrunkat is a tücsökhöz-bogárhoz, mert ezek lesznek a jövő egészséges fehérjéi. Mezőgazdasági vállalkozóként pedig úgy tűnik, most érdemes rovarfarmot indítani.

Sült lárvák
Fotó: pixabay.com
Sok gazdálkodó számára a rovartenyésztés gondolata riasztó lehet. A mindennapjainkban a rovarokat legfeljebb megtűrjük, de a környezetünkből leginkább kiirtani szeretnénk valamennyit – nem csoda, ha a beporzó rovarok száma is riasztó mértékben csökken. De sokak szerint ideje újragondolni a rovarok szerepét az életünkben, illetve a táplálékláncban.

A koronavírus-járvány számos, az élelmiszergazdasággal kapcsolatos kérdést felszínre hozott, egyebek mellett a globális élelmezésbiztonságot, és az állattenyésztésnek a klímaváltozásra gyakorolt hatásával összefüggésben az úgynevezett fenntartható fehérjeforrások keresését. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pedig a rovarokat a jövőben fontos fenntartható élelmiszerforrásként jelölte meg, mivel a rovarok fogyasztásának környezeti hatása lényegesen kisebb, mint a hagyományos húskészítményeké.

Ugyancsak a FAO szakértői szerint a rovartenyésztés nagy társadalmi-gazdasági előnyökkel járhat a bolygó szegényebb régióiban élő emberek számára. A bogarak ugyanis vadon gyűjthetők, termeszthetők és feldolgozhatók városi és vidéki területeken egyaránt, ami az értékesítés révén jövedelmet biztosíthat. A rovarok rendkívül táplálóak, egészséges zsírokat, fehérjét, vitaminokat, rostokat és ásványi anyagokat tartalmaznak – így gyakorlatilag teljes kiegyensúlyozott étrendet kínálnak az emberek számára.

Selyemhernyó - egy rovar a textiliparban
Fotó: pixabay.com
A rovartenyésztés maga egyébként csak kis szeletét jelenti a rovarok gazdasági felhasználásának.

A rovaralapú árutermelésbe beletartozik természetesen a bogarak felnevelése és tenyésztése, de ugyancsak ide tartozik az ezekből készülő takarmányok, élelmiszerek, textilek vagy akár festékek előállítása is.

Az utóbbi években számos európai startup vállalkozás komoly pénzügyi befektetéseket gyűjtött, illetve támogatásokat kapott, hogy rovaralapú innovációkat valósítson meg.

2011-ben alapították a gyorsan növekvő francia startupot, a párizsi székhelyű Ÿnsect-et. Tavaly több mint 100 millió eurót, benne 20 millió eurós EU-s támogatást gyűjtöttek be, hogy világszerte vezető szerepet töltsenek be a tápok piacán fenntarthatóbb alternatívát kínálva a szójafélékkel szemben.

Tücsökpor - testépítők fehérjeforrása
Fotó: pixabay.com
A francia Jimini 2012-es alapítása óta folyamatosan bővíti a fogyasztásra kész rovaralapú élelmiszereinek kínálatát, egyebek mellett a tücsökliszten alapuló vadonatúj energiaszeletekkel. De készítenek rovarokkal dúsított tésztákat, ízesített lisztkukacokat, szöcskéket és tücsköket is.

Küldetésüknek tekintik az új, fenntartható és egészséges tápanyagforrás beillesztését az európai étrendbe.

A német FarmInsect hasonló küldetéssel rendelkezik, céljuk az állattenyésztés forradalmasítása rovarokkal. A 2019-ben alapított müncheni agritech startup, azon dolgozik, hogy a gazdálkodók rovarokat termeljenek a környezetükben keletkezett hulladék felhasználásával. „Évente több milliárd tonnányi ételt és növényi maradványt dobnak ki az EU-ban. Szeretnénk kiaknázni ezt a lehetőséget ”- magyarázta az eustartups.comnak a FarmInsect alapítója, Thomas Kühn.

Egy másik francia cég az Innovafeed, amely fehérjéket gyárt az állati takarmányokhoz, illetve az akvakultúra számára. A csapat az állati táplálkozásra összpontosít, mivel a legnagyobb keresletet, illetve környezeti hatást itt látják. Ugyanakkor az emberi fogyasztásban rejlő lehetőségekkel is tisztában vannak.

A közelmúltban Aude Guo, az Innovafeed társalapítója egy interjúban elmondta:

„Kétségtelen, hogy a rovarok fontos szerepet fognak játszani a holnapi élelmiszerláncban, beleértve a közvetlen emberi fogyasztást is. A rovarok nagyszerű tápanyagok és energiaforrások, amelyeket - úgy gondoljuk -, hogy felhasználják a holnap emberi táplálkozáshoz, hogy fenntarthatóbb étkezési szokásokat tegyenek lehetővé.

Az emberi tápláléknak szánt rovarok valójában már kulturálisan elfogadottak a világ bizonyos részein, és a nyugati országokban is egyértelmű evolúciót tapasztalhatunk az új típusú, rovaralapú snackek megjelenésével,

Lárvák - a jövő élelmiszerei
Fotó: pixabay.com
vagy akár a rovar teljes vagy akár másfajta felhasználásával. A receptek összetevője fehérjepor vagy olaj is lehet”.

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy ezeknek a startupoknak igazuk van - még akkor is, ha a rovartenyésztés (szó szerint) nem mindenki ízlésének felel meg. Bár lehet, hogy jelenleg nem ez a szokás, a klíma-vészhelyzet fenyegetése azt jelenti, hogy meg kell találnunk az új és alternatív táplálékforrásokat. Ezen startupok segítségével úgy tűnik, hogy a rovartenyésztésnek végre esélye lehet betörni a mainstreambe, és új helyet találni termelési rendszereinkben - és talán még a tányérjainkon is.

Forrás: 
eu-startups.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Mérföldkő a világhírű sörmárka történetében

A világszerte ismert és kedvelt ír sörmárka a napokban jelentette be, hogy egy növekvő, de számára egészen új piacon jelenik meg új termékével, mely többéves munkát követően nyerte el végleges formáját, s kerülhet a boltok polcaira hamarosan.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket üzemi méretekben hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.