Back to top

Jövőkép és konkrét terv is kell - Tejelőszarvasmarha-telep 3000 tehennel

A Somogy megyei Bos-Frucht Agrárszövetkezet két tejelőszarvasmarha-telepével, 3000 tehenével, évi több milliárd forintos nettó árbevételével tekintélyes gazdaságnak számít hazánkban.

Viszont a cég a kezdetekkor nem ilyen számokkal dolgozott, így a fejlesztésről, a pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználásáról igen sok hasznos tanácsot tudnak adni. Kazsoki telephelyüket 2012-ben részben EU-s pályázati forrásból korszerűsítették. Most ismét fejlesztést készítenek elő, és ha kiírnak olyan pályázatot, ahol ehhez támogatást is tudnak szerezni, elindulnak.

Fotó: Csatlós Norbert
A lényeg mindebben a „ha”. Ha kiírnak olyan pályázatot, akkor indulnak, de ha nem, akkor saját erőből végzik el a fejlesztést. Ezt hangsúlyozza Bakos Gábor, a cég állattenyésztési igazgatója: „Ha most kizárólag állattartó gazdaságokról, telepekről beszélünk, akkor állatlétszámtól függetlenül, hosszú távú elképzelése és perspektívája kell lennie a vállalkozásnak. Nekünk is volt és van is. Egy-egy fejlesztés 10-20 évre szól, a cég méteréhez mérten mindig jelentős összegbe kerül, tehát úgy kell elkölteni a fejlesztésre szánt pénzt, hogy utána üzemeltetni is tudják a korszerűsített épületet, eszközt!”

A fejlesztésnek pedig valódi fejlesztésnek kell lennie, nem valami álberuházásnak, különben soha nem fizetődik ki.

A legújabb, de már kipróbált és bevált megoldásokat kell megtalálni, mert 10-20 év alatt az is elavul, sőt, manapság már akár 1-2 év alatt is, pláne ha már az építéskor is idejétmúlt volt...

„A cél az adott állatfaj képességét maximális mértékben kihasználni. Egy fejlesztés arra irányul, hogy a jelenlegi maximális szintet magasabbra emeljük – mondja Bakos Gábor. Egy tejtermelő gazdaság esetében például ilyenfajta cél lehet a kifejt tej mennyiségének a növelése, a minőség javítása, de mivel mindezen mutatók az állatok jólétének a függvényei, végső soron a fejlesztéseknek a jólétet kell fokozniuk – legyen szó bármilyen állatfajról, nem csak tehenekről.”

Bakos Gábor: Csak arra koncentráljunk, amire valóban szükségünk van
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek a jólétet fokozó fejlesztések például Kazsokon azt jelentették, hogy a nyári hőségben megfelelő hűtésről gondoskodjanak az állatok számára: a szigetelt tető véd a napsugárzástól, hatalmas ventilátorok gondoskodnak a szellőzésről, vízpermet-zuhany kínál enyhülést. A telepen 30 kamera figyeli a tehenek viselkedését, hogy ha kell, mielőbb segíteni tudjanak az állatoknak. A cég munkatársainak számos kisebb-nagyobb innovációja is mind a jobb körülményeket, illetve az állatok kényelmét szolgálja az elletőistállóban, az újszülött borjak ellátásában ugyanúgy, mint a borjak etető-itató edényeinek szárításakor.

„Az fejlesszen, aki elérte azt a határt, ami megakadályozza a hatékonyabb termelést – nyomatékosítja az állattenyésztési igazgató. Azonban azt ne feledje senki, hogy a szaktudást beruházással nem lehet pótolni! A beruházás előtt pedig senki ne sajnálja az időt a kutatómunkára! Soha ne feledjük, hogy a kereskedő cégek, márkaképviseletek a saját terméküket akarják eladni nekünk, még akkor is, ha az nem is felel meg a mi igényeinknek!”

A fejlesztésnek tehát két módon nem szabad nekiállni: álmodozva és kishitűen.

Ezekben a műanyag boxokban mintegy 10 fokkal hűvösebb van a környezetnél
Fotó: Csatlós Norbert
Az álmodozás ugyanis nagyon messze vihet a realitásoktól, a kishitűség pedig megalkuvásokba kényszerít, ami rossz döntésekhez vezet. A vállalkozás jövőjét „józan paraszti ésszel” kell megtervezni, ki kell jelölni a megfelelő célokat, az odavezető utat és azt következetesen megvalósítani. Például meg kell keresni olyan mintagazdaságokat, amelyek példája segít a mi szakmai döntéseink meghozatalában”. Bakos Gábor: „Az előző munkahelyemen, egy szintén nagy mezőgazdasági cégnél, a tulajdonos nem sajnált elkölteni több millió forintot arra, hogy a döntést előkészítő munkatársai Amerikában tanulmányozzanak olyan telepeket, amelyekhez hasonlót akartunk itthon építeni. Persze egy kisebb gazdaság esetében nem kell a világ másik felére utazni, de érdemes, egyben fel is kell keresni hazai és az EU más országaiban hasonló méretű gazdaságokat, hogy az ember lássa, ők mit és hogyan csinálnak. Utána könnyebb lesz döntéseket hozni.”

Fotó: Csatlós Norbert

Néhány 2020-as „leg” a Bos-Frucht Agrárszövetkezettől:

  • Telepeiken a fejési átlag közel 40 kg
  • Egyik tehenük elnyerte az Ezüstkanna-díjat, vagyis a legmagasabb tejtermelésű első borjas tehén díját.
  • Tehenük 17 000 kg feletti laktációs termeléssel rendelkezik.

Ez egy nagyobb cég esetében talán könnyebb, már pusztán csak azért is, mert sok olyan adat áll rendelkezésre, amely segít tisztábban látni az adott helyzetet. Erre azt mondja Bakos Gábor, hogy nem véletlenül mérnökök az agrármérnökök. Számokkal dolgoznak: hozamokkal, takarmányköltségekkel, munkabérekkel stb. Erre egy példát is hozott, amit az USA-ban hallott: egy út két oldalán van két brojlertelep. Az egyikben 1 millió, a másikban 1000 egyedet tartanak.

Az 1 milliós állomány egyedenként 1 dollár hasznot termel, a másik darabonként 5dollárt.

Melyik telepnek hatékonyabb a gazdálkodása? De ez esetben nem az a kérdés, hogy melyik telep mekkora hasznot hoz, hanem az, hogy mi van akkor, ha nem megy jól a gazdaság. Az egyiknek bevétel helyett 1 milliós vesztesége van, a másiknak ötezer dollár mínusza. Ezek alapján világosan látszik, hogy a nagyobb termelő egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy rosszul gazdálkodjon, mert ha nem hatékony, túl nagy vesztesége lehet.

Ugyan nem igazán járható út, hogyha valaki pályázni szeretne, az önerőt hitelből biztosítsa, de mégis a hitelfelvétel jó példa arra, hogyan is kellene előkészíteni egy-egy fejlesztést. Az első és legfontosabb a szakmai előkészítés. Ahogy arról korábban már szó volt: mi akadályozza a gazdaságom teljesítménynövekedését? Milyen fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzék? Amint megvannak a szakmai válaszok ezekre a kérdésekre, elkezdődhet a pénzügyi tervezés is.

Istállóbelső: a tető alatt láthatók a hatalmas ventilátorok, és az állatokat fi gyelő kamerák
Fotó: Csatlós Norbert

Egy gazdálkodó pályázatának szigorú keretek közötti elbírálása arról szól, hogy amennyiben a számok és az adatok stimmelnek, a pályázat kiírója nyugodt szívvel adja a támogatást, hisz ezzel a magyar agrárgazdaság növekedését támogatja.

Viszont, ha valaki banki hitelt vesz fel, a banknál semmiféle elnézésre nem számíthat. Még idén, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett kedvező feltételekkel kiírt hitelek esetén is előfordult, hogy valakinek a kérelmét a harmadik bírálati körben utasították el. Mert a bankok csak akkor adják meg a hitelt, ha biztosan látják, hogy a fejlesztés kifizetődik, és a hitelt visszafizetik.

A kazsoki telep hátulról
Fotó: Csatlós Norbert
„Ne akarjunk külső igényeknek megfelelni, csak arra koncentráljunk, amire valóban szükségünk van – figyelmeztet Bakos Gábor. Főleg a kisebb vállalkozások hajlamosak valamely befolyásnak engedve szakmaiatlan döntést hozni. Igyekezzünk kerülni a kompromisszumokat, különösen pénzügyi alapon! Egy rossz beruházási döntés nap mint nap megnöveli a működési költségeinket, ronthat a hatékonyságon, míg egy jó döntés mindig megtérül.

Mi például az eredetileg kiírt szigeteletlen tető helyett szigeteltet használtunk, vállalva a magasabb beruházási költséget, viszont döntésünk hosszú távon megtérült, mivel a kellemesebb klíma hatására a tehenek jobban termeltek.”

De ha hibázunk, abból tanuljunk! Ahogy Bakos Gábor fogalmaz, az első hiba lehetőség, a második hiba szégyen. Ráadásul egy-egy hiba miatt nem keveset veszíthetünk: időt, energiát, pénzt és a motivációnkat is.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

A drénezés uniós támogatási lehetőségei

Módosult mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás, amely immáron lehetővé teszi a felszín alatti dréncsőhálózatok kiépítését. Mindez a fölösleges vízkészletek elvezetését segítheti.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.