Back to top

A növényvédelem kihívásai: szercsökkentés, drónos permetezés

A Bábolnai Gazdanapok délelőtti programjai között szerepelt egy kerekasztal beszélgetés, mely a növényvédelem aktuális kihívásait vette sorra. A növényvédőszer kivonások, a szükséges új technológiák (drónos permetezés) és ezekkel kapcsolatban a jövedelmezőség is szóba került.

A program résztvevői mindannyian kapcsolódnak a növényvédelemhez, ám más-más oldalról: növényvédőszer gyártó cég, forgalmazó, biológiai növényvédőszerekkel foglalkozó vállalkozás és gépgyártó céget is képviseltette magát. A program moderátora Borsicky István (Tomelilla Kft.) volt.

Növényvédőszer hatóanyagok kivonása

Egyre nagyobb problémát okoz a termelőknek, hogy egyre kevesebb növényvédőszer közül választhatnak. Pecze Rozália (Syngenta Kft.) ennek okaként elmondta, hogy az EU két projektet is meghirdetett: a zöldítést és a földtől az asztalig programokat. Ezeknek keretében 2030-ra megfelezik a forgalmazható hatóanyagok  mennyiségét. De már van olyan terv is, miszerint 2050-re teljesen vegyszermentes termesztésre kellene átállni, ehhez pedig addigra rezisztens fajták, és hatékony biológiai védekezési módok kellenek.

Jelenleg 20 hatóanyag ment át az új engedélyezési eljárásokon, amiből 12 gombaölő.

Ebből látszik hogy a gyomirtó és rovarölő szerekből kevés lesz, azokat nehéz lesz pótolni, és olyan szerrotációt betartani is problémás lesz, ami a kártevőknél a  szerrezisztenciát nem engedi, hogy  kialakuljon.

Növényvédelmi kerekasztal
Fotó: Mile Máté

A növényvédőszer forgalmazókat Horvát Krisztina (RWA Magyarország Kft.) képviselte, aki a csökkenő szerek előnyeként kiemelte, hogy kevesebb termék esetén kevesebbet kell raktározni. Ám hátránya több van e változásnak: csökken a termelés biztonsága, ez csökkentheti a jövedelmezőséget, így a gazdák kevesebbet forgatnak majd vissza a termelésbe, ami a forgalmazók bevételeire is kihatással lesz majd. Horváth Krisztina szerint baklövés volt ezt a szigorítást bevezetni, előbb kellett volna új szereket kifejleszteni, rezisztens fajtákat nemesíteni és csak utána megkezdeni a szerkivonást.
Pecze Rozália ezzel annyiban vitatkozott, hogy nem baklövés, hiszen ez egy lépés a fenntarthatóság felé. Ha ésszerű a szercsökkentés, akkor biológiai növényvédő szerekkel, valamint technológiai optimalizálással, esetleg génszerkezet módosítással áthidalható a probléma. Nagyobb szerepet fognak kapni a jövőben a hatásfokozó adalékok az adjuvánsok, ami növeli a növényvédőszerek hatékonyságát. Emellett előtérbe kerülnek olyan biológiai készítmények baktériumok, gombák és algák, melyek a növények immunrendszerét erősítik. Mely termékek a Danuba Kft.-nél is elérhetőek említette Veisz Róbert.

A drónok élre törnek

Szó esett arról is, hogy a drónpermetezésnek milyen előnyei vannak. Sokkal kisebb a koncentráció mellett is hatékonyabb a szerkijuttatás. A Danuba Kft. szaktanácsadója megemlítette, hogy vizsgálatot végeztek deszikkáns kezeléssel, ahol a drónnal kijuttatott területen hamarabb szívódott fel a hatóanyag a növényekben. 
A drónok mezőgazdasági használata iránti érdeklődés a fiatalok és az idősebbek irányából is adott. Nagyon jól használható a drón például szőlőben, ahová traktorral már nem lehet bemenni az állomány roncsolása nélkül, de repcében és napraforgóban is van létjogosultsága a drónoknak bizonyos növényméret felett, ahol már nagy lenne a taposási kár kerekes traktorokkal.

Csapadék után sem lehet traktorral a táblába menni, a drónoknak, mivel repülnek ez nem akadály. A drónokkal foltkezelések is végezhetők, és jók állomány ellenőrzésre a rovargócok felkutatására. A hagyományos permetezéshez sok víz kell, a drónos növényvédelmi kezeléseknél erre sincs szükség.

A drónok használatának szabályozását most dolgozzák ki, de nem lesz egyszerű a bevetésük. Vezetésükhöz jogosítvány lesz szükséges, egy permetezéskor egy irányítónak,egy megfigyelőnek és egy növényorvosnak is a területen kell lenni a tervek szerint.
Kókai Balázs (Huniper Kft.) a gépgyártás területén tevékenykedik, mint kiemelte hazánkban körülbelül 40 cég gyárt növényvédelmi gépeket. Szerinte ezeknek a munkáját nem tudják majd teljes egészében átvenni a drónok, de ezeket a gépeket is fejleszteni kell.

A fejlesztés iránya, hogy a gépek  minél gyorsabban haladva is precíz munkát tudjanak végezni. Kevés a munkaerő, az időjárás is korlátozza a munkavégzéshez ideális napok számát, ezért mindig sietni kell.

Az önjáró traktorok főleg nagy rakománnyal tömörítik a talajt, ezen vékonyabb kerekekkel és filigránabb gépekkel lehetne változtatni.

Hamarosan kész a gyorstöltő

A növényvédőszer gyártók már elkezdtek közösen fejleszteni egy gyorstöltőt, aminek lényege, hogy a vegyszer keverését végző dolgozó egyáltalán nem érintkezik a vegyszerrel, sőt a gép ki is mossa a göngyölget. Ez feltételezi, hogy minden növényvédőszer gyártó ugyanolyan edényzetbe csomagolja majd a termékeit. Várhatóan 2022-től már hazánkban is elérhető lesz ez a technológia.
Nem csak a szerpaletta szűkülése miatt, hanem egészségügyi szempontból is előnyös a minél kevesebb szer használata. A növényvédőszeres fordulók között biológiai növényvédőszerekkel is végezhető kezelés, de ezeknek az új technológiáknak a betanítását meg kell oldani. A precíziós növényvédelemben nem mindegy milyen sebességgel megy e gép, milyen a szórási sebesség, milyenek a szórófej beállítások, és a nyomás. A térképek betáplálását is el kell sajátítani.  A jó beállítások környezetvédelmi és gazdasági érdekeket is szolgálnak, amennyiben csökken a szer elsodródása, mondta Pecze Rozália.

A szakember kiemelte: a precíziós gazdálkodásra átálláskor van egy betanulási időszak, ami alatt a profitabilitás csökkenhet. Ám sok termelő ma már nem csúcstermésekre vágyik, hanem optimalizált jó termésre, minél kevesebb imputanyag és minél kevesebb munkaidő befektetés mellett.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.