Back to top

Debrecen zöld koronája, a Nagyerdő

A Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság, valamint számos más együttműködő partner szervezésében 2020. szeptember 28. és október 3. között A Nagyerdő hete címmel a debreceni Nagyerdő értékeit bemutató programsorozatra kerül sor.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Melyet sajtótájékoztató keretében ismertet Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke 2020. szeptember 10-én.

A Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a cívis város minden lakója számára. Miért? A település tüdeje, a kikapcsolódás, a pihenés, a sportolás helyszíne, történelmi identitásának alapvető alkotó eleme. Nemzeti kultúránkban a Nagyerdő éppúgy kiemelkedő érték, debreceni ikon, mint a Nagytemplom vagy a Kálvinista Róma elnevezés.

A debreceni Nagyerdő egyik részletét 81 évvel ezelőtt, 1939. október 10-én nyilvánították védetté. Az országban elsőként, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be.

A természet és a környezet védelme, az egészséges életmód, az ember és az élővilág harmonikus együttélésnek védelme napjainkban egyre nagyobb teret nyer. A ránk zúduló információözönben meg kell tanulnunk tudatosan válogatni, kiválasztani azokat az információkat és pártolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek bolygónk és életünk védelmét szolgálják. Meg kell tanulnunk újra együtt élni a természettel, különösen az erdővel – érintetlenül hagyva, segítve annak önmagát megújító képességét. Ezért ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Miért?

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az emberiség kialakulásának története során, ideje közel száz százalékát természetes környezetben töltötte, így elmondhatjuk, hogy alkalmazkodott a természethez.

Manapság a Föld népességének több mint a fele városokban él és egyre több időt tölt a digitális világban, elszakadva a valóságtól. Emiatt még nagyobb szükségük van a természetes környezetre, így az erdőkre is. Sok mindent le lehet tölteni az internetről, de az erdők, a fák illatát, a levelek érintését nem. Ahhoz ki kell mozdulni, személyesen kell megismerni a környezetünket.

Debrecen, a cívis város szerencsés. Természeti örökségének meghatározó értékeiként veszik körül csodás erdők, puszták – közöttük is kiemelkedően a Hortobágy és a Nagyerdő.

Védjük és éljük a Nagyerdőt! A 2020. szeptember 28. és október 3. között rendezendő Nagyerdő hete kezdeményezés a város lakóinak és az erdőnek az egymáshoz való ismételt közelebb kerülését célozza.

Fotó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A programsorozat szervezői a Debreceni Értéktár Bizottság, a Környezetvédelmi Munkacsoport és a Nagyerdő Társaság.

Kiemelt támogatók, társszervezők: Nyírerdő Zrt., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Médiacentrum Debrecen, Debreceni Fotó Klub, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Friss Oxigén Alapítvány, Debreceni Sportcentrum, Nagyerdei Kultúrpark, Csokonai Színház, Természettár, Nimród Kerek-Erdő Egyesület, Debreceni Kerékpáros Sport és Szabadidős Ifjúsági Egyesület.

A Nagyerdő hete programjai között található A szépséges Nagyerdő címmel fotókiállítás, Az én Nagyerdőm címmel fotópályázat, videó és animációs pályázat, természetjáró és kulturális séták, gyalogos és kerékpáros túrák, futóversenyek, erdei iskolai és más ismeretterjesztő előadások.

 Négy évszak a Nagyerdőn címmel a Természettár kiállítása, a Nagyerdő története és élővilága címmel vetélkedő, faismereti fejtörő és játékos „vadászat” is szerepel majd.

A programok részletes ismertetője a Debreceni Értéktár honlapjáról indulva megismerhető: az ott megadott linkeken keresztül a társszervezők honlapján 2020. szeptember 10-től érhetők el az információk az érdeklődők számára. A programokon való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges. A szervezők a változtatás, illetve a programsorozat esetleges lemondásának jogát – az járványhelyzet aktuális alakulásának függvényében – fenntartják!

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Önként ölte le a fácánjait egy finn gazda

Több elhullott fácánt is találtak az elmúlt napokban Finnországban, amelyekről kiderült, hogy a madárinfluenza vírus okozta pusztulásukat. Egy fácántenyészeten elpusztították a madarakat.

A vírushelyzetben sem lettek sokkal környezettudatosabbak a magyarok

A világjárvánnyal sokunk bizonyára átértékelte világszemléletét, az élethez való viszonyát. Jól látható a világ társadalmi, gazdasági, természeti törékenysége, ahogy egyik napról a másikra a feje tetejére állt az eddig oly szokványosnak vélt lét. A pandémia mellett mind jelentősebb problémaként megjelenő klímaváltozással szemben a globális környezetvédelmi intézkedések lehetnek megoldások.

Milliós költség a hulladék elszállítása

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. is részt vesz a „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű programban. A társaságnak komoly gondot jelent a nagy mennyiségű, erdőterületeken elhelyezett hulladék. Általános tapasztalat ugyanis, hogy sokan használják illegális szemétlerakónak a környezetükben levő erdőket.

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.