Back to top

A gyomirtó szerek jolly jokere, a glifozát tényleg mindent visz?

Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédő szerek kártyapaklijába.A Szent István Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik intenzív kutatómunka az egyes peszticid hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálatára a Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhelyen

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti elemből kimutathatók szermaradványok, melyeknek a humán- és környezetegészségügyi hosszú távú hatásai gyakran ismeretlenek.

Glifozáttal szárított napraforgótábla
Fotó: Dr. Szoboszlay Sándor, 2019
A növényvédő szerek engedélyezése ugyan rendkívül bonyolult és alapos folyamat, mely során egy hatóanyagnak számtalan kritériumnak kell megfelelnie, a különböző kutatási módszerek fejlődésével párhuzamosan mégis több, korábban relatíve ártalmatlannak ítélt vegyület esetében derül fény arra, hogy a nem célszervezetekre nézve káros biológiai hatásokat gyakorol.

Ez különösen jelentős a krónikus toxicitás esetében, hiszen a növényvédőszer-maradványok gyakran csak kis koncentrációban, ám huzamos ideig vannak jelen a környezetben, ezáltal hosszú távú kitettséget jelentenek az ökoszisztéma elemeire nézve.

A Szent István Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik intenzív kutatómunka az egyes peszticid hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálatára a Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhelyen, a Regionális Egyetemi Tudásközpontban és a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszéken.

A kutatócsoport legutóbbi rangos közleménye a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó szer hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények biológiai hatásmérésének eredményeit mutatja be.

Ezen belül a kutatók az akut és krónikus sejttoxicitást és a direkt hormonhatást elemezték prokarióta- és eukarióta alapú tesztrendszerekkel a glifozát hatóanyag, valamint 13 glifozát-tartalmú növényvédőszer-készítmény esetében. A vizsgált készítmények közül jelenleg 11 rendelkezik felhasználási engedéllyel Magyarországon, melyek mind a III. forgalmi kategóriába tartoznak, azaz 18 éves kor felett bárki számára szabadon megvásárolhatók és alkalmazhatók saját célra.

Aliivibrio fischeri 24 órás folyadékkultúra
Fotó: Dr. Harkai Péter, 2018

A világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Environmental Pollution szaklap októberi számában megjelent eredmények szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Ezzel ellentétben az ún. inertnek (semlegesnek) elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. Köztük 10 készítmény hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük (és a hatóanyag között) fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, ún. szinergikus hatásokkal van összefüggésben.

Sajnálatos tény az is, hogy több készítmény esetében a felhasználók (és a kutatók) számára meg sincsenek nevezve ezek a – gyártók által ártalmatlannak titulált, tekintett – formázó anyagok, amelyek jelentősen megnövelhetik a hatóanyagok, ill. a növényvédő szerek veszélyességét.

Direkt ösztrogénhatás mérésére alkalmazott Saccharomyces cerevisiae BLYES törzs sematikus ábrája
Fotó: Sanseverino et al. 2005 nyomán
Összességében megállapítható, hogy a hatóanyagok mellett a különféle segédanyagokat felvonultató készítmények átfogó biológiai hatásvizsgálata és kockázatbecslése is rendkívül sürgető feladat (különösen egy szabadon hozzáférhető peszticid készítmény-csoport esetében), melyhez jelen kutatás új tudományos eredményeivel hozzá tud járulni.

A most megjelent publikáció első szerzője, Tóth Gergő, a Környezettudományi Doktori Iskola abszolvált PhD hallgatója (témavezetője Dr. Szoboszlay Sándor), levelező szerzője pedig Dr. Háhn Judit tudományos munkatárs. A kutatás a Tématerületi Kiválósági Program, Biztonság alprogram (NKFIH-831-10/2019) és az NVKP-16-1-2016-0023 pályázatok támogatásával valósult meg.

Forrás: 
Szent István Egyetem Médiaközpont

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

Újabb húspótló termékkel rukkolt elő a Beyond Meat

A Beyond Meat vállalat bejelentette új növényalapú darált sertéshúst helyettesítő termékét, melynek forgalmazását Kínában kezdi el. Növényalapú húspótól gyártóként arra törekszik a cég, hogy belépjen a jövedelmező ázsiai piacra termékeivel, melyeknek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Kínában.

Az emberek 8,9%-a éhezik és ez az arány folyamatosan növekszik

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sürgeti a világ 20 legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportot (G20), hogy a vírus időszak alatt is juttassanak elegendő élelmiszert a rászorulóknak.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Szalkai Gábor lett a Bayer Hungária Kft. Public Affairs & Sustainability menedzsere

Szalkai Gábort nevezték ki a Bayer Hungária Kft. újonnan létrehozott Public Affairs & Sustainability menedzser pozíciójába. Közkapcsolati és fenntarthatósági vezetőként legfőbb feladata a cégen belül a környezeti és gazdasági fenntarthatósági programok összehangolása, a környezet-vállalat-gazdaság-partnerek kapcsolat rendszerének fejlesztése.