Back to top

A növények kihalási kockázata az állatokénál is nagyobb

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.

A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halpopuláció.

Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése - amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben - az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek.

A Global Forest Watch (GFW) nevű, interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről.

Környezetvédők szerint a még létező erdők megóvása és a sérültek helyreállítása csökkenti az áradások kockázatát, segít a globális felmelegedés lassításában a nagyobb mennyiségű szén-dioxid elraktározása révén, valamint óvja a biológiai sokféleséget.

A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról.

Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.

A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok - az állatokról emberre átkerülő betegségek - terjedésében.

"Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre" - húzta alá Price.

Hozzátette, ha a világ a megszokott módon működik tovább a következő évtizedben, akkor a vadvilág által elszenvedett károk helyreállása évtizedekbe fog telni és a populációk kisebb valószínűséggel fognak regenerálódni.

A szakember szerint

a kormányok és vállalatok részéről határozott elkötelezettségre és olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek elősegítik a globális ellátóhálózatok fenntarthatóbbá tételét.

Az embereknek pedig tudatosítaniuk kell magukban a fogyasztási szokásaik természetre gyakorolt hatását és felelősségteljesebben kell vásárolniuk.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a WWF-jelentéstől független tanulmányukban azt írják, hogy a természetre épülő megoldások - úgy mint az erdők és mangrove erdők helyreállítása -, kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Az ilyen megoldások enyhítik az olyan éghajlattal összefüggő problémákat, mint az áradások, a talajerózió és az élelmiszertermelési veszteségek.

A szakemberek szerint a természetre alapozott intézkedések nem csupán faültetésről és az üvegházhatású gázok kivonásáról szólnak, hanem segíthetik a közösségeket a klímaváltozásnak az elmúlt hónapokban megtapasztalt olyan hatásaihoz való alkalmazkodásban, mint a hőhullámok, a bozóttüzek és a hurrikánok.

A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. "A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese" - húzta alá az igazgató.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Fogyasszuk kristályosan is a mézet, ám ha szükséges, kíméletesen olvasszuk fel!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz, vagy már túl sokszor felhevítették. Ha tehetjük fogyasszuk kristályosan is a mézet. Ha viszont szükséges, így tudjuk kímélő módon újra folyékonnyá tenni.