Back to top

A talaj tudományos faggatói

A Bábolnai Gazdanapok egyik nagy érdeklődésre számot tartó szakmai eseménye az interaktív talajszelvény bemutató. A helyszínre soha nem lehetett úgy érkezni, hogy szakemberek kisebb-nagyobb csoportja ne állna a kiásott gödörben. Egyre többen ébrednek rá, egészséges talaj nélkül nincsen gazdálkodás.

„Magyarország nemzeti kincsének 40 százaléka az édesvíz, másik 40 százaléka a talaj”- magyarázta Dobos Endre, hogy nem véletlenül a talajtan az egyik legfontosabb tudomány. A Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézet egyetemi docense szerint nagyon jó talajaink vannak, még ha nem is a világ legjobbjai. A talaj működéséért felelős legfontosabb része a kolloid. Az agyag és a humusz egyaránt kémiai kolloidok, nagy felülettel, s töltéssel rendelkeznek.

Dobos Endre
Fotó: viniczai

Amióta az ember állattenyésztéssel vagy földműveléssel foglalkozik, tisztelettel övezi a talajt, a termőföldet. A talaj mint ősi finnugor eredetű szó területet, telket jelentett, vagyis a termőterület kiterjedését jellemezte. A talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál.

Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal, és így lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését.

A talaj egyben a természeti környezet része, mely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Mint a környezet része fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat; részben tárolja, részben átalakítja azokat. A termőföld természeti erőforrás, amely az élővilággal szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban megújul, ha az anyagok körforgása zavartalan. Ha azonban az anyagforgalomban fennakadás van, vagy a talaj megsemmisül, mint erőforrás nem újítható meg.

A talaj megismerése és vizsgálata több irányú: adott talajtípus területi kiterjedése mellett, kíváncsiak vagyunk mélységi sajátságaira, valamint a talaj egyes rétegeinek összetételére, fizikai, kémiai tulajdonságaira. A vizsgálat leggyakoribb tárgya a talajszelvény, vagyis az adott terület egy szeletének, a felszín és a talajképző kőzet közötti függőleges metszete.

Nem hagyhatjuk magára a talajt, segítünk kell rajta, s ebben a takaró növények a legfontosabbak - hangsúlyozta Dobos Endre. Soha nem szabad fedetlenül hagyni, etetni kell. Amennyiben már el lett rontva a szerkezete, legalább a „biológiai légkalapácsokat”, a karógyökereket kell segítségül hívni.

Nézzük meg a növény gyökerét, s sok információt tudunk begyűjteni. Ha két méterre lehatol, akkor vagy nagyon jó a talaj szerkezete, vagy nagyon szenved, s küldi előre a felderítő osztagot, hogy jeleket küldjenek vissza.

A hazai kontinentális klímán nyáron mindig vízhiánnyal küzdünk, miközben téli csapadéktöbblettel számolhatunk. Azért is fontos a szerkezetjavítás, hogy a nedvességet meg lehessen őrizni. Egyesek a belvizet szeretnék elvezetni, ehelyett azonban természetes módon, gyökerekkel lehetne megoldani a drénezést.

Hazánk a világ egyik leggazdagabb országa talajtani szempontból. A szakember ugyan vészharangot nem kongatna, de oda kell figyelni talajaink állapotára. A mai technológiával szinte minden talajhibát tudunk kezelni, ugyanakkor sokkal jobb helyzetben lennénk, ha nem kellene ilyen dolgokkal foglalkoznunk.

Napjaink mezőgazdaságának legnagyobb kihívása a talajaink vízgazdálkodása. És ez éppen a 30 centiméter mélységű, szántott rétegre vezethető vissza, amit sokszor túlművelünk, a talajszerkezeti elemek itt sérülnek a legjobban.

„Ha ezek a talajok vizet kapnak, „szétúsznak”- magyarázta a szakember, hogy masszává állnak össze, az összpórus tér nagyon kicsivé válik. Problémát jelenthet a beszivárgás, mert nincsenek meg a vastag, gravitációs pórusok, amin keresztül meg lehetne tölteni a talajmorzsák közötti tereket. Ha nedvesebb a talaj, akkor párologtat, és hűt, ami a forróság elleni harc kiváló fegyvere.

Talaj: nagy titkok tudója
Fotó: viniczai

„Gyakran csak fizikai talajművelésről beszélünk”- hívta fel a figyelmet, ez elsősorban gazdasági kérdés, miként lehet legolcsóbban elérni azt az állapotot, hogy vetni lehessen bele. Az ország különböző területein más és más megoldásokra van szükség, utalt a forgatásos illetve forgatás nélküli talajművelésre. A szakember rámutatott,

lehetőség szerint a forgatást el kell kerülni, mert hiába próbálunk szerkezetet építeni, ha ezt minden egyes évben elnullázzuk. Ugyan lesz a talajnak kis plusz szervesanyag tartalma, ám ha ez nem társul szerkezet fejlődéssel, akkor nem érjük el a kívánt hatást.

Nem azon múlik, hogy forgatunk, vagy sem. A lazítást is egyre kisebb mértékben tegyük, használjunk „biogén lazítókat”, a gyökerek nem csak lefelé vezetik a vizet, de oldalirányban is repesztik a talajt. Ráadásul a gyökerek mentén intenzívebb a rizoszféra tevékenysége. „Minél több a gyökér, minél több a talajban az élet, annál jobb a szerkezetképződés”- figyelmeztetett Dobos Endre, hogy nő a pórustér, s ezzel együtt javul a víz- és tápanyaggazdálkodás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Lassan szikkad a talaj

A múlt hét jelentős esőzései után a héten már országszerte száraz, egyre melegebb időjárási körülmények között szikkadhattak a talajok, így lassan folytatódhat a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok sár miatt félbe maradt vetése. A száraz idő a hétvégéig folytatódik, szombattól kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, főként délen és keleten lehet számítani kisebb esőkre, záporokra.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.