
Aztán jött a június 210, a július 56, az augusztus pedig nem kevesebb, mint 118 milliméter esővel. Tehát a három nyári hónapban összesen 384 liter víz került a talajba, amire emberemlékezet óta nem volt példa a térségben.
Így még a legnagyobb forróságban is vígan zöldelltek a növények, a kukoricánál, a szójánál és a napraforgónál is gond nélkül zajlott a szemfeltöltődés. A múltban is volt rá példa, hogy augusztus végéig 536 milliméter eső leessen, de arra nem, hogy a nagy része akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá: a forró nyári hónapokban.

A tavalyi termésű kukoricának jelenleg viszonylag jó ára van, 19,5 dinárt, mintegy 59 forintot fizetnek érte a felvásárlók (1 RSD = 3,0208 HUF). Most úgy néz ki, hogy a hamarosan megkezdődő betakarítás alkalmával 14 dinár körül lesz az új kukorica ára. Ez kevésnek tűnik, de ha a jóslatok valóra válnak és rekordtermés lesz, akkor a mennyiség pótolja majd az alacsonyabb ár miatti kiesést.
Jól termett a napraforgó, de...
A Vajdaságban augusztus végén, a napraforgó cséplésével kezdődött a terménybetakarítás. A tartományban a legnagyobb területen a réti földekben bővelkedő Bánátban termesztik a gazdák, mert a tapasztalatok szerint az olajnövény meghálálja a talajvíz közelségét. A hozamok, ahogy lenni szokott, az alkalmazott agrotechnikától függően tarkák, 2,3–4,1 tonna között alakulnak hektáronként.
A termelők szerint 35-40 dinár volna az elfogadható, méltányos felvásárlási ár, de, sajnos, nem ők diktálnak. Még mindig túl nagy a kínálat ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi haszonnal járjon az olajosmagvú növény termesztése.
A járvány miatt kevésbé keresett a malac és a bárány

Marad-e az agrárminiszter? Szerbiában parlamenti választásokat tartottak júniusban, és október elejéig meg kell alakítani az új kormányt. Branislav Nedimović eddigi mezőgazdasági miniszter neve nem véletlenül került fel a potenciális kormányalakító-jelöltek listájára. Eredményes munkája és közvetlen stílusa a legnépszerűbb tárcavezetővé tette egész Szerbiában. Nedimovićtól a minap megkérdezték az újságírók: mire a legbüszkébb az elmúlt 4 éves ciklusban megvalósított tervei közül? Ezt válaszolta: „Az elmúlt 4 évben a mezőgazdaságot sikerült előbbre sorolni a prioritások szintjén, mint ahol az előző időszakban volt, amit tükröz, hogy az agrárköltségvetésből támogatásokra fordított összeg a 2,5-szeresére növekedett. Sikerült elérni, hogy az IPARD-alapból 225 millió eurónyi támogatásra pályázhassanak a szerbiai gazdálkodók, amire korábban nem volt példa. A 4 év alatt újabb 50 ezer hektáron építettek ki öntözőrendszer az országban, és további új öntözési projektek megvalósítása is folyamatban van.” Arra a kérdésre, hogy elfogadná-e a kormányalakító szerepét, szerényen úgy felelt, hogy ezen nem gondolkodott, a rábízott feladatokat szeretné továbbra is szorgalmasan elvégezni. A dolgok jelenlegi állása szerint valószínűbbnek tűnik, hogy Nedimović marad a posztján, és hogy emellé megkapja a miniszterelnök-helyettesi posztot, mintsem hogy kormányfő legyen belőle. De ez is egyértelműen mutatja, hogy az államfő és az eddigi miniszterelnök mennyire elégedett a teljesítményével. |
A kezdeti sikerek után azonban kiderült, hogy nincs igény a szerbiai marhára. Így most 240 szerbiai bikahizlaló kéri az állam segítségét, hogy szerezzen a jelenleginél jobb felvevőpiacot számukra, mivel történelmi mélypontra, 1,2 euró/kg-ra csökkent a hízott marha felvásárlási ára – úgy, hogy eközben a tágra nyílt árolló miatt 5,5–6 euró között mozog a marhahús ára az üzletekben. Olyan nagy haszonkulccsal a húsfeldolgozó üzemek még sosem dolgoztak, mint napjainkban. Némi árcsökkenés, kb. 5 százalékos közben azért tapasztalható a húsboltokban. Szerbiából jelenleg csak egy húsüzem szállít marhahúst külföldre, és egyedül ez fizet 1,85 eurót a hízott bikákért, de a felvevőképessége eltörpül a hatalmas kínálat mellett. A hizlalók szerint csak 2 eurótól magasabb felvásárlási ár szavatolná nekik a veszteségmentes hizlalást, így azt kérik a kormánytól, hogy ha piacot nem talál, minimum duplázza meg a szarvasmarha után egyedenként járó 15 ezer dináros (45 300 HUF) állami támogatást, hogy legalább a veszteségeiket lefedhessék. A 240 tiltakozó tenyésztő istállóiban több mint 3 ezer eladásra érett, 400 kilogramm körüli bika vár értékesítésre.
Két jó hír a szerbiai élelmiszertermelők számára
Az egyik, hogy két szerbiai tejfeldolgozó üzem, a négyszáz tejtermelővel együttműködő nagybecskereki Mlekoprodukt és az Ub községben működő Mlekara Ub megkapta a kínai kormány engedélyét, hogy sajtféléket és gyermektápszernek való tejet szállítson az országba. Ha abból indulunk ki, hogy 2019-ben Szerbia 10,5 millió dollár értékben szállított élelmiszeripari termékeket Kínába, és hogy a két szerbiai tejüzem előtt megnyílt lehetőség ennek az összegnek alig 0,3 százalékát teszi ki, akkor is örülni kell neki és ugródeszkaként kell rá tekinteni.

A másik örvendetes hír, hogy Szerbia stratégiai szövetségesének számító Oroszország kormánya jóváhagyta egy szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, amely az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és Szerbia együttműködését szabályozza. A dokumentumban foglaltak gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a szerbiai élelmiszertermelők számára, hogy vámmentesen szállítsanak árut a 183 millió fogyasztót jelentő, Oroszországot, Belaruszt, Kazahsztánt, Örményországot és Kirgizisztánt lefedő eurázsiai piacra. A szerbiai mezőgazdasági minisztérium úgy látja, hogy az országnak elsősorban sajtjaival és kiváló pálinkáival van esélye betörni a hatalmas új piacra.
![]() |