Back to top

Alternatív módszer újíthatja meg a mezőgazdaságot

A népességnövekedés miatt az egyre nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítása kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Olyan fenntartható módszereket kell alkalmazni ezért az élelmiszertermelésben, amelyek a hagyományos eljárásokkal szemben kevésbé környezetszennyezők, és lehetővé teszik a nagyobb tömegek ellátását.

Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben történő alkalmazása lehet az egyik megoldás.

Fotó: k&H sajtóközlemény
A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2020-as Globális Kockázatok riport előrejelzése alapján a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, ugyanis 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges. Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel.

Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett.

Mindezeket az irányelveket ötvözve egy fiatal magyar kutató, Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.

A módszer a halnevelés, valamint a víz alapú növénytermesztés ötvözése során létrejövő élelmiszertermelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására.

„Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföld területre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható.

Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – mondta el Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterszakos díjazottja.

A pályázat éppen ezeket az újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik új, innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra.

„A halak és növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül 40 éves módszer, hazánkban jelenleg háztáji rendszerekként van jelen, ipari termelésben viszont még nem terjedt el. A megoldással alternatívát szeretnék adni a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál.

Ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne.

A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – hangsúlyozta a fiatal kutató.

Forrás: 
K&H sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Májusban tartják a Fruit Logistica kiállítást

A COVID-19 járvány miatt a szokásos február közepe helyett május 18. és 20. között rendezik meg a zöldség-gyümölcs ágazat legnagyobb nemzetközi kiállítását Berlinben. A szervezők bíznak abban, hogy májusban már több vevő érkezhet a világ számos pontjáról. Különleges formája lesz ez azonban a kiállításnak, a szervezők új szlogent is kitaláltak hozzá: Találkozzon a helyszínen. Csatlakozzon online.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.